OkosHír: A Magyar Nemzeti Bank (MNB) júliustól intézkedéscsomagot vezet be az online pénzügyi csalások visszaszorítása érdekében. Az intézkedések célja a pénzügyi szektor stabilitásának erősítése és a lakosság pénzügyi rendszerbe vetett bizalmának megőrzése.

A felhasználók digitális eszközeire gyakran érkeznek olyan üzenetek, amelyek személyes adatok és pénz megszerzésére irányulnak. A csalók pénzintézetek és más szolgáltatók nevében próbálják megkárosítani az ügyfeleket. Érintett szolgáltatók lehetnek a média- és mobilszolgáltatók, légitársaságok, online böngészők, csomagküldő cégek, közösségi média és közműszolgáltatók. A csalók az utóbbi hónapokban gyakran a Netflix, a WizzAir, a Google, a Magyar Posta, a Yettel, a Fővárosi Vízművek, a Szerencsejáték Zrt., és a rendőrség nevében küldtek hamis üzeneteket, illetve telefonhívásokat.

A csalók bankkártyaadatokat próbálnak megszerezni, hogy pénzt emelhessenek le a számlákról. Júniusban az Oktatási Hivatal rendszerét feltörték, és érettségizők, valamint vizsgáztatók személyes adataihoz jutottak hozzá. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter egy júniusi kormányinfón kijelentette, hogy a kibercsalások mögött 80 százalékban ukrán szervezett bűnözői körök állnak, ezért munkacsoportot hoztak létre a támadások visszaszorítására.

Virág Barnabás, az MNB alelnöke szerint a technológia gyorsabban fejlődik, mint ahogy a felhasználók alkalmazkodni tudnak hozzá, ezért az online bűnözők világszerte kihasználják a kibercsalásban rejlő lehetőségeket. 2020-tól nemzetközi szinten emelkedtek a visszaélések, a hazai adatok az európai középmezőnynek felelnek meg.

Míg korábban a bankszámlát megcsapoló manőverek főként bankkártyával való visszaélések voltak, addig mára a csalások a digitális térbe helyeződtek át. A bűnözők adathalászattal és pszichológiai manipulációval próbálkoznak. Gyakori módszerek a magas hozamot ígérő hamis befektetések, a banki weboldalak lemásolása, nem létező csomagok utáni szállítási díj beszedése és a romantikus csalások.

A legveszélyeztetettebbek a lakossági ügyfelek, különösen az idősebbek és a digitálisan kevésbé képzettek. A csalások során okozott kár jelentős, az átutalások terén akár több millió forintot is leemelhetnek az ügyfelek számlájáról. Az MNB adatai szerint míg 2020 harmadik negyedévében 600 millió forint volt a kiberbűnözők által okozott kár, addig 2023 ugyanezen időszakában ez az összeg több mint 11 milliárd forintra nőtt. 2024-ben a lakossági ügyfelek 30 milliárd forint veszteséget szenvedtek el 225 ezer esetben. Valamennyi ügyfelet figyelembe véve a bűnözők okozta kár tavaly megközelítette a 42 milliárd forintot.

Az MNB adatai szerint a bankok által az ügyfelekre terhelt visszaélési kárarány 2024-ben elérte a 92 százalékot. Az MNB szakemberei szerint valós idejű szűrőrendszerekkel az online átverések több mint 90 százalékban megelőzhetőek lennének, de a hazai bankrendszerek ezen a területen lemaradásban vannak.

Az MNB az „öt csapás” elvével a bankokat is érdekeltté kívánja tenni a csalások visszaszorításában. A javaslat szerint július 1-től a bankoknak intenzívebben részt kell vállalniuk a visszaélések kivédésében. Ennek értelmében az első esetben, amikor az ügyfelet a bank nevében tévesztik meg, automatikusan visszakapja a pénzét. De akkor is a bank viseli a kárt, ha nem alkalmazott erős ügyfél-hitelesítést. Hollandiában egy év alatt mintegy 70 százalékkal sikerült csökkenteni az ügyfelekre terhelt károkat.

Az MBH Bank június 19-én bejelentette, hogy méltányossági alapon 70 százalékos kárpótlásban részesíti azokat a klienseiket, akiket első alkalommal vezettek félre adathalász bűnözők a Google keresőben hirdetett hamis weboldalakra irányítva.

A szakemberek fontosnak tartják a folyamatos felvilágosítást és a digitális térben való tájékozottság erősítését. Javasolják az applikáción keresztül használható QR-kódos biztonságos fizetési rendszerek, a vásárlási limitek beállítását és a különböző szolgáltatóknál eltérő jelszavak alkalmazását. Fontos, hogy ismeretlen forrásból érkező megkereséseken keresztül ne adjanak ki személyes adatokat.

Az MNB szerint a webes csalások elleni védekezés akkor lehet sikeres, ha minden szereplő egyformán érdekelt benne. Az MNB javaslata az „öt csapás”:

1. Központi Visszaélésszűrő Rendszer (KVR) indítása.
2. A bankok aktívabb részvétele a visszaélések kivédésében.
3. Az MNB célzott vizsgálatokkal ellenőrzi a pénzintézetek intézkedéseit.
4. Törvénymódosítás kezdeményezése a bankok felelősségének növelésére.
5. Tájékoztató kampány indítása a visszaélési kockázatokról és a megelőzés lehetőségeiről.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk milyen nyelvi eszközökkel próbált hatni az olvasóra? Az eredeti cikk több helyen is érzelmileg túlfűtött nyelvezetet használt, például a „csalók otthonuk nyugalmában fosztják ki áldozataikat” vagy a „trükkös és folyton megújuló elemeket alkalmazó megkeresések” kifejezésekkel. Emellett a „hírhedtté vált” jelző használata az MBH Bank esetében negatív konnotációt hordozott.
• Voltak-e benne következtetésként tálalt feltételezések? A cikk feltételezésként kezelte, hogy a hackerek az Oktatási Hivatalból származó adatokat használják fel a csalásokhoz, ezt „valószínű, hogy” kifejezéssel vezette be, de nem támasztotta alá bizonyítékokkal.
• A cikkben tett állítások megfelelnek-e a valóságnak? A cikkben szereplő tények, mint például az MNB adatai a károkról és az intézkedésekről, valószínűleg megfelelnek a valóságnak, de az állítások forrásait nem tartalmazza a cikk. Gulyás Gergely kijelentése az ukrán bűnözői körökről tényként lett közölve, bár ez egy politikai állítás, melynek valóságtartalma vitatható.
• Milyen konklúzióra lehet következtetni a cikkben leírtakból? A cikkből az a konklúzió vonható le, hogy az online pénzügyi csalások jelentős problémát jelentenek Magyarországon, és az MNB intézkedéseket tesz a helyzet javítására. A bankok felelőssége és az ügyfelek tájékozottsága kulcsfontosságú a csalások visszaszorításában.
• Milyen hatással lehet ez az esemény a magyar közéletre? Az MNB intézkedései és a bankok felelősségének növelése javíthatja a lakosság pénzügyi rendszerbe vetett bizalmát. A kormányzat fellépése a kibercsalások ellen politikai kérdéseket is felvethet, különösen az ukrán bűnözői körökre vonatkozó állítások miatt.

(Forrás: demokrata.hu)