Technológia és Tudomány
A vérből és vérplazmából előállított készítmények szerepe az orvosi ellátásban
OkosHír: Az emberi vérből és vérplazmából származó készítmények felhasználása elengedhetetlen a gyógyításban. A vérkészítmények alkalmazása gyakori vészhelyzetekben, kritikus állapotú betegeknél, valamint jelentős vérveszteséggel járó balesetek áldozatainak ellátásakor. A plazmaalapú készítmények szükségesek lehetnek veleszületett és szerzett immunhiányos állapotokban, vérzékenység esetén, szerv- és csontvelő-átültetéseknél, továbbá égési sérüléseknél, baleseti sérüléseknél és sebészeti beavatkozások során. Ezek a készítmények kizárólag emberi vérből és vérplazmából nyerhetők ki, mesterséges előállításuk jelenleg nem megoldott.
A véradás és a plazmaadás is fontos, és kiegészíthetik egymást. A plazmagyűjtő cégek és az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSz) együttműködik a donorok egészségének megőrzése érdekében. Teljes vért a nők évente négyszer, a férfiak ötször, plazmát pedig évente 45 alkalommal adhatnak. A véradás és a plazmaadás jogszabályok és minőségi standardok betartásával történik. A donorok és a betegek biztonságának garantálása kiemelt szempont.
A vér és a plazma minőségének rendszeres ellenőrzése a donáció során történik. A donáció előtt testsúlyt, vérnyomást, pulzusszámot, testhőmérsékletet és hemoglobinszintet mérnek, továbbá orvosi vizsgálatot végeznek. A donoroknak egészségügyi konzultációra van lehetőségük. Minden egyes donációnál meghatározzák a plazmaadó vérének teljes fehérjetartalmát, és minden ötödik plazmaadáskor az immunglobulin koncentrációját is vizsgálják. A felsorolt intézkedések célja a vér és a plazma minőségének biztosítása, valamint a donorok védelme.
Amennyiben a mért értékek nem érik el az előírt küszöbértéket, a donort kizárják a donációból, az eltérés mértékétől függő időtartamra. A donáció csak akkor engedélyezett újra, ha a donor laboratóriumi értékei normalizálódnak. Ha a szűrés során felmerül annak a gyanúja, hogy a donornak nem diagnosztizált betegsége van, a központ orvosa felveszi a kapcsolatot a donorral, és szükség esetén háziorvoshoz vagy szakorvoshoz irányítja kivizsgálásra és kezelésre.
A donorok fokozott figyelemmel kísérése a teljes donációs folyamat során történik, ha a szűrési folyamat során aggály merül fel, vagy további felülvizsgálat szükséges. Az OVSz és a plazmagyűjtéssel foglalkozó vállalatok létrehoztak egy keresztdonációs regisztert, amelynek célja, hogy a véradó, illetve plazmaadó csak a jogszabályokban előírt gyakorisággal tudjon adományozni, és plazmaadás esetén biztosítsa, hogy a donációk között legalább 2 nap teljen el. A rendszer nyomon követi a donorok plazmaadásainak számát és az egyes donációk közötti időintervallumot. A regiszter célja a donorok egészségének védelme azáltal, hogy megakadályozza a meghatározott éves plazmaadási szám túllépését. A Védettség Egyesület és tagvállalatai támogatják a nemzeti keresztdonációs adatbázis létrehozását, és önként csatlakoznak hozzá. A Cseh Köztársaságban ezt a rendszert 2025 nyarán tervezik bevezetni, és kötelező lesz minden plazmagyűjtő cég számára.
A cél az, hogy a plazmaadás folyamata biztonságos és szabályozott maradjon. A Védettség Immunbiológiai Termék Gyártók és Forgalmazók Egyesülete szerint a donorok egészségének védelme és a társadalmi/népegészségügyi eredmények előtérbe helyezése továbbra is fontos.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk több ponton is érzelmi töltettel próbálta befolyásolni az olvasót, például az „életmentő készítmények” kifejezés használatával, ami a véradás fontosságát hangsúlyozza, de nem feltétlenül objektív.
- A cikkben következtetésként tálalt feltételezés, hogy a keresztdonációs regiszter alapvető eszközzé válhat a felelős donációs gyakorlat biztosításában, anélkül, hogy ezt konkrét adatokkal vagy bizonyítékokkal támasztaná alá.
- A cikkben tett állítások nagyrészt megfelelnek a valóságnak, de a hangsúlyok és a megfogalmazások módosításával az elfogultság csökkenthető.
- A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a vér- és plazmaadás szabályozása és a donorok védelme fontos kérdés, és a Védettség Egyesület aktívan részt vesz ebben a folyamatban.
- Az esemény, vagyis a keresztdonációs regiszter bevezetése, potenciálisan pozitív hatással lehet a magyar közéletre azáltal, hogy növeli a donorok biztonságát és a vérkészítmények minőségét.
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Technológia és Tudomány
A NASA mesterséges intelligenciával irányította a Perseverance marsjárót
A mesterséges intelligencia (MI) technológiák lakossági és üzleti felhasználása körüli intenzív viták közepette az űrkutatásban gyakorlati áttörést értek el. A NASA tájékoztatása szerint a Perseverance marsjáró december 8-án és 10-én hajtott végre olyan missziókat, amelyek útvonalát algoritmusok határozták meg.
A folyamat során a korábban emberi szakértők által végzett, jelentős időráfordítást igénylő tervezési munkát bízták az MI-re. A feladathoz az Anthropic gépi látással kiegészített Claude modelljét használták fel. A rendszerbe táplálták a rover korábbi küldetései során rögzített vizuális adatokat és képeket, amelyek alapján az algoritmus kijelölte a haladáshoz szükséges navigációs pontokat.
Technikai kihívások és eredmények
A Mars és a Föld közötti 225 millió kilométeres távolság miatt a valós idejű távirányítás nem kivitelezhető. A biztonsági protokollok szerint a rover útvonalán kijelölt bóják távolsága nem haladhatja meg a 100 métert a hibalehetőségek minimalizálása érdekében. Az MI által vezérelt tesztek során a Perseverance december 8-án 210 métert, két nappal később pedig 246 métert haladt anélkül, hogy bármilyen technikai akadályba ütközött volna.
A projekt értékelése során elhangzott, hogy az automatizált tervezés növelheti a távoli küldetések hatékonyságát. A technológia segítséget nyújt a domborzati viszonyokhoz való gyorsabb alkalmazkodásban, és optimalizálja az erőforrás-felhasználást a Földtől távoli kutatási helyszíneken.
A NASA képviseletében Jared Isaacman nyilatkozott a fejlesztés jelentőségéről. Kiemelte, hogy az MI-alapú megoldások kulcsszerepet játszanak majd a jövőbeli missziók tudományos értékének növelésében, különösen ahogy a kutatások a Naprendszer távolabbi pontjai felé irányulnak.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A cikk célja a mesterséges intelligencia hasznosságának igazolása egy sikeres tudományos példán keresztül. A szerző szándékosan szembeállítja a „haszontalan” vagy „idegesítő” hétköznapi MI-funkciókat a NASA „gyakorlati haszonnal” bíró projektjével.
Az eredeti szöveg erősen szubjektív, érzelmileg telített kifejezéseket használ a kontextus megteremtéséhez: „rájár a rúd”, „vesztébe rohan”, „elege van az embereknek”. Ezek a fordulatok nem tényközlőek, hanem a közhangulatot hivatottak negatív irányba tolni a kontraszt kedvéért. Ezzel szemben a NASA projektjét a „bejelentett valamit, aminek… van gyakorlati haszna” fordulattal emeli ki.
A szöveg egy jelentős tárgyi tévedést tartalmaz: Jared Isaacmant a NASA igazgatójaként nevezi meg, miközben ő egy magánbefektető és űrhajós (Polaris Program). Ez a hiba megkérdőjelezi a forrás szakmai hitelességét. Emellett hiányzik a technikai részletezés arról, hogyan integrálták a Claude nyelvi modellt a rover specifikus navigációs szoftverébe, ami kritikus pont egy ilyen horderejű bejelentésnél.
Kép: NASA/Facebook
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Technológia és Tudomány
Hidrogénszivárgás miatt márciusra csúszik az Artemis-misszió indítása
A küldetésre kijelölt négy asztronauta már több mint tíz napja szigorú egészségügyi karanténban várakozik. A várakozási idő meghosszabbodik a hiba elhárításáig és az új startidőpont kijelöléséig. A hordozórakétát január 18-án helyezték ki a kilövőállásra a végső földi tesztek elvégzéséhez.
A küldetés céljai és technikai háttere
A közel tíznaposra tervezett repülés során az űrhajósok megkerülik a Holdat, majd visszatérnek a Földre. A misszió elsődleges célja az Orion űrkapszula létfenntartó berendezéseinek és navigációs rendszereinek éles tesztelése. Ez a lépés elengedhetetlen a későbbi, felszíni landolást célzó küldetések előtt.
A jelenlegi program és az 1960-as évek Hold-missziói között a legjelentősebb eltérést az alkalmazott technológiai megoldások jelentik. A NASA közlése szerint az Artemis-program célja a tartós emberi jelenlét kiépítése a Holdon. A tényleges Holdra szállást az Artemis-3 misszió hajtja majd végre, legkorábban egy évvel a mostani küldetés után.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A forrásszöveg kettős narratívát alkalmaz: elismeri a technikai kudarcot (szivárgás), de azonnal ellenpontozza azt a történelmi nagysággal (Apollo-párhuzam) és a technológiai fejlődés hangsúlyozásával. A cél a közbizalom fenntartása a költséges projekt iránt a sorozatos halasztások ellenére.
Az eredeti szöveg a „21. századi technológia” kifejezéssel próbálja modernnek és felsőbbrendűnek beállítani a fejlesztést, miközben a tények (ismétlődő hidrogénszivárgás) a technológia kiforratlanságára utalnak. A „probléma emlékeztet az SLS 2022-es debütálására” fordulat finomított formában utal a rendszerszintű hibákra.
A cikk nem tesz említést a halasztás pénzügyi vonzatairól, sem arról, hogy a hidrogén alapú üzemanyagrendszer kritikái évek óta ismertek a szakmában. Elhallgatja továbbá a beszállítók felelősségét a visszatérő szivárgások kapcsán, kizárólag a NASA általános céljaira fókuszál.
(Forrás: telex.hu)
NASA/JSC
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Közélet-Politika3 napja
Szijjártó Péter: A Tisza már a januári rezsistopot is megtámadja
-
Külföld3 napja
Szijjártó Péter üzent Mark Ruttének: Felszólítjuk a NATO főtitkárát, hogy ne tegyen háborúpárti nyilatkozatokat!
-
Közélet-Politika3 napja
Óvodások kampányszerepeltetése miatt bírálja a Fideszt Hadházy Ákos
-
Közélet-Politika3 napja
Orbán Balázs: Aki a magyar úton jár, az jobban jár, mint aki a brüsszeli utat választja
-
Közélet-Politika3 napja
Donald Trump hosszú posztban méltatta Orbán Viktort, Magyar Péter is készen áll együttműködni az amerikai elnökkel
-
Belföld3 napja
Karácsony Gergely: Napi ezer kátyú javítását ütemezte be a Budapest Közút
-
Közélet-Politika3 napja
Eurobarometer: A magyarok többsége támogatja az uniós tagságot
-
Közélet-Politika14 órája
Őrizetbe vették a Tisza Párt aktivistáit fenyegető férfit Budapesten