OkosHír: A New York Times szerint Donald Trump kormányának Energiaügyi Minisztériuma olyan új munkatársakat alkalmaz, akik a széles körben elfogadott tudományos álláspontot az éghajlatváltozással kapcsolatban elutasítják. A három tudóst több száz szakértő és kutató elbocsátása után vették fel, akik egy kormányzati jelentésen dolgoztak a klímaváltozás hatásairól.

A három tudós egyike Steven E. Koonin elméleti fizikus, aki korábban az Obama-kormány Energiaügyi Minisztériumában dolgozott. Koonin 2021-ben megjelent könyve, a „Tisztázatlan” (Unsettled) klímaszkeptikus nézetei miatt kritikát váltott ki. A fizikus a magyar Klímapolitikai Intézet meghívására Magyarországra látogatott, ahol Alföldy-Boruss Márk fogadta.

John Christy légkörkutató megkérdőjelezi, hogy az emberi tevékenység okozta-e a globális felmelegedést, míg Roy Spencer meteorológus a New York Times szerint úgy véli, hogy a felhők nagyobb hatással voltak a felmelegedésre, mint az emberi tevékenység. Mindhárman megkérdőjelezték a klímaváltozás mértékét, például azzal érvelve, hogy a műholdas adatok nem mutatnak olyan mértékű felmelegedést, mint a földi mérőállomások.

A CNN szerint az Energiaügyi Minisztérium belső alkalmazotti névjegyzékében Koonin „különleges kormányzati alkalmazottként”, Christy „szakértőként”, Spencer pedig „tanácsadóként” szerepel. Mindhárman Chris Wright energiaügyi miniszter kabinetjéhez tartoznak. A New York Times és a CNN is megkereste a tudósokat. Christy emailben azt válaszolta, hogy nem áll az Energiaügyi Minisztérium alkalmazásában, hanem „csak azért van ott, hogy szükség esetén segítsen”.

Nem világos, hogy a titulusuk alapján pontosan min dolgoznak. Klímatudósok attól tartanak, hogy Christy, Spencer és Koonin egy alternatív klímajelentést írnak. A CNN-nek nyilatkozó szakmabeliek szerint a probléma az, hogy nézeteik a klímatudósok kisebbségének véleményét tükrözik, így szerepük torzíthatja a kormány klímapolitikáját.

Andrew Dessler, a Texas A&M Egyetem klímakutatója szerint a három klímaszkeptikus alkalmazása azt jelzi, hogy az Energiaügyi Minisztérium vezetői a saját elképzeléseiket szeretnék viszontlátni a tudományos kutatásokban.

A Trump-kormány olyan tudósokat igyekezett bevonni a klímakutatásba, akik segíthetnek a 2009-es, úgynevezett veszélyeztetési megállapítás (endangerment finding) érvénytelenítésében. Ez a jogi állásfoglalás kimondja, hogy az üvegházhatású gázok veszélyt jelentenek a közegészségre és a közjólétre, és ez az alapja az amerikai klímapolitikának.

A tudósok többsége egyetért abban, hogy az emberi tevékenység, különösen a fosszilis tüzelőanyagok égetése, felmelegíti a Földet, ami gyakoribbá teszi a szélsőséges időjárási jelenségeket. Egy kisebbség azonban elutasítja ezt a konszenzust, közéjük tartozik Steven Koonin is, aki Trump korábbi tanácsadója és Chris Wright energiaügyi miniszter barátja.

Koonin Trump első elnöksége alatt azt javasolta, hogy a Környezetvédelmi Ügynökség indítson egy „vörös csapat – kék csapat” gyakorlatot, amiben klímaszkeptikusok vitatnák a hivatalos klímatudomány állításait, majd ezeket a klímatudósok cáfolnák. A tudományos közösség elutasította az ötletet.

Koonin a Wall Street Journalban publikált véleménycikkében amellett érvelt, hogy Trumpnak ki kellene lépnie a Párizsi Klímaegyezményből, mivel szerinte az nem hatékony.

Ehelyett az Egyesült Államoknak inkább az „energia mindenki számára” célkitűzés mögé kellene állnia: megfizethető és megbízható energiát biztosítani globálisan, nem pedig a fosszilis energiahordozók elutasítására koncentrálni. Ez az irány ellensúlyozná Kína befolyását a fejlődő országokban, és elősegítené az amerikai energiaexportot. A Trump-kormány az egyéves kilépési folyamat alatt globális klímapolitikai alternatívát dolgozhatna ki.

Roy Spencer és John Christy a University of Alabama in Hunts kutatói, akik szerint a műholdas adatok nem mutatják ugyanazt a globális felmelegedési tendenciát és mértéket, mint a felszíni mérések. Tanulmányaikban elismerik, hogy az embereknek van hatásuk a klímaváltozásra, de vitatják annak mértékét.

A cikkben megemlítik, hogy Trump kormányában több olyan miniszter is helyet kapott, akik rendszeresen megkérdőjelezik a tudományos konszenzust azon a szakterületen, amiért felelősek.

A cikk szerint Trump klímapolitikája a tudományosan megalapozott környezetpolitika elemeinek visszavonásából áll. Kormánya leépítette a klímakutatást, elbocsátotta tudósok egy részét, és leállította az üvegházhatású gázok mennyiségét és azok társadalmi-gazdasági hatásait vizsgáló erőfeszítéseket.

A Trump-kormány jelentősen csökkenteni akarja a klímatudományi kutatások közfinanszírozását, sőt, teljesen megszüntetné a NOAA (Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal) kutatási tevékenységét is. Ezenfelül megszüntették a legfőbb kibocsátási források nyomon követését is.

A Washington Post szerint Trump kormánya 2026-ra teljesen megszüntetné a klímatudományi kutatások támogatását. Már felfüggesztették a klímaváltozás növény- és állatvilágra gyakorolt hatásait vizsgáló kutatás 15 millió dolláros szövetségi támogatását.

A cikk szerint az amerikai elnök második ciklusának első döntései közé tartozott, hogy kiléptette az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből. Ezt követte a nemzeti energiaügyi vészhelyzet kihirdetése, amely lehetővé teszi környezetvédelmi előírások felfüggesztésével energetikai beruházások indítását. Emellett leállította szélerőművek építését szövetségi tulajdonban lévő földeken és vizeken, eltörölte az elektromos járművek állami támogatását, valamint megszüntette a háztartási eszközök energiahatékonyságára vonatkozó szabályokat is.

A megújuló energiaforrásokat előnyben részesítő klímapolitika gazdaságilag is szembemenne Trumpék kijelölt irányvonalával. Trump célja a fosszilis energiahordozók kitermelésének növelése. Az amerikai elnök világossá tette, hogy „az amerikai energiát akarja felszabadítani”. Hivatalba lépésének első napján visszavonta a robbanómotoros autókra kihirdetett kibocsátási standardokat, és feloldotta a cseppfolyósított földgáz (LNG) exportjának ideiglenes korlátozását is.

Áprilisban az Egyesült Államok LNG-exportcéljairól Lawrence Korb, az amerikai külügyminisztérium energiadiplomatája budapesti előadásában beszélt: lényegében minél több piacon szeretnék növelni az amerikai cseppfolyósított földgáz jelenlétét, elsősorban Európában. A hosszú távú szerződéseket különösen fontosnak tartja, mivel ezek biztosítják a banki finanszírozást az új amerikai gázprojektekhez.

Donald Trumpnak egyéni anyagi érdekei is lehetnek a klímapolitika megváltoztatásában. Egyik legnagyobb támogatója Kelcy Warren milliárdos, az Energy Transfer Partners (ETP) olaj- és gázvállalat vezérigazgatója, aki komoly hasznot húz Trump elnökségéből. Warren legalább 5 millió dollárnyi adománnyal segítette Trump 2024-es kampányát, cégének nagyon is előnyös a szabályok enyhítése, és komolyan érdekelt az elnök energiapolitikájában: a bideni exportkorlátozás feloldásával folytathatta régóta tervezett LNG-projektjét Louisiana államban, aminek az engedélyét azóta a Szövetségi Energiaügyi Bizottság (FERC) három évvel meg is hosszabbította. Warren vagyona ennek köszönhetően egy hét alatt közel 10 százalékkal nőtt, az ETP pedig 20 éves LNG-szállítási megállapodást kötött Japánnal. Warren a világ 500 leggazdagabb embere közé tartozik (7,2 milliárd dollár) a Forbes listája alapján.

A Big Beautiful Bill bizonyos részei is évekkel visszavethetik a klímavédelmi intézkedéseket, és előnyösek az ETP számára. A törvénycsomag csökkenti a megújuló energiaforrások támogatását, gyorsítaná a fosszilisenergia-projektek engedélyezését. Ezen felül a jövőben az Energiaügyi Minisztérium minden LNG-exportlétesítményt közérdekűnek minősíthet, ha a kérelmező 1 millió dollárt fizet. A javaslat további pontjai felgyorsítanák az LNG-infrastruktúra építését, megkönnyítenék a fosszilis energiahordozók kiaknázását, és jelentősen csökkentenék a klímaszabályozás és környezetvédelmi ellenőrzés lehetőségeit.

Emellett a törvény jelentős adókedvezményeket adna a fosszilis energiában érdekelt cégeknek, többek között visszaállítaná a 100 százalékos értékcsökkenési leírás lehetőségét, ami azonnali adóelőnyt jelentene például vezetéképítések után. A leírás még a magánrepülőgépekre is vonatkozna. Az ilyen kedvezmények a szupergazdagoknak, így Kelcy Warrennek is személyes hasznot jelenthetnek.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk számos olyan nyelvi eszközt alkalmazott, amelyek célja az olvasó befolyásolása volt. Például, a „klímaszkeptikus” jelző használata negatív konnotációt hordoz, és előre prekoncepciókat alakíthat ki az olvasóban a tudósokkal kapcsolatban. Az olyan kifejezések, mint „tudomány elleni hadjárat” és „megkérdőjelezhető kijelentések” tovább erősítik ezt a negatív képet.
• Feltételezések: A cikkben számos feltételezés szerepel, amelyeket tényként tálalnak. Például, az a kijelentés, hogy a tudósok „előre megírt következtetésekhez igazítják az adatokat”, egy súlyos vád, amelyet nem támasztanak alá bizonyítékokkal. Hasonlóképpen, az a feltételezés, hogy Trumpnak „egyéni anyagi érdekei” vannak a klímapolitika megváltoztatásában, spekulatív, és nem bizonyított.
• Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő állítások egy része ellenőrizhető tényeken alapul, mint például a tudósok kinevezése és a párizsi klímaegyezményből való kilépés. Azonban más állítások, mint például a tudósok motivációi és a klímapolitika hatásai, nehezen bizonyíthatók, és inkább értelmezés kérdései.
• Konklúzió: A cikk konklúziója az, hogy Trump klímapolitikája káros, és aláássa a tudományos kutatást és a környezetvédelmet. Ez a konklúzió azonban erősen befolyásolt a cikkben alkalmazott negatív nyelvezettől és feltételezésektől.
• Hatás a közéletre: Az ilyen cikkek hatással lehetnek a magyar közéletre azáltal, hogy befolyásolják a közvéleményt a klímaváltozásról és a politikai szereplők felelősségéről. Fontos, hogy az olvasók kritikusan viszonyuljanak az ilyen cikkekhez, és mérlegeljék a különböző szempontokat.

(Forrás: telex.hu)

(Kép: AI generált, saját)