A spanyolországi szabadalmi és védjegyhivatal határozata értelmében a „La Mafia se sienta a la mesa” (A maffia asztalhoz ül) étteremlánc köteles megváltoztatni a nevét. A hatóság elfogadta az olasz kormány érvelését, amely szerint a márkanév ellentétes a közrenddel és a közerkölccsel. Olaszország évek óta folytatott jogi küzdelmet a spanyol lánc ellen különböző nemzetközi fórumokon.

Az olasz álláspont szerint a névhasználat aláássa a szervezett bűnözés elleni küzdelmet. Róma szerint a brand tudatosan lekicsinyli a maffia tevékenységét, és romantizált képet fest a bűnszervezetekről. Ez a szemléletmód sérti az áldozatok emlékét és a társadalmi igazságérzetet.

Hosszú jogi procedúra zárult le

A spanyol lánc neve ellen már korábban is születtek elmarasztaló döntések. Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) 2018-ban már érvénytelennek nyilvánította a védjegyet. Az akkori indoklás hangsúlyozta, hogy a név pozitív képet közvetít egy erőszakos szervezetről. Az EUIPO szerint a márka alkalmas az uniós polgárok sokkolására vagy megbotránkoztatására.

A spanyol hatóság mostani határozata megerősíti a korábbi uniós irányvonalat. A hivatal elutasította az étteremlánc védekezését, miszerint a nevet egy receptkönyvből kölcsönözték. A cég azzal is érvelt, hogy a maffia szó jelentése mára rétegződött, és nem feltétlenül a bűnözésre utal.

A döntés háttere és következményei

A védjegyhivatal elismerte a szóhasználat változását, de az olasz érveket súlyosabbnak ítélte. A határozat felsorolja azokat a bűncselekményeket, amelyek elválaszthatatlanok a név eredeti jelentésétől. Ide tartozik a kábítószer-kereskedelem, a pénzmosás, a korrupció és a gyilkosságok elkövetése is.

Az étteremláncnak mostantól új arculatot kell kialakítania a spanyol piacon. A döntés precedensértékű lehet más olyan vállalkozások számára is, amelyek vitatott történelmi vagy bűnügyi fogalmakat használnak kereskedelmi célokra.

(Forrás: telex.hu)

A komáromi rendőrség határozatban utasította el Fiala-Butora János jogász és Orosz Örs politikus önfeljelentését. A két közszereplő januárban kezdeményezett eljárást saját maga ellen, miután egy petícióban kritizálták a Beneš-dekrétumokat. A hatóság indoklása szerint a szólásszabadság alkotmányos védelme elsőbbséget élvez a vitatott törvényi passzusokkal szemben.

A rendőrségi határozat szerint a büntető törvénykönyv kérdéses pontjai alapján nem állapítható meg konkrét bűncselekmény. Fiala-Butora János a sajtótájékoztatón idézte a nyomozót, aki szerint a hatóságnak nem feladata a szankcionálandó magatartás önkényes meghatározása. A jogvédő szerint a jelenlegi szabályozás jogbizonytalanságot okoz a közéleti viták során.

A petíció és a jogi háttér

Az ügy előzménye egy több mint nyolcezer ember által aláírt petíció. A kezdeményezők a szlovák büntető törvénykönyv decemberi módosításának hatályon kívül helyezését követelték. Álláspontjuk szerint a jogszabály akadályozza a Beneš-dekrétumokról szóló érdemi párbeszédet. A beadványt Peter Pellegrini államfőnek és a parlament vezetésének is megküldték.

Peter Pellegrini válaszában jelezte, hogy az ügyben kért vizsgálóbizottság felállítására nincs hatásköre. A parlament vezetése részéről eddig nem érkezett hivatalos reakció a megkeresésre. Fiala-Butora és Orosz hangsúlyozták, hogy a dekrétumokra alapozott vagyonelkobzások a gyakorlatban jelenleg is zajlanak Szlovákiában.

Korábbi rendőrségi intézkedések

Orosz Örsöt január végén Pozsonyban már előállították egy demonstráció során. A politikus egy olyan feliratú mellényt viselt, amely nyíltan megkérdőjelezte a Beneš-dekrétumokat. A rendőrség ezt az esetet külön eljárás keretében, jelenleg is vizsgálja. A komáromi döntés azonban iránymutató lehet a hasonló ügyek megítélésében.

(Forrás: telex.hu)

(Kép: Orosz Örs – fb reels-video képernyőkép)