OkosHír: Az IDEA Intézet 2025 májusában és júniusában végzett felmérése szerint a felnőtt népesség többsége értesült egy vitatott törvényjavaslatról. A felmérés azt vizsgálta, hogy a lakosság hogyan vélekedik a javaslat céljairól, a Szuverenitásvédelmi Hivatal szerepéről, és a javaslatban szereplő szankciókról.
A felmérés 2025. május 31. és június 6. között zajlott. A kutatásból kiderült, hogy a felnőtt népesség körülbelül háromnegyede hallott a törvényjavaslatról. Azonban a falvakban élők (56 százalék), az alapfokú végzettséggel rendelkezők (62 százalék), a 40–49 éves korosztály (63 százalék), valamint a bizonytalan politikai preferenciájúak (65 százalék) körében alacsonyabb volt az ismertség.
A megkérdezetteknek röviden le kellett írniuk, mit tudnak a törvényjavaslatról. A válaszok szerint a többség úgy gondolja, hogy a javaslat a szólás- és sajtószabadságot korlátozza, a demokrácia leépítését célozza, valamint a civil szervezetek és a kormánykritikus hangok elhallgattatását szolgálja. Az IDEA Intézet megjegyezte, hogy az alacsonyabb iskolai végzettségűek között magasabb a „nem tudja” válaszok aránya.
A törvényjavaslat célja a kormány szerint Magyarország szuverenitásának védelme a külföldi támogatásból működő, a közéletet befolyásoló szervezetekkel szemben, amelyek a kormány szerint negatív színben tüntetik fel az országot. A felmérés szerint a felnőtt népesség alig több mint ötöde értett egyet a törvényjavaslatban megfogalmazott célokkal. A Fidesz–KDNP szavazóinak 87 százaléka egyetértett a célokkal, míg a Mi Hazánk szavazóinak csak 22 százaléka.
A javaslat szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal javasolhatja a kormány számára, hogy jegyzékre vegyen egy szervezetet, ha az veszélyezteti Magyarország szuverenitását. A felnőtt népesség negyede értett ezzel egyet. A Fidesz–KDNP szavazóinak 78 százaléka támogatta a listázást, míg a Mi Hazánk szavazóinak csak 25 százaléka.
A felmérés szerint a felnőtt népesség 32 százaléka értett egyet azzal, hogy a jegyzékre vett szervezeteknek vagyonnyilatkozatot kellene tenniük, amelyet az igazságügyi miniszter közzétenne. A népesség 15 százaléka támogatta, hogy ezek a szervezetek ne gyűjthessenek adó 1 százalékot. A válaszadók 35 százaléka támogatta legalább egy szankciót, leggyakrabban a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséget.
Az IDEA Intézet szerint a törvényjavaslatnak nincs többségi támogatottsága a magyar társadalomban. A felnőtt népesség 63 százaléka vélekedett úgy, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén Magyarország nem lenne demokrácia. A válaszadók 43 százaléka szerint a kormány célja a figyelemelterelés volt a javaslat benyújtásával.
A Mi Hazánk szavazóinak 78 százaléka gondolta, hogy a törvényjavaslat célja a kormánykritikus hangok elhallgattatása, és 75 százalékuk szerint a kormány ezzel a figyelmet próbálja elterelni az ország problémáiról. A Fidesz–KDNP szavazóinak 32 százaléka véli, hogy a javaslat formája többet ártana, mint használna, és 17 százalékuk egyetértett azzal, hogy a javaslat célja a kormánykritikus hangok elhallgattatása.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaAz IDEA Intézet 1500 fős mintán végezte a felmérést online kérdőív segítségével 2025. május 31. és június 6. között. A minta reprezentatív a felnőtt népességre iskolai végzettség, életkor, nem, településtípus és régió tekintetében. A minta hibahatára ±2,3 százalékpont.
Halász János fideszes országgyűlési képviselő nyújtotta be a törvényjavaslatot május 14-én. Az indítványhoz Orbán Viktor, Rogán Antal és a Fidesz–KDNP-frakciók tagjainak többsége csatlakozott előterjesztőként. A 135 képviselőből 20 nem adta a nevét a javaslathoz, köztük Lázár János, Gulyás Gergely és Navracsics Tibor. A törvényjavaslatot várhatóan ősszel tárgyalják újra.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk milyen nyelvi eszközökkel próbált hatni az olvasóra? Az eredeti cikk több ponton is feltételezéseket fogalmazott meg tényként, például a törvényjavaslat céljainak interpretálásakor. Emellett a negatív konnotációjú „ellehetetlenítési törvény” kifejezés használata is befolyásolhatta az olvasók véleményét.
- Voltak-e benne következtetésként tálalt feltételezések? Igen, a cikk több helyen is feltételezéseket fogalmazott meg a törvényjavaslat céljaival kapcsolatban, például a kormánykritikus hangok elhallgattatásának szándékát. Ezek a feltételezések nem feltétlenül tükrözik a valóságot, és befolyásolhatják az olvasók véleményét.
- A cikkben tett állítások megfelelnek-e a valóságnak? A cikk az IDEA Intézet felmérésének eredményeit mutatja be, amelyek valós adatokon alapulnak. Azonban a felmérés eredményeinek interpretálása során a cikkben megfogalmazott következtetések nem feltétlenül tükrözik a teljes valóságot.
- Milyen konklúzióra lehet következtetni a cikkben leírtakból? A cikkből az a konklúzió vonható le, hogy a vitatott törvényjavaslat nem rendelkezik széleskörű támogatottsággal a magyar társadalomban, és sokan a szólás- és sajtószabadság korlátozásának, valamint a kormánykritikus hangok elhallgattatásának eszközét látják benne.
- Milyen hatással lehet ez az esemény a magyar közéletre? A törvényjavaslat elfogadása tovább polarizálhatja a magyar társadalmat, és negatív hatással lehet a civil szervezetek és a független sajtó működésére. Emellett a törvényjavaslat vitája tovább mélyítheti a bizalmatlanságot a kormány és az ellenzék között.
