Hírek
Az MNB intézkedéseket vezet be a növekvő online pénzügyi csalások ellen
OkosHír: A Magyar Nemzeti Bank (MNB) júliustól intézkedéscsomagot vezet be az online pénzügyi csalások visszaszorítása érdekében. Az intézkedések célja a pénzügyi szektor stabilitásának erősítése és a lakosság pénzügyi rendszerbe vetett bizalmának megőrzése.
A felhasználók digitális eszközeire gyakran érkeznek olyan üzenetek, amelyek személyes adatok és pénz megszerzésére irányulnak. A csalók pénzintézetek és más szolgáltatók nevében próbálják megkárosítani az ügyfeleket. Érintett szolgáltatók lehetnek a média- és mobilszolgáltatók, légitársaságok, online böngészők, csomagküldő cégek, közösségi média és közműszolgáltatók. A csalók az utóbbi hónapokban gyakran a Netflix, a WizzAir, a Google, a Magyar Posta, a Yettel, a Fővárosi Vízművek, a Szerencsejáték Zrt., és a rendőrség nevében küldtek hamis üzeneteket, illetve telefonhívásokat.
A csalók bankkártyaadatokat próbálnak megszerezni, hogy pénzt emelhessenek le a számlákról. Júniusban az Oktatási Hivatal rendszerét feltörték, és érettségizők, valamint vizsgáztatók személyes adataihoz jutottak hozzá. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter egy júniusi kormányinfón kijelentette, hogy a kibercsalások mögött 80 százalékban ukrán szervezett bűnözői körök állnak, ezért munkacsoportot hoztak létre a támadások visszaszorítására.
Virág Barnabás, az MNB alelnöke szerint a technológia gyorsabban fejlődik, mint ahogy a felhasználók alkalmazkodni tudnak hozzá, ezért az online bűnözők világszerte kihasználják a kibercsalásban rejlő lehetőségeket. 2020-tól nemzetközi szinten emelkedtek a visszaélések, a hazai adatok az európai középmezőnynek felelnek meg.
Míg korábban a bankszámlát megcsapoló manőverek főként bankkártyával való visszaélések voltak, addig mára a csalások a digitális térbe helyeződtek át. A bűnözők adathalászattal és pszichológiai manipulációval próbálkoznak. Gyakori módszerek a magas hozamot ígérő hamis befektetések, a banki weboldalak lemásolása, nem létező csomagok utáni szállítási díj beszedése és a romantikus csalások.
A legveszélyeztetettebbek a lakossági ügyfelek, különösen az idősebbek és a digitálisan kevésbé képzettek. A csalások során okozott kár jelentős, az átutalások terén akár több millió forintot is leemelhetnek az ügyfelek számlájáról. Az MNB adatai szerint míg 2020 harmadik negyedévében 600 millió forint volt a kiberbűnözők által okozott kár, addig 2023 ugyanezen időszakában ez az összeg több mint 11 milliárd forintra nőtt. 2024-ben a lakossági ügyfelek 30 milliárd forint veszteséget szenvedtek el 225 ezer esetben. Valamennyi ügyfelet figyelembe véve a bűnözők okozta kár tavaly megközelítette a 42 milliárd forintot.
Az MNB adatai szerint a bankok által az ügyfelekre terhelt visszaélési kárarány 2024-ben elérte a 92 százalékot. Az MNB szakemberei szerint valós idejű szűrőrendszerekkel az online átverések több mint 90 százalékban megelőzhetőek lennének, de a hazai bankrendszerek ezen a területen lemaradásban vannak.
Az MNB az „öt csapás” elvével a bankokat is érdekeltté kívánja tenni a csalások visszaszorításában. A javaslat szerint július 1-től a bankoknak intenzívebben részt kell vállalniuk a visszaélések kivédésében. Ennek értelmében az első esetben, amikor az ügyfelet a bank nevében tévesztik meg, automatikusan visszakapja a pénzét. De akkor is a bank viseli a kárt, ha nem alkalmazott erős ügyfél-hitelesítést. Hollandiában egy év alatt mintegy 70 százalékkal sikerült csökkenteni az ügyfelekre terhelt károkat.
Az MBH Bank június 19-én bejelentette, hogy méltányossági alapon 70 százalékos kárpótlásban részesíti azokat a klienseiket, akiket első alkalommal vezettek félre adathalász bűnözők a Google keresőben hirdetett hamis weboldalakra irányítva.
A szakemberek fontosnak tartják a folyamatos felvilágosítást és a digitális térben való tájékozottság erősítését. Javasolják az applikáción keresztül használható QR-kódos biztonságos fizetési rendszerek, a vásárlási limitek beállítását és a különböző szolgáltatóknál eltérő jelszavak alkalmazását. Fontos, hogy ismeretlen forrásból érkező megkereséseken keresztül ne adjanak ki személyes adatokat.
Az MNB szerint a webes csalások elleni védekezés akkor lehet sikeres, ha minden szereplő egyformán érdekelt benne. Az MNB javaslata az „öt csapás”:
- Központi Visszaélésszűrő Rendszer (KVR) indítása.
- A bankok aktívabb részvétele a visszaélések kivédésében.
- Az MNB célzott vizsgálatokkal ellenőrzi a pénzintézetek intézkedéseit.
- Törvénymódosítás kezdeményezése a bankok felelősségének növelésére.
- Tájékoztató kampány indítása a visszaélési kockázatokról és a megelőzés lehetőségeiről.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk milyen nyelvi eszközökkel próbált hatni az olvasóra? Az eredeti cikk több helyen is érzelmileg túlfűtött nyelvezetet használt, például a „csalók otthonuk nyugalmában fosztják ki áldozataikat” vagy a „trükkös és folyton megújuló elemeket alkalmazó megkeresések” kifejezésekkel. Emellett a „hírhedtté vált” jelző használata az MBH Bank esetében negatív konnotációt hordozott.
- Voltak-e benne következtetésként tálalt feltételezések? A cikk feltételezésként kezelte, hogy a hackerek az Oktatási Hivatalból származó adatokat használják fel a csalásokhoz, ezt „valószínű, hogy” kifejezéssel vezette be, de nem támasztotta alá bizonyítékokkal.
- A cikkben tett állítások megfelelnek-e a valóságnak? A cikkben szereplő tények, mint például az MNB adatai a károkról és az intézkedésekről, valószínűleg megfelelnek a valóságnak, de az állítások forrásait nem tartalmazza a cikk. Gulyás Gergely kijelentése az ukrán bűnözői körökről tényként lett közölve, bár ez egy politikai állítás, melynek valóságtartalma vitatható.
- Milyen konklúzióra lehet következtetni a cikkben leírtakból? A cikkből az a konklúzió vonható le, hogy az online pénzügyi csalások jelentős problémát jelentenek Magyarországon, és az MNB intézkedéseket tesz a helyzet javítására. A bankok felelőssége és az ügyfelek tájékozottsága kulcsfontosságú a csalások visszaszorításában.
- Milyen hatással lehet ez az esemény a magyar közéletre? Az MNB intézkedései és a bankok felelősségének növelése javíthatja a lakosság pénzügyi rendszerbe vetett bizalmát. A kormányzat fellépése a kibercsalások ellen politikai kérdéseket is felvethet, különösen az ukrán bűnözői körökre vonatkozó állítások miatt.
Hírek
A Pilisi Városüzemeltetési Kft. korábbi vezetőjét elbocsátották, a polgármester indoklást adott
OkosHír: Pilis városüzemeltetési cégének, a Pilisi Városüzemeltetési Kft.-nek korábbi vezetőjét, Matos Pétert elbocsátották. Az elbocsátás tényét és annak okait László Attila, Pilis polgármestere hozta nyilvánosságra egy interjúban.
A polgármester tájékoztatása szerint eredetileg közös megegyezéssel tervezték a távozást, azonban az alábbi események vezettek az elbocsátáshoz:
- László Attila állítása szerint Matos Péter a cég tulajdonában lévő mobiltelefon SIM-kártyáját saját nevére íratta át.
- A polgármester elmondása alapján két kulcspozícióban lévő munkatársat közös megegyezéssel bocsátott el, anélkül, hogy erről megfelelő dokumentációt mutatott volna be.
- László Attila szerint a dolgozók körében olyan információkat terjesztett, miszerint az új ügyvezető „kirúgási hullámot” tervez, és távozásra buzdította őket.
- A polgármester közlése szerint nem válaszolt a polgármester hivatalos levelére.
- László Attila állítása szerint búcsúrendezvényt szervezett, amelynek költsége, közel félmillió forint, a cég számlájára került, a polgármester előzetes értesítése nélkül.
László Attila egy további, a Google Maps felvételekhez kapcsolódó esetről is beszámolt. Elmondása szerint egy 2024-es Google Maps felvételen a városüzemeltetési cég munkavállalói és járművei egy perőcsényi ingatlannál végzett munkálatok során láthatóak. A polgármester szerint a helyszínen az önkormányzati Isuzu jármű, amelyet Matos Péter használt, valamint a cég kisteherautója is megfigyelhető volt. Hozzátette, hogy az ingatlan tulajdonjogára vonatkozó információk nem megerősítettek. A munkavégzésről nem áll rendelkezésre menetlevél vagy szabadság-kiírás. Egy hivatali munkatárs jegyzőkönyvbe rögzítve nyilatkozott arról, hogy felismerni véli a képeken szereplő személyeket, és megerősítette, hogy a városüzemeltető cég munkavállalóiról van szó. A polgármester közölte, hogy ez az ügy is vizsgálat alatt áll, és további lépéseket terveznek.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk egy feltételezett visszaélés történetét meséli el, amelynek középpontjában a polgármester által feltárt, korábbi vezetőhöz köthető események állnak. A szöveg célja, hogy szenzációt keltsen és az olvasóban felháborodást generáljon a feltételezett visszaélések miatt. A narratíva a polgármestert a „leleplező” szerepébe helyezi, miközben a volt vezetőt egyértelműen negatív színben tünteti fel. A cikk emellett beemeli a polgármester politikai hovatartozását is, ami a történetnek egy tágabb politikai kontextust adhat, vagy befolyásolhatja az olvasó véleményét az eseményekről.
Főbb manipulatív eszközök:
- Szenzációhajhász cím és megfogalmazás: A címben („A Google Streetview buktathatta le Pilis városüzemeltetési cégének vezetőjét, hogy a saját házánál fusiztatta titokban az embereit”) a „buktathatta le” és „fusiztatta titokban” kifejezések már a tények bemutatása előtt bűnösséget sugallnak.
- Érzelmileg befolyásoló nyelvezet: Az olyan kifejezések, mint „az viszont olvasmányos, ahogy a polgármester bemártja az exvezetőt, Matos Pétert”, vagy „A legjobb azonban az a sztori” szubjektív, érzelmi töltetűek, és az olvasó figyelmét a drámai elemre terelik a tényszerűség helyett. A „bemártja” szó informális és negatív konnotációt hordoz.
- Sugalló kifejezések: A „valaki felnyomta Matost” megfogalmazás informális és a „felnyom” szó negatív, becsmérlő jelentéssel bír.
- Politikai címkézés: Az irreleváns politikai kontextus beemelése („szélsőjobbos polgármesterük 2024-ben”, „Magyar Gárda, Szebb Jövőt Polgárőrség, Magyar Önvédelmi Mozgalom”) eltereli a figyelmet az ügy érdemi részéről, és politikai elfogultságot sugallhat.
Hiányzó kontextus és tényszerűség:
- Egyoldalú tájékoztatás: A cikk kizárólag a polgármester nyilatkozatára támaszkodik, Matos Péter, az érintett fél álláspontja vagy reakciója teljesen hiányzik. Ez súlyosan csorbítja a cikk kiegyensúlyozottságát és objektivitását.
- Független ellenőrzés hiánya: A polgármester által felsorolt vádak (pl. SIM-kártya átírása, búcsúrendezvény költségei, pletykák terjesztése) nincsenek független forrásból megerősítve, csupán a polgármester állításaiként szerepelnek.
- Pontatlanság az „bizonyíték” bemutatásában: Bár a Google Maps felvételre hivatkozik, és megemlíti, hogy az ingatlan tulajdonjogára vonatkozó információ „nem megerősített”, a cikk egésze mégis erős bizonyítékként kezeli ezt az esetet, elmosva a bizonytalanságot. Az alkalmazott nyilatkozatában szereplő „felismerni véli” és „megerősítette” közötti ellentmondás sem kerül tisztázásra.
A téma társadalmi relevanciája: A cikkben tárgyalt ügy a közpénzekkel való gazdálkodás és az önkormányzati cégek átláthatóságának kérdését veti fel, ami alapvető társadalmi jelentőséggel bír. Az állítólagos visszaélések és a hűtlen kezelés gyanúja erodálhatja a polgárok bizalmát a helyi vezetésben és a közintézményekben. A Google Maps felvételek felhasználása a feltételezett visszaélések feltárásában rávilágít a digitális eszközök szerepére a közérdekű információk gyűjtésében és a polgári ellenőrzésben.
Sport
A The Athletic jelentése Marcus Rashford lehetséges barcelonai kölcsönadásáról
OkosHír: A The Athletic sportportál értesülései szerint Marcus Rashford, a Manchester United 27 éves labdarúgója kölcsönben a Barcelona csapatához kerülhet. A jelentés szerint a tervezett megállapodás vásárlási opciót is tartalmaz.
David Ornstein, a hírt közlő újságíró információi alapján a Manchester United és a játékos is hozzájárult az üzlethez. Ornstein továbbá azt is közölte, hogy Hansi Flick, a Barcelona edzője egyeztetett Rashforddal, majd ezt követően elfogadta az átigazolást. A Barcelona érdeklődését a csatár sokoldalúsága indokolhatja, mivel a bal szélen és középen is bevethető.
Rashford 2015 óta 426 mérkőzésen lépett pályára a Manchester United színeiben, ezeken összesen 138 gólt szerzett.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk elsődleges célja egy potenciális, nagyszabású labdarúgó-átigazolásról szóló hír közlése. Emellett a cikk egy másodlagos narratívát is épít, amely Rashford feltételezett rossz formájára és a Manchester Unitednél betöltött jövőjének bizonytalanságára fókuszál. Ezzel a háttérinformációval valószínűleg a transzfer indokoltságát és a várható változásokat kívánja alátámasztani, valamint felkelteni az olvasók érdeklődését.
Főbb manipulatív eszközök: Az eredeti szöveg több nyelvi és retorikai eszközt is alkalmaz, amelyek befolyásolhatják az olvasó észlelését:
- Érzelmileg túlzó, szubjektív kifejezések: Az „2 éve borzasztó formában játszó csatára” megfogalmazás szubjektív ítéletet tartalmaz, amely nincs tényekkel (pl. statisztikákkal) alátámasztva a cikkben. Ez érzelmi töltetet ad az egyébként tényközlő mondatnak.
- Informális, sugalmazó megfogalmazások: A „ráblintott” és „áldását adta az ügyletre” kifejezések kevésbé formálisak és tárgyilagosak, mint a semlegesebb „hozzájárult” vagy „elfogadta”. Ezek a szavak személyesebb, kevésbé hivatalos hangvételt kölcsönöznek a hírnek.
- Spekuláció tényként való kezelése: Az „többet feltehetőleg már nem is fog” kijelentés egy jövőbeli eseményre vonatkozó spekuláció, amelyet az eredeti cikk tényként vagy erős valószínűségként mutat be. Ez hiányos kontextust teremt, és befolyásolja az olvasó várakozásait.
- Implikált előismeret a címben: A „Mégis” szó a címben („Mégis a Barcelonál lehet Marcus Rashford”) arra utal, hogy korábban ellentétes információk vagy várakozások merültek fel az átigazolással kapcsolatban, azonban a cikk maga nem szolgáltat erre vonatkozó előzményeket, így az olvasó számára hiányzik a kontextus.
Hiányzó kontextus és tényszerűség: Az eredeti cikk nem támasztja alá konkrét adatokkal vagy statisztikákkal a Marcus Rashford „borzasztó formában” lévő teljesítményére vonatkozó állítását. Ezáltal a kijelentés szubjektív vélemény marad, amely ténybeli alátámasztás nélkül jelenik meg. Ezenkívül a címben használt „Mégis” szó kontextus nélkül marad, mivel a cikk nem fejti ki, miért „mégis” ez a helyzet, milyen korábbi feltételezéseknek mond ellent a hír.
A téma társadalmi relevanciája: A labdarúgó-átigazolások, különösen a Marcus Rashfordhoz hasonló, nagy profilú játékosok és olyan jelentős klubok, mint a Manchester United és a Barcelona között, kiemelkedő társadalmi relevanciával bírnak. Ezek az események széles körű érdeklődést váltanak ki a sportrajongók és a média körében világszerte. Az ilyen hírek jelentős vitákat generálnak a közéletben a játékosok karrierjével, a klubok stratégiájával és a szurkolói elvárásokkal kapcsolatban, befolyásolva a sportipar gazdasági és társadalmi dinamikáját.
-
Közélet3 napja
Állami kiadások Novák Katalin ruhatárára: 32,5 millió forint
-
Közélet3 napja
Somogyi Polgári Piknik: Fideszes képviselők, Bede és Bayer Zsolt is résztvesznek
-
Belföld3 napja
Miniszterelnöki reakció a kárpátaljai templomgyújtogatásra
-
Belföld3 napja
Miniszteri és államtitkári fizetések emelkedtek július 1-jétől
-
Belföld1 napja
Menczer Tamás: „Ha Brüsszel hallgat Sebestyén József agyonverésével kapcsolatban, bűntárssá válik”
-
Közélet3 napja
Lázár János online formában folytatja a Lázárinfót szeptemberig
-
Külföld2 napja
Julija Szviridenko lett Ukrajna új miniszterelnöke
-
Hírek2 napja
A német kancellár egyeztetett az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság vezetőivel