OkosHír: Az elmúlt évtizedekben a nyugati társadalmakban a vallástalanság terjedése volt megfigyelhető. Azonban az elmúlt években ez a tendencia megtorpanni látszik egyes országokban. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a valláshoz való viszonyulás változásban van, de a jövőbeli irányok még nem egyértelműek.

Az Egyesült Államokban 1990-ben az emberek körülbelül 5 százaléka vallotta magát ateistának, agnosztikusnak vagy „semmiben sem hívőnek”. 2019-re ez az arány elérte a 30 százalékot. Emellett csökkent a templomba járók száma, és megváltoztak a társadalmi normák, például kitolódott a házasságkötés időpontja, és csökkent a gyermekvállalási kedv. A keresztény egyházak közéleti szerepe is csökkent.

Az elmúlt években a vallástalanok arányának növekedése megállt az Egyesült Államokban, Kanadában, Nagy-Britanniában és Franciaországban. További hét nyugat-európai országban a vallástalanok aránya tovább nőtt, de 2020 óta csak 3 százalékponttal, szemben az azt megelőző ötéves időszak 14 százalékpontos növekedésével. A kereszténység arányának csökkenése is lassult, és egyes korcsoportokban növekedés figyelhető meg, különösen az 1997 és 2012 között született Z generáció körében.

Egyes vélemények szerint a nyugati társadalmakban sokan keresnek spirituális támaszt. Az amerikai sajtóban megjelent egy nyilatkozat egy húszéves amerikai diáktól, aki szerint ismerősei közül sokan a koronavírus-járvány óta tértek meg. Az Egyesült Államokban 2023 és 2024 között a magukat kereszténynek valló fiatalok aránya 45-ről 51 százalékra nőtt, miközben a vallástalanok aránya 41 százalékra csökkent. A Harvard Egyetemen a hallgatók fele vett részt vallási programokon az adott tanév során. A Pew Research adatai szerint 14 vizsgált nyugati országban többen számoltak be hitük megerősödéséről a járvány hatására, mint ahányan a gyengüléséről. Az Egyesült Államok lakosságának több mint egynegyede mondta azt, hogy hite erősebb lett a pandémia óta.

Az Egyesült Államok teljes lakosságát tekintve a keresztények aránya 2020 és 2024 között 1 százalékponttal csökkent. A babyboomer generáció (1946 és 1964 között születettek) körében a keresztények aránya 2024-ben 79 százalék volt, ami 7 százalékpontos növekedés 4 év alatt. A keresztény identitás az összes korcsoportban stagnált vagy emelkedett, kivéve a millenniumi generációt (1981 és 1996 között születettek). Jelenleg az Egyesült Államok lakosságának körülbelül 62 százaléka vallja magát kereszténynek.

A Pew Research kutatóintézet szerint, ha a vallási közösségekből való kivonulás megáll, a keresztények még legalább 50 évig többségben maradhatnak az Egyesült Államokban. Korábbi előrejelzések szerint arányuk a század közepére 45 százalék alá csökkenhetett volna.

Európában is hasonló változások figyelhetők meg. Spanyolországban, Portugáliában, Olaszországban és Finnországban nem csökkent a keresztények aránya 2019 óta. Ausztriában és Írországban a kereszténység visszaszorulása folytatódik, de lassabb ütemben. Svédországban 5 éve csökken az egyházból való kilépések száma, és a fiatal felnőttek körében több mint kétszeresére nőtt a kereszteltek aránya. Ausztriában, Belgiumban és Norvégiában is emelkedett a megtérők száma. Norvégiában a katolikusok száma 2015 és 2019 között 95 ezerről több mint 160 ezerre nőtt, és a növekedés részben a dél- és kelet-európai bevándorlásból ered, de helyi fiatalok is csatlakoztak az egyházhoz.

Franciaországban a katolikusok aránya összességében csökken, de a megmaradó közösségek aktívabbak és hagyományőrzőbbek. A francia statisztikai hivatal adatai szerint az iszlám vallás generációkon átívelő továbbadásának aránya 91 százalék, a zsidóé 84, míg a katolikusé 67. A muszlim közösségek kohéziója és látható jelenléte hozzájárulhat ahhoz, hogy sok keresztény fiatal újragondolja saját vallási identitását. A ramadán nyilvános megélése és médiajelenléte hatására a keresztény fiatalok is keresik vallásuk látható formáit. A nagyböjti időszakban, különösen hamvazószerdán, a templomok megteltek, és a közösségi médiában is sok fiatal osztott meg vallásos tartalmakat.

Olaszországban a családból hozott vallásosság és az egyéni spirituális út megtalálásának vágya ösztönzi a fiatalokat a katolicizmus újrafelfedezésére. A bevándorlás az Egyesült Királyságban is szempont lehet; egyes brit fiatalok tudatosan vállalják katolikus identitásukat a bevándorlókkal és a vallástalanként meghatározókkal szemben. Ez a kisebbségi hatás lehet a szekularizáció mellékhatása.

Franciaországban 2023-ban 28, 2024-ben pedig több mint 30 százalékkal emelkedett a 18–24 évesek körében a felnőttkeresztségek száma. A 2024-es húsvéti keresztségek száma meghaladta a tízezret, ami húszéves rekord, és az újonnan megkereszteltek kétharmada a Z generációból került ki, ami kétszer annyi, mint 2019-ben. A párizsi Chartres-ba tartó hagyományos zarándoklaton idén mintegy 16 ezer húsz év alatti fiatal vett részt, sokan a latin misét követő katolikus mozgalom tagjai. A zarándokok évről évre többen vannak, és a taizé-i ökumenikus közösség évente mintegy százezer fiatalt vonz.

Spanyolországban és Nagy-Britanniában is megfigyelhető, hogy a fiatal katolikusok körében erősödik a vallásosság. Spanyolországban a Hakuna mozgalom fiatalok tízezreit vonzza. Nagy-Britanniában a heti misére járás leginkább a fiatal felnőttek körében jellemző: a 25–34 éveseknek 45, míg az 55–64 éveseknek csupán 17 százaléka vesz részt rendszeresen szentmisén. A rendszeresen templomba járó fiatalok körében a vallás az életük fontos része, és erősebb bennük az Istenbe vetett hit is, mint az idősebb generációkban.

A tradicionális katolikus családokban a vallás továbbadásának aránya magasabb, mint az átlagos katolikusok körében. A kereszténység jövője az elkötelezett közösségekre épülhet.

A Pew Research egyik jelentése szerint a muszlimok számának növekedése 2010 és 2020 között meghaladta az összes többi vallásét, és a muszlimok aránya a világ népességében 1,8 százalékponttal emelkedett, elérve a 25,6 százalékot. A világ legnagyobb vallási csoportját továbbra is a keresztények alkotják: számuk 122 millióval nőtt, így elérte a 2,3 milliárdot. Ugyanakkor a világnépességen belüli arányuk 1,8 százalékponttal 28,8 százalékra csökkent a fenti időszakban, a nem keresztény népesség gyorsabb növekedése miatt.

Összefoglalva, a nyugati társadalmakban a valláshoz való viszonyulás változóban van. Egyes országokban a vallástalanság terjedése megállt, míg másokban lassult. Egyes korcsoportokban a vallásosság növekedése figyelhető meg, de a jövőbeli trendek még nem egyértelműek. A vallási identitás újragondolása, a bevándorlás és a társadalmi változások mind befolyásolják ezeket a folyamatokat.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk több helyen is feltételezéseket tálalt következtetésként, például a „nyugati ember tehát keresi a helyét és főleg keresi azt, mivel tölthetné be »az Isten alakú űrt« magában” mondatban. Ez a megfogalmazás azt sugallja, hogy minden nyugati emberben van egy ilyen űr, ami nem feltétlenül igaz.
• A cikkben tett állítások nagyrészt megfelelnek a valóságnak, de a következtetések néhol túlzóak vagy nem kellően alátámasztottak.
• A cikkben leírtakból az a konklúzió vonható le, hogy a nyugati társadalmakban a valláshoz való viszonyulás változóban van, és a jövőbeli trendek még nem egyértelműek.
• Az esemény hatással lehet a magyar közéletre, mivel a vallás fontos szerepet játszik a társadalmi identitásban és a politikai értékekben.

(Forrás: demokrata.hu)

Kép: Pexels

OkosHír: Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke 2025. július 13-án bejelentette, hogy az Egyesült Államok Patriot típusú légvédelmi rendszereket szállít Ukrajnának. Trump elmondta, hogy még nem született döntés a rendszerek számáról, de azokat Ukrajna meg fogja kapni. Az elnök korábban azt is közölte, hogy 2025. július 14-én Oroszországgal kapcsolatban tervez nyilatkozatot tenni.

2025. július 14-én Mark Rutte NATO-főtitkár találkozik az amerikai elnökkel. Keith Kellogg amerikai nagykövet szintén ezen a napon kezdi meg ukrajnai látogatását. Trump kijelentette, hogy a fegyverszállítás egy olyan megállapodás része, amely szerint a NATO fizet az Egyesült Államoknak az Ukrajnának szánt fegyverekért. Az elnök szerint Ukrajna „100 százalékban fizetni fog” a katonai felszerelésekért.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk milyen nyelvi eszközökkel próbált hatni az olvasóra? Az eredeti cikkben a „elengedhetetlen Kijev számára az orosz csapások elleni védekezéshez” kifejezés sugalmazó jelleggel bír, mivel a légvédelmi rendszerek szükségességét hangsúlyozza. A cikkben továbbá az, hogy „Patriotokat fogunk küldeni nekik, amelyekre nagy szükségük van” szintén befolyásoló lehet, mivel az olvasóban azt a képet festi, hogy Ukrajna kiszolgáltatott helyzetben van, és szüksége van a segítségre.
• Voltak-e benne következtetésként tálalt feltételezések? A cikkben az a kijelentés, miszerint a Patriot rendszerek „elengedhetetlenek Kijev számára az orosz csapások elleni védekezéshez”, feltételezésként is értelmezhető, mivel nem támasztja alá konkrét bizonyítékokkal, hogy a rendszerek valóban képesek megvédeni Kijevet a támadásoktól.
• A cikkben tett állítások megfelelnek-e a valóságnak? A cikkben szereplő állítások a források hiánya miatt nem ellenőrizhetőek teljes mértékben, ezért a valóságtartalmuk kérdéses.
• Milyen konklúzióra lehet következtetni a cikkben leírtakból? A cikkből arra lehet következtetni, hogy az Egyesült Államok katonai támogatást nyújt Ukrajnának, és a NATO is részt vesz a finanszírozásban. Az is kiderül, hogy az orosz-ukrán konfliktus továbbra is fennáll, és a felek közötti feszültség nem enyhül.
• Milyen hatással lehet ez az esemény a magyar közéletre? Az esemény hatással lehet a magyar közéletre, mivel a magyar kormány álláspontja az orosz-ukrán konfliktussal kapcsolatban eltér az Egyesült Államok és a NATO álláspontjától. A magyar kormány a béke mielőbbi megteremtését szorgalmazza, és nem támogatja a fegyverszállításokat.

A kép illusztráció. Forrás: AI szerkesztés

(Forrás: demokrata.hu)