Hírek
Az IDEA Intézet felmérése szerint a felnőtt népesség többsége hallott a vitatott törvényjavaslatról
OkosHír: Az IDEA Intézet 2025 májusában és júniusában végzett felmérése szerint a felnőtt népesség többsége értesült egy vitatott törvényjavaslatról. A felmérés azt vizsgálta, hogy a lakosság hogyan vélekedik a javaslat céljairól, a Szuverenitásvédelmi Hivatal szerepéről, és a javaslatban szereplő szankciókról.
A felmérés 2025. május 31. és június 6. között zajlott. A kutatásból kiderült, hogy a felnőtt népesség körülbelül háromnegyede hallott a törvényjavaslatról. Azonban a falvakban élők (56 százalék), az alapfokú végzettséggel rendelkezők (62 százalék), a 40–49 éves korosztály (63 százalék), valamint a bizonytalan politikai preferenciájúak (65 százalék) körében alacsonyabb volt az ismertség.
A megkérdezetteknek röviden le kellett írniuk, mit tudnak a törvényjavaslatról. A válaszok szerint a többség úgy gondolja, hogy a javaslat a szólás- és sajtószabadságot korlátozza, a demokrácia leépítését célozza, valamint a civil szervezetek és a kormánykritikus hangok elhallgattatását szolgálja. Az IDEA Intézet megjegyezte, hogy az alacsonyabb iskolai végzettségűek között magasabb a „nem tudja” válaszok aránya.
A törvényjavaslat célja a kormány szerint Magyarország szuverenitásának védelme a külföldi támogatásból működő, a közéletet befolyásoló szervezetekkel szemben, amelyek a kormány szerint negatív színben tüntetik fel az országot. A felmérés szerint a felnőtt népesség alig több mint ötöde értett egyet a törvényjavaslatban megfogalmazott célokkal. A Fidesz–KDNP szavazóinak 87 százaléka egyetértett a célokkal, míg a Mi Hazánk szavazóinak csak 22 százaléka.
A javaslat szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal javasolhatja a kormány számára, hogy jegyzékre vegyen egy szervezetet, ha az veszélyezteti Magyarország szuverenitását. A felnőtt népesség negyede értett ezzel egyet. A Fidesz–KDNP szavazóinak 78 százaléka támogatta a listázást, míg a Mi Hazánk szavazóinak csak 25 százaléka.
A felmérés szerint a felnőtt népesség 32 százaléka értett egyet azzal, hogy a jegyzékre vett szervezeteknek vagyonnyilatkozatot kellene tenniük, amelyet az igazságügyi miniszter közzétenne. A népesség 15 százaléka támogatta, hogy ezek a szervezetek ne gyűjthessenek adó 1 százalékot. A válaszadók 35 százaléka támogatta legalább egy szankciót, leggyakrabban a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséget.
Az IDEA Intézet szerint a törvényjavaslatnak nincs többségi támogatottsága a magyar társadalomban. A felnőtt népesség 63 százaléka vélekedett úgy, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén Magyarország nem lenne demokrácia. A válaszadók 43 százaléka szerint a kormány célja a figyelemelterelés volt a javaslat benyújtásával.
A Mi Hazánk szavazóinak 78 százaléka gondolta, hogy a törvényjavaslat célja a kormánykritikus hangok elhallgattatása, és 75 százalékuk szerint a kormány ezzel a figyelmet próbálja elterelni az ország problémáiról. A Fidesz–KDNP szavazóinak 32 százaléka véli, hogy a javaslat formája többet ártana, mint használna, és 17 százalékuk egyetértett azzal, hogy a javaslat célja a kormánykritikus hangok elhallgattatása.
Az IDEA Intézet 1500 fős mintán végezte a felmérést online kérdőív segítségével 2025. május 31. és június 6. között. A minta reprezentatív a felnőtt népességre iskolai végzettség, életkor, nem, településtípus és régió tekintetében. A minta hibahatára ±2,3 százalékpont.
Halász János fideszes országgyűlési képviselő nyújtotta be a törvényjavaslatot május 14-én. Az indítványhoz Orbán Viktor, Rogán Antal és a Fidesz–KDNP-frakciók tagjainak többsége csatlakozott előterjesztőként. A 135 képviselőből 20 nem adta a nevét a javaslathoz, köztük Lázár János, Gulyás Gergely és Navracsics Tibor. A törvényjavaslatot várhatóan ősszel tárgyalják újra.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk milyen nyelvi eszközökkel próbált hatni az olvasóra? Az eredeti cikk több ponton is feltételezéseket fogalmazott meg tényként, például a törvényjavaslat céljainak interpretálásakor. Emellett a negatív konnotációjú „ellehetetlenítési törvény” kifejezés használata is befolyásolhatta az olvasók véleményét.
- Voltak-e benne következtetésként tálalt feltételezések? Igen, a cikk több helyen is feltételezéseket fogalmazott meg a törvényjavaslat céljaival kapcsolatban, például a kormánykritikus hangok elhallgattatásának szándékát. Ezek a feltételezések nem feltétlenül tükrözik a valóságot, és befolyásolhatják az olvasók véleményét.
- A cikkben tett állítások megfelelnek-e a valóságnak? A cikk az IDEA Intézet felmérésének eredményeit mutatja be, amelyek valós adatokon alapulnak. Azonban a felmérés eredményeinek interpretálása során a cikkben megfogalmazott következtetések nem feltétlenül tükrözik a teljes valóságot.
- Milyen konklúzióra lehet következtetni a cikkben leírtakból? A cikkből az a konklúzió vonható le, hogy a vitatott törvényjavaslat nem rendelkezik széleskörű támogatottsággal a magyar társadalomban, és sokan a szólás- és sajtószabadság korlátozásának, valamint a kormánykritikus hangok elhallgattatásának eszközét látják benne.
- Milyen hatással lehet ez az esemény a magyar közéletre? A törvényjavaslat elfogadása tovább polarizálhatja a magyar társadalmat, és negatív hatással lehet a civil szervezetek és a független sajtó működésére. Emellett a törvényjavaslat vitája tovább mélyítheti a bizalmatlanságot a kormány és az ellenzék között.
Hírek
A Pilisi Városüzemeltetési Kft. korábbi vezetőjét elbocsátották, a polgármester indoklást adott
OkosHír: Pilis városüzemeltetési cégének, a Pilisi Városüzemeltetési Kft.-nek korábbi vezetőjét, Matos Pétert elbocsátották. Az elbocsátás tényét és annak okait László Attila, Pilis polgármestere hozta nyilvánosságra egy interjúban.
A polgármester tájékoztatása szerint eredetileg közös megegyezéssel tervezték a távozást, azonban az alábbi események vezettek az elbocsátáshoz:
- László Attila állítása szerint Matos Péter a cég tulajdonában lévő mobiltelefon SIM-kártyáját saját nevére íratta át.
- A polgármester elmondása alapján két kulcspozícióban lévő munkatársat közös megegyezéssel bocsátott el, anélkül, hogy erről megfelelő dokumentációt mutatott volna be.
- László Attila szerint a dolgozók körében olyan információkat terjesztett, miszerint az új ügyvezető „kirúgási hullámot” tervez, és távozásra buzdította őket.
- A polgármester közlése szerint nem válaszolt a polgármester hivatalos levelére.
- László Attila állítása szerint búcsúrendezvényt szervezett, amelynek költsége, közel félmillió forint, a cég számlájára került, a polgármester előzetes értesítése nélkül.
László Attila egy további, a Google Maps felvételekhez kapcsolódó esetről is beszámolt. Elmondása szerint egy 2024-es Google Maps felvételen a városüzemeltetési cég munkavállalói és járművei egy perőcsényi ingatlannál végzett munkálatok során láthatóak. A polgármester szerint a helyszínen az önkormányzati Isuzu jármű, amelyet Matos Péter használt, valamint a cég kisteherautója is megfigyelhető volt. Hozzátette, hogy az ingatlan tulajdonjogára vonatkozó információk nem megerősítettek. A munkavégzésről nem áll rendelkezésre menetlevél vagy szabadság-kiírás. Egy hivatali munkatárs jegyzőkönyvbe rögzítve nyilatkozott arról, hogy felismerni véli a képeken szereplő személyeket, és megerősítette, hogy a városüzemeltető cég munkavállalóiról van szó. A polgármester közölte, hogy ez az ügy is vizsgálat alatt áll, és további lépéseket terveznek.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk egy feltételezett visszaélés történetét meséli el, amelynek középpontjában a polgármester által feltárt, korábbi vezetőhöz köthető események állnak. A szöveg célja, hogy szenzációt keltsen és az olvasóban felháborodást generáljon a feltételezett visszaélések miatt. A narratíva a polgármestert a „leleplező” szerepébe helyezi, miközben a volt vezetőt egyértelműen negatív színben tünteti fel. A cikk emellett beemeli a polgármester politikai hovatartozását is, ami a történetnek egy tágabb politikai kontextust adhat, vagy befolyásolhatja az olvasó véleményét az eseményekről.
Főbb manipulatív eszközök:
- Szenzációhajhász cím és megfogalmazás: A címben („A Google Streetview buktathatta le Pilis városüzemeltetési cégének vezetőjét, hogy a saját házánál fusiztatta titokban az embereit”) a „buktathatta le” és „fusiztatta titokban” kifejezések már a tények bemutatása előtt bűnösséget sugallnak.
- Érzelmileg befolyásoló nyelvezet: Az olyan kifejezések, mint „az viszont olvasmányos, ahogy a polgármester bemártja az exvezetőt, Matos Pétert”, vagy „A legjobb azonban az a sztori” szubjektív, érzelmi töltetűek, és az olvasó figyelmét a drámai elemre terelik a tényszerűség helyett. A „bemártja” szó informális és negatív konnotációt hordoz.
- Sugalló kifejezések: A „valaki felnyomta Matost” megfogalmazás informális és a „felnyom” szó negatív, becsmérlő jelentéssel bír.
- Politikai címkézés: Az irreleváns politikai kontextus beemelése („szélsőjobbos polgármesterük 2024-ben”, „Magyar Gárda, Szebb Jövőt Polgárőrség, Magyar Önvédelmi Mozgalom”) eltereli a figyelmet az ügy érdemi részéről, és politikai elfogultságot sugallhat.
Hiányzó kontextus és tényszerűség:
- Egyoldalú tájékoztatás: A cikk kizárólag a polgármester nyilatkozatára támaszkodik, Matos Péter, az érintett fél álláspontja vagy reakciója teljesen hiányzik. Ez súlyosan csorbítja a cikk kiegyensúlyozottságát és objektivitását.
- Független ellenőrzés hiánya: A polgármester által felsorolt vádak (pl. SIM-kártya átírása, búcsúrendezvény költségei, pletykák terjesztése) nincsenek független forrásból megerősítve, csupán a polgármester állításaiként szerepelnek.
- Pontatlanság az „bizonyíték” bemutatásában: Bár a Google Maps felvételre hivatkozik, és megemlíti, hogy az ingatlan tulajdonjogára vonatkozó információ „nem megerősített”, a cikk egésze mégis erős bizonyítékként kezeli ezt az esetet, elmosva a bizonytalanságot. Az alkalmazott nyilatkozatában szereplő „felismerni véli” és „megerősítette” közötti ellentmondás sem kerül tisztázásra.
A téma társadalmi relevanciája: A cikkben tárgyalt ügy a közpénzekkel való gazdálkodás és az önkormányzati cégek átláthatóságának kérdését veti fel, ami alapvető társadalmi jelentőséggel bír. Az állítólagos visszaélések és a hűtlen kezelés gyanúja erodálhatja a polgárok bizalmát a helyi vezetésben és a közintézményekben. A Google Maps felvételek felhasználása a feltételezett visszaélések feltárásában rávilágít a digitális eszközök szerepére a közérdekű információk gyűjtésében és a polgári ellenőrzésben.
Sport
A The Athletic jelentése Marcus Rashford lehetséges barcelonai kölcsönadásáról
OkosHír: A The Athletic sportportál értesülései szerint Marcus Rashford, a Manchester United 27 éves labdarúgója kölcsönben a Barcelona csapatához kerülhet. A jelentés szerint a tervezett megállapodás vásárlási opciót is tartalmaz.
David Ornstein, a hírt közlő újságíró információi alapján a Manchester United és a játékos is hozzájárult az üzlethez. Ornstein továbbá azt is közölte, hogy Hansi Flick, a Barcelona edzője egyeztetett Rashforddal, majd ezt követően elfogadta az átigazolást. A Barcelona érdeklődését a csatár sokoldalúsága indokolhatja, mivel a bal szélen és középen is bevethető.
Rashford 2015 óta 426 mérkőzésen lépett pályára a Manchester United színeiben, ezeken összesen 138 gólt szerzett.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk elsődleges célja egy potenciális, nagyszabású labdarúgó-átigazolásról szóló hír közlése. Emellett a cikk egy másodlagos narratívát is épít, amely Rashford feltételezett rossz formájára és a Manchester Unitednél betöltött jövőjének bizonytalanságára fókuszál. Ezzel a háttérinformációval valószínűleg a transzfer indokoltságát és a várható változásokat kívánja alátámasztani, valamint felkelteni az olvasók érdeklődését.
Főbb manipulatív eszközök: Az eredeti szöveg több nyelvi és retorikai eszközt is alkalmaz, amelyek befolyásolhatják az olvasó észlelését:
- Érzelmileg túlzó, szubjektív kifejezések: Az „2 éve borzasztó formában játszó csatára” megfogalmazás szubjektív ítéletet tartalmaz, amely nincs tényekkel (pl. statisztikákkal) alátámasztva a cikkben. Ez érzelmi töltetet ad az egyébként tényközlő mondatnak.
- Informális, sugalmazó megfogalmazások: A „ráblintott” és „áldását adta az ügyletre” kifejezések kevésbé formálisak és tárgyilagosak, mint a semlegesebb „hozzájárult” vagy „elfogadta”. Ezek a szavak személyesebb, kevésbé hivatalos hangvételt kölcsönöznek a hírnek.
- Spekuláció tényként való kezelése: Az „többet feltehetőleg már nem is fog” kijelentés egy jövőbeli eseményre vonatkozó spekuláció, amelyet az eredeti cikk tényként vagy erős valószínűségként mutat be. Ez hiányos kontextust teremt, és befolyásolja az olvasó várakozásait.
- Implikált előismeret a címben: A „Mégis” szó a címben („Mégis a Barcelonál lehet Marcus Rashford”) arra utal, hogy korábban ellentétes információk vagy várakozások merültek fel az átigazolással kapcsolatban, azonban a cikk maga nem szolgáltat erre vonatkozó előzményeket, így az olvasó számára hiányzik a kontextus.
Hiányzó kontextus és tényszerűség: Az eredeti cikk nem támasztja alá konkrét adatokkal vagy statisztikákkal a Marcus Rashford „borzasztó formában” lévő teljesítményére vonatkozó állítását. Ezáltal a kijelentés szubjektív vélemény marad, amely ténybeli alátámasztás nélkül jelenik meg. Ezenkívül a címben használt „Mégis” szó kontextus nélkül marad, mivel a cikk nem fejti ki, miért „mégis” ez a helyzet, milyen korábbi feltételezéseknek mond ellent a hír.
A téma társadalmi relevanciája: A labdarúgó-átigazolások, különösen a Marcus Rashfordhoz hasonló, nagy profilú játékosok és olyan jelentős klubok, mint a Manchester United és a Barcelona között, kiemelkedő társadalmi relevanciával bírnak. Ezek az események széles körű érdeklődést váltanak ki a sportrajongók és a média körében világszerte. Az ilyen hírek jelentős vitákat generálnak a közéletben a játékosok karrierjével, a klubok stratégiájával és a szurkolói elvárásokkal kapcsolatban, befolyásolva a sportipar gazdasági és társadalmi dinamikáját.
-
Közélet3 napja
Állami kiadások Novák Katalin ruhatárára: 32,5 millió forint
-
Közélet3 napja
Somogyi Polgári Piknik: Fideszes képviselők, Bede és Bayer Zsolt is résztvesznek
-
Belföld3 napja
Miniszterelnöki reakció a kárpátaljai templomgyújtogatásra
-
Belföld3 napja
Miniszteri és államtitkári fizetések emelkedtek július 1-jétől
-
Belföld1 napja
Menczer Tamás: „Ha Brüsszel hallgat Sebestyén József agyonverésével kapcsolatban, bűntárssá válik”
-
Közélet3 napja
Lázár János online formában folytatja a Lázárinfót szeptemberig
-
Külföld2 napja
Julija Szviridenko lett Ukrajna új miniszterelnöke
-
Hírek2 napja
A német kancellár egyeztetett az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság vezetőivel