Technológia és Tudomány
Az EU-s tanulmány vizsgálja a mesterséges intelligencia szerzői jogi kérdéseit
OkosHír: Egy új tanulmány készült az Európai Unióban a generatív mesterséges intelligencia és a szerzői jog kapcsolatáról. A tanulmány az MI-cégek által használt adatok szerzői jogi vonatkozásait vizsgálja, különös tekintettel arra, hogy a jelenlegi szabályozás megfelelően kezeli-e a helyzetet.
A generatív mesterséges intelligenciák fejlesztői adatokat gyűjtenek az internetről a rendszereik betanításához. Az Origo cikke szerint felmerült a kérdés, hogy ez a gyakorlat szerzői jogsértésnek minősül-e. Az MI-cégek azzal érvelnek, hogy a termékeik nem képesek egy az egyben visszaadni a felhasznált információkat, ezért a tevékenységük a „fair use” kategóriájába esik, hasonlóan ahhoz, amikor emberek jogvédett könyvekből tanulnak.
Az Európai Parlament döntéshozói tanulmányt rendeltek a kérdés tisztázására. A tanulmány megállapította, hogy a jelenlegi szerzői jogi törvények nem feltétlenül alkalmasak az MI-cégek által teremtett helyzet kezelésére. A szerzői jogtulajdonosok nehezen tudnak fellépni azokkal a vállalkozásokkal szemben, amelyek üzleti célból, jogdíj fizetése nélkül használják fel a szellemi tulajdonukat.
A tanulmány szerint az MI-rendszerek működése nem analóg az emberi tanulással. A dokumentum szerint „Ugyan gyakran azt sugallják, hogy az MI-rendszerek az emberekhez hasonló módokon tanulnak – például könyveket olvasnak vagy festményeket tanulmányoznak –, ám ez jogilag félrevezető analógia. Az EU-s szerzői jogi törvények alapján a tanulmány úgy találta, hogy ez az összehasonlítás nem állja meg a helyét. A védett tartalmakon való tanításukkor a generatív MI-s modellek jellemzően másolatokat készítenek a bennük található konkrét kifejezésekről, feldolgozzák azokat. Ez túlmutat azon, amit a törvény kivételben lehetővé tesz a kutatáshoz és elemzéshez hasonló tevékenységek esetén”. A tanulmány készítői szerint az MI-alapú rendszerek nem értik meg az adatokat úgy, mint az emberek.
A tanulmány javasolja az Európai Parlament számára, hogy hozzanak létre egy különleges kivételt a szerzői jogi törvényben a generatív MI tanításának legalizálására. Emellett azt is javasolja, hogy a szerzői jogtulajdonosok kapjanak elidegeníthetetlen jogot arra, hogy méltányos díjazást kérjenek a cégektől, ha azok felhasználták a jogvédett tartalmaikat a termékeik tanítására.
A javaslat lényege, hogy az MI-cégek számára engedélyezzék az internetes tartalmak tömeges feldolgozását, de a jogtulajdonosok számára biztosítsák a megfelelő kompenzációt.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk helyenként túlzó és érzelmileg befolyásoló nyelvezetet használt, például a „minden idők legnagyobb szerzői jogsértése” és a „szabad rablás” kifejezésekkel.
- A cikk feltételezésként tálalta azt, hogy az MI-cégek „megpróbálnak kibújni a felelősségre vonás alól”. Ez a kijelentés nem feltétlenül tükrözi a valóságot, mivel az MI-cégek jogi érvelése a „fair use” elvére épül.
- A cikkben leírtak összességében megfelelnek a valóságnak, de a megfogalmazás helyenként elfogult lehetett.
- A cikk konklúziója az, hogy az EU-s szabályozás szigorúbb lehet a mesterséges intelligenciával foglalkozó cégekkel szemben a szerzői jogok tekintetében.
- Az esemény hatással lehet a magyar közéletre, mivel a magyar cégek is érintettek lehetnek a kérdésben, különösen azok, amelyek mesterséges intelligencia fejlesztésével foglalkoznak.
A kép illusztráció. Forrás: AI szerkesztés.
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Technológia és Tudomány
SMS-alapú adathalászattal szerzik meg a Gmail-fiókok hozzáférési adatait
A módszer alapja az időnyomás és a sürgető hangvétel alkalmazása. A támadók olyan üzeneteket küldenek, amelyekben a felhasználót azonnali intézkedésre szólítják fel egy állítólagos biztonsági incidens miatt. A pszichológiai manipuláció célja, hogy a címzett a kritikai gondolkodást mellőzve kattintson a mellékelt hivatkozásra.
A csalás felismerhető jelei
A biztonsági szakértők több olyan visszatérő elemet azonosítottak, amelyek egyértelműen utalnak a csalási szándékra. Ilyen például a nem hivatalos, gyakran rövidített vagy elírt domain neveket tartalmazó linkek használata. A hivatalos kommunikációs protokoll szerint a szolgáltató nem kér érzékeny adatokat ilyen formában.
Gyanúra adhat okot továbbá, ha az üzenet nyelvezete magyartalan, vagy ha a feladó telefonszáma nem egyezik a szolgáltató hivatalos értesítési számaival. A támadók gyakran ingyenes tárhelyszolgáltatókon vagy gyanús végződésű weboldalakon keresztül próbálják begyűjteni a bejelentkezési adatokat.
Megelőzés és teendők incidens esetén
A védekezés leghatékonyabb módja a gyanús linkek elkerülése. Amennyiben egy felhasználó bizonytalan a fiókja biztonságát illetően, javasolt a böngészőbe manuálisan beírni a szolgáltató címét, és ott ellenőrizni az értesítéseket. A technikai védelem részeként az erős, egyedi jelszavak használata elengedhetetlen.
Ha az adatok már illetéktelenek kezébe kerültek, az elsődleges lépés a jelszó azonnali megváltoztatása minden olyan felületen, ahol ugyanazt a belépési kódot használták. A biztonsági beállítások teljes körű ellenőrzése ilyenkor prioritást élvez.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
Az eredeti szöveg célja a lakossági figyelemfelhívás és a kiberbiztonsági tudatosság növelése volt, azonban ezt néhol szenzációhajhász, riogató elemekkel tette meg a tényszerű tájékoztatás helyett.
A forrásszöveg olyan érzelmileg telített kifejezéseket használt, mint a „különösen veszélyes” vagy a „pánikot keltenek”. Ezek a fordulatok nem objektív adatokon alapulnak, hanem a befogadó érzelmi reakcióját hivatottak kiváltani. Az átirat ezeket semleges, folyamatleíró szakkifejezésekre cserélte (pl. pszichológiai nyomásgyakorlás).
A szöveg nem nevez meg konkrét biztonsági céget vagy hatósági forrást, általánosítva beszél a jelenségről. Hiányoznak a konkrét statisztikai adatok arra vonatkozóan, hogy mekkora a fertőzöttségi arány, vagy hogy pontosan mely régiókat érinti a támadási hullám. Az eredeti tartalom elhallgatta, hogy ez a típusú csalás nem csak a Google-t, hanem szinte minden nagyobb pénzügyi és technológiai szolgáltatót érint.
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Technológia és Tudomány
Villámlásra utaló jeleket azonosított a NASA űrszondája a Marson
A kutatócsoport a MAVEN (Mars Atmosphere and Volatile Evolution) misszió több mint százezer mérését vizsgálta át az elmúlt évtizedből. A tízévnyi adatállományban egyetlen olyan elektromágneses jelet találtak, amely megegyezik a földi villámok által keltett whistler-hullámokkal. Ezek az alacsony frekvenciájú hullámok a plazmában terjedve jellegzetes módon szóródnak szét, amit korábban már a Jupiter, a Szaturnusz és a Neptunusz esetében is megfigyeltek.
A mágneses mező szerepe a hullámterjedésben
A Mars nem rendelkezik a Földéhez hasonló globális mágneses mezővel, mivel a belső aktivitása milliárd évekkel ezelőtt megszűnt. A felszín bizonyos pontjain azonban helyi, kéregszintű mágneses terek találhatók, amelyek a déli féltekén jelentősen erősebbek, mint az északin. A kutatók elméleti modellezéssel igazolták, hogy a whistler-hullámok ezen lokális erővonalak mentén képesek eljutni a felszíntől az ionoszféráig, ahol az űrszonda rögzítheti azokat.
A marsi villámlás pontos forrása egyelőre nem meghatározott, de a szakértők a porviharokhoz kötik a jelenséget. A porszemcsék ütközése során létrejövő elektromos feltöltődés hasonló a földi vulkáni hamufelhőkben megfigyelhető folyamatokhoz. Számítógépes szimulációk és laboratóriumi kísérletek korábban is valószínűsítették, hogy a marsi porviharok képesek elektromos kisüléseket generálni bizonyos légköri feltételek mellett.
Bizonytalanságok a felfedezés körül
Bár az észlelt jel szerkezete szinte teljes egyezést mutat a földi villámlás keltette hullámokkal, a kutatók óvatosan fogalmaznak a végkövetkeztetésekkel. A szakértők hangsúlyozzák, hogy nem tudták pontosan behatárolni a kisülés helyét. Azt sem sikerült minden kétséget kizáróan megerősíteni, hogy a jelenség egy konkrét porviharból származott-e, vagy más légköri folyamat eredménye.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A forrásszöveg egy tudományos áttörést mutat be, amelynek célja a Mars kutatásának népszerűsítése és a NASA misszió sikerességének igazolása. A narratíva a „közvetlen bizonyíték” kifejezéssel erősíti a felfedezés súlyát, miközben a jelenség rendkívüli ritkaságát (1 jel a 100 000-ből) csak a szöveg végén részletezi.
Az eredeti szöveg antropomorfizáló és ismerősségi hatást keltő kifejezéseket használ, mint például az „ismerős elektromágneses jelek”. Ez a megfogalmazás azt sugallja, hogy a marsi környezet barátságosabb vagy a földhöz hasonlóbb, mint amit a rideg adatok mutatnak. Az „egyetlen whistler-hullámot sikerült felfedezni” fordulat a sikert hangsúlyozza a statisztikai elhanyagolhatóság helyett.
A szöveg nem tér ki arra, hogy miért tartott tíz évig egyetlen jel azonosítása, és nem részletezi a marsi villámlás vizuális észlelésének korábbi kudarcait (pl. a Viking vagy a Curiosity missziók során). Elhallgatja továbbá, hogy a porviharokban zajló kisülések energiája vélhetően jóval alacsonyabb a földi villámokénál, így a „villámlás” szó a köztudatban élő hatalmas viharok képét vetítheti előre tévesen.
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Közélet-Politika2 napja
Jogerős ítélet: Nem a Tisza Párt készítette az Index által bemutatott adótervezetet
-
Belföld2 napja
Több mint 471 ezer határon túli magyar regisztrált az áprilisi választásokra
-
Közélet-Politika2 napja
Közzétette országos listáját a Fidesz-KDNP a 2026-os választásra
-
Külföld1 napja
Zelenszkij: Másfél hónap alatt állíthatjuk helyre a Barátság kőolajvezetéket
-
Közélet-Politika2 napja
A Médiatanács nem talált jogsértést a bíróság által korábban betiltott Bors-kiadványban
-
Közélet-Politika2 napja
A Kúria határozata szerint a közmédia Facebook-oldalán is kötelező a kiegyensúlyozott tájékoztatás
-
Külföld2 napja
Izrael ötezer bombát dobott Iránra a konfliktus első napján
-
Közélet-Politika2 napja
Gönczi Gábor videóban népszerűsíti a Nemzeti Petíciót