OkosHír: A Netflix generatív mesterséges intelligenciát (MI) alkalmazott az El Eternauta című argentin sci-fi sorozatában, a Guardian beszámolója szerint. A streaming platform csütörtökön mutatta be a szériát, miután nyilvánosságra hozta második negyedéves pénzügyi eredményeit.

Ted Sarandos, a Netflix társ-vezérigazgatója a sorozat bemutatóján kifejtette meggyőződését, miszerint a mesterséges intelligencia jelentős lehetőségeket kínál a készítőknek, hozzájárulva a filmek és sorozatok alacsonyabb költséggel történő, valamint magasabb minőségű előállításához.

A sorozat cselekménye Buenos Airesben játszódik, ahol egy csoport túlélő szembesül egy idegen fenyegetéssel, miközben egy hóesés áldozatokat szed a városban. A sorozat készítése során a Netflix vizuális effektekért (VFX) felelős művészei MI-t alkalmaztak egy épület összeomlásának megjelenítésére.

Sarandos elmondása szerint az MI-alapú eszközök jelentősen felgyorsították a gyártási folyamatot. Példaként említette, hogy az épület összeomlását bemutató VFX-jelenet tízszer gyorsabban készült el, mint a hagyományos módszerekkel. Hozzátette, hogy az MI-eszközök alkalmazása révén a produkciót alacsonyabb költségvetésből tudták finanszírozni. Sarandos szerint az effektek MI nélkül olyan költségesek lettek volna, hogy nem fértek volna bele a sorozat büdzséjébe.

A generatív MI szórakoztatóipari alkalmazása aggodalmakat váltott ki, különösen a gyártási és vizuális effektek területén dolgozók körében. 2023-ban a mesterséges intelligencia volt az egyik központi kérdés a hollywoodi színészek és írók sztrájkjában, amelynek eredményeként megállapodás jött létre arról, hogy az új technológia alkalmazása a dolgozók felügyelete alatt történjen, és ne vezessen munkahelyek elvesztéséhez.

Sarandos nyilatkozata szerint az MI valós emberek munkájának támogatására szolgál, jobb eszközökkel. Hozzátette, hogy a készítők már érzékelik az előnyöket a gyártás során a pre-vizualizációban, jelenettervezésben és a vizuális effektek terén. Véleménye szerint ezek az eszközök hozzájárulnak a történetmesélés lehetőségeinek bővítéséhez.

Sarandos azután nyilatkozott, hogy a streaming platform bejelentette második negyedéves eredményeit. A vállalat 11 milliárd dolláros bevételt ért el június végéig, ami 16%-os éves növekedést jelent. A vállalat közlése szerint a várakozásokat meghaladó teljesítményhez hozzájárult a koreai thriller, a Squid Game harmadik és egyben utolsó évadának sikere.

Mike Proulx, a Forrester piackutató vállalat alelnöke szerint a Netflix vártnál jobb negyedéve a tartalom, az áremelések és a reklámbevételek egyidejű növekedésének eredménye. Hozzátette, hogy bár a hirdetési képességek megerősítése még feladatot jelent, a nehézségek nagy része már a vállalat mögött van, miután bevezette saját hirdetéstechnológiai platformját.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk elsődleges célja a Netflix mesterséges intelligencia használatával kapcsolatos új fejlemények és a vállalat pénzügyi eredményeinek bemutatása. A cikk kiegyensúlyozottan igyekszik bemutatni a témát, részben a Netflix vezérigazgatójának pozitív nyilatkozataival, részben az iparági aggodalmak és a korábbi sztrájkok említésével. A narratíva alapvetően tájékoztató jellegű, célja az olvasó informálása egy aktuális és releváns piaci eseményről.

Főbb manipulatív eszközök: Bár az eredeti cikk nem mutat erős manipulatív szándékot, néhány kifejezés és a vezérigazgatói idézetek hangsúlyozása enyhe elfogultságot sugallhatott a Netflix álláspontja felé. Példák:

• Az MI-ról szóló nyilatkozatok, mint „hihetetlen lehetőségeket rejt magában”, „csodálatos eredményt értek el lenyűgöző gyorsasággal” vagy „végtelenül izgalmas” (mind Sarandostól idézve) erős, szubjektív pozitív jelzők, amelyek kritikai keretezés nélkül befolyásolhatják az olvasó megítélését. Bár idézetekről van szó, a cikk nem ellensúlyozza ezeket azonnal semlegesebb megfogalmazással vagy más véleményekkel.
• A sorozat cselekményének leírásában a „pusztító és mérgező hóesés szedi az áldozatait” kifejezés dramatizálja a tényeket, ami nem felel meg egy szigorúan objektív híradás elvárásainak.

Hiányzó kontextus és tényszerűség: Az eredeti cikk említi, hogy „többekben aggodalmat váltott ki” a generatív MI használata, de nem tér ki részletesebben arra, hogy milyen konkrét aggodalmakról van szó a munkahelyek elvesztésén túl (pl. szerzői jogi kérdések, a kreatív folyamat minősége, az „emberi érintés” hiánya a művészetben). Ezen aggodalmak mélyebb kifejtése további kontextust adhatna az olvasónak.

A téma társadalmi relevanciája: A mesterséges intelligencia alkalmazása a szórakoztatóiparban rendkívül fontos és aktuális társadalmi vita tárgya. Ez a lépés, különösen egy olyan nagy szereplő részéről, mint a Netflix, jelentős hatással lehet a vizuális effektekkel foglalkozó szakemberek, írók és színészek munkájára, valamint a produkciós költségekre és folyamatokra. A 2023-as hollywoodi sztrájkok rávilágítottak az iparág aggodalmaira a technológia szabályozása és a munkahelyek védelme kapcsán, így a Netflix bejelentése tovább gerjeszti a diskurzust az automatizáció és az emberi munkaerő viszonyáról a kreatív iparágakban.

(Forrás: 444.hu)

OkosHír: A Harvard Egyetem kutatói egy friss tanulmányukban arra a következtetésre jutottak, hogy az uráli nyelvcsalád, amelybe a magyar, a finn és az észt nyelv is tartozik, az eddig feltételezettnél keletebbről, Északkelet-Szibériából ered.

A kutatás során 180 szibériai ember DNS-mintáját elemezték, és azt több mint 1000 már meglévő mintával hasonlították össze. Ezek a minták számos kontinenst és az emberiség elmúlt 11 ezer éves történetét fedik le. A tanulmány megállapításai szerint az uráli nyelvcsaládba tartozó mai népek ősei hozzávetőlegesen 4500 évvel ezelőtt a jelenlegi Jakutföld területén, Északkelet-Szibériában éltek.

Alexander Mee-Woong Kim, a tanulmány egyik társszerzője szerint ez a terület földrajzilag közelebb helyezkedik el Alaszkához vagy Japánhoz, mint Finnországhoz.

Az uráli nyelvek eredetével kapcsolatban továbbra sincs teljes konszenzus a nyelvészek és régészek körében. Az egyik elfogadott elmélet az Urál hegység közelébe helyezi a nyelvcsalád őshazáját, míg egy másik nézet ettől valamivel keletebbre teszi az eredetüket. A mostani kutatás eredményei szerint az utóbbi forgatókönyv mutatkozik valószínűbbnek. A tanulmány szerzői hozzátették, hogy a genetikai adatok alapján egy keleti eredetű impulzus éppen abban az időszakban érkezett, amikor az uráli nyelvek terjedése is megfigyelhető volt.

A kutatók megállapították, hogy több uráli nyelvcsaládba tartozó népcsoport hordoz egy specifikus genetikai jegyet. Ez a jegy először 4500 évvel ezelőtti jakutföldi mintákban azonosítható, tiszta formában, és más etnolingvisztikai csoportokban nem mutatható ki. Ezen jegyek a jakutföldi vadászó-gyűjtögető közösségekben is megfigyelhetők voltak, és a feltételezések szerint ők játszhattak szerepet az uráli nyelvek elterjesztésében Észak-Skandináviától a mai Magyarország területéig.

Az uráli nyelvcsaládba tartozó népek története időben átfedést mutat a jamnaja népekkel, akiknek az indoeurópai nyelvek eurázsiai elterjedését tulajdonítják. A Harvard Egyetem kutatása szerint a jamnaja népek eredeti területe valamivel több mint 5000 évvel ezelőtt a mai Ukrajna határain belül helyezkedhetett el.

A régészek régóta összefüggésbe hozzák az uráli nyelvek terjedését az úgynevezett Szeima-Turbino jelenséggel, amely mintegy 4000 évvel ezelőtt Észak-Eurázsiában megjelent, jellegzetes bronzöntési módszereket takar. A bronz elterjedése elősegítette a távolsági kereskedelmet és új társadalmi kapcsolatok kialakulását. A kutatásban vizsgált DNS-minták is ezt a genetikai keveredést tükrözik.

Annak ellenére, hogy a tanulmány szerint az uráli nyelvcsalád eredete Szibériába vezethető vissza, a kutatás rávilágít, hogy a nyelvcsaládhoz tartozó egyes kultúrák eltérő arányban hordoznak jakutföldi eredetű genetikai markereket DNS-ükben. Ez az arány a finneknél megközelítőleg 10 százalék, az észteknél 2 százalék. A jelenlegi magyar lakosság esetében ez az arány a nullához közelít, azonban a kutatók szerint a középkori DNS-minták még szignifikánsan nagyobb arányú genetikai hozzájárulást mutattak.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk elsődleges célja egy friss tudományos kutatás eredményeinek bemutatása, amely az uráli nyelvcsalád eredetével foglalkozik. A narratíva egyértelműen az informálás és a tudományos tények közvetítése köré épül, anélkül, hogy érzelmi befolyásolásra vagy előítéletek megerősítésére törekedne. A cikk a Harvard Egyetem kutatóinak állításait ismerteti, és bemutatja, hogyan illeszkednek ezek az eredmények a már létező nyelvtudományi és régészeti elméletek közé.

Főbb manipulatív eszközök: Az eredeti cikkben a manipulatív vagy érzelmileg befolyásoló eszközök használata minimális. A szöveg nagyrészt tárgyilagos, a kijelentéseket a kutatóknak vagy a tanulmánynak tulajdonítja. Néhány helyen előfordulnak enyhe szubjektív jellegű kifejezések (pl. „jóval keletebbre”, „fejlett bronzöntési módszerek”, „fellendítette”), amelyek bár nem számítanak súlyos manipulációnak, de pontosításra szorulnak egy szigorúan objektív újságírói megközelítésben. Ezek a kifejezések azonban nem torzítják a cikk fő üzenetét, és nem céloznak az olvasó érzelmeire.

A téma társadalmi relevanciája: Az uráli nyelvcsalád, különösen a magyar nyelv eredete, Magyarországon rendszeresen nagy érdeklődésre tart számot, és gyakran kapcsolódik nemzeti identitásról szóló vitákhoz. Bár a cikk tudományos szempontból közelíti meg a témát, és nem merül el a társadalmi-politikai kontextusban, a benne foglalt információk potenciálisan rezonálhatnak a szélesebb közönséggel, akik érdeklődnek a magyar nép és nyelv eredetének kérdései iránt. A genetikai kutatások eredményei hozzájárulhatnak a történelmi és nyelvészeti viták árnyalásához.

(Forrás: telex.hu)

Kép: Unsplash.com