OkosHír: Cselenyák Imre 2024-ben megjelent regénye, Az őrület nyitánya, a borító és a cím alapján első világháborús témát sugallhat. A regény azonban a háborús események mellett egy szerelemi történetet, a nyíregyházi hétköznapokat és az emberi kapcsolatokat is bemutatja.

A regény Nyíregyházán játszódik a világháború első telén. A cselekmény nem terjed túl az 1916-os évnél. A szerző a korabeli helyi újság, a Nyírvidék cikkeiből is idéz, főként az 1914-es évből.

A regény középpontjában a szereplők és az emberi kapcsolatok állnak. A mű a megélhetési gondokat és a hétköznapi életet is ábrázolja.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk célja a regény népszerűsítése volt, ezt többnyire pozitív jelzőkkel és a történet érzelmi hatásának hangsúlyozásával érte el. Például a „gyönyörű és reménytelennek tűnő szerelem története” kifejezés érzelmi töltettel bír. A cikk azt sugallja, hogy a regény olvasója szinte együtt él a szereplőkkel, ami egy szubjektív vélemény. Az eredeti cikk nem tartalmaz forrásokat, így az állítások ellenőrzése nem lehetséges.

A cikk konklúziója, hogy a regény a cím ellenére nem a háborúról szól, hanem mélyebb emberi történeteket mesél el. Ez a megközelítés arra ösztönözheti az olvasót, hogy a könyvet más szemszögből közelítse meg, mint amit a cím sugall.

(Forrás: demokrata.hu)
Kép: Demokrata

OkosHír: Tamar Kintsurashvili, a Media Development Foundation ügyvezetője és a Myth Detector tényellenőrző platform főszerkesztője kapta a 2025-ös Szólásszabadság Díjat a DW Global Media Forumon Bonnban. Az elismerést a grúz újságíró álhírek elleni tevékenységéért és a médiaműveltség terjesztéséért ítélték oda.

Kintsurashvili a díj átvételekor kijelentette, hogy a kitüntetés a Grúziában dolgozó tényellenőrzőknek, újságíróknak és kutatóknak is szól, akik a hibrid hadviselés kihívásaival szembesülnek.

Anja Osterhaus, a Riporterek Határok Nélkül képviselője méltatta Kintsurashvilit a DW ceremóniáján. Osterhaus szerint Kintsurashvili a független újságírás példaképe.

Grúziában 2025-ben új médiatörvény lépett életbe, amely korlátozza a külföldi finanszírozást és növeli az állami felügyeletet a sajtó felett. A törvény elfogadása után Kintsurashvili és munkatársai fenyegető telefonhívásokat és e-maileket kaptak. A hatóságok nem vizsgálták ki ezeket az eseteket.

Kintsurashvili szerint a szervezetének „bűne”, hogy nyilvánosan bírálja a kormányt, számon kéri a hatalmat, és nyugati támogatással segíti a közvélemény tájékoztatását.

Az MDF és a Myth Detector az elmúlt években a grúz média egyik forrásává vált, különösen a 2024-es választások után, amelyeket egyes nemzetközi szervezetek szerint manipuláltak.

Kintsurashvili hangsúlyozta, hogy a díj a grúz civil társadalomnak is szól, amely tiltakozik amiatt, hogy a kormány 2028-ra halasztotta az EU-csatlakozási tárgyalásokat. A demonstrációkban a média munkatársai is részt vesznek, akik egyes vélemények szerint célpontjai az állami elhallgattatásnak.

A díjátadó előtt a BBC, a DW és a Szabad Európa Rádió vezetői megvitatták a globális sajtószabadság kihívásait. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a független újságírás fontos, de finanszírozási nehézségekkel küzd.

Michał Broniatowski, a TVP World igazgatója a Szabad Európa Rádiót az oxigénhez hasonlította. Jonathan Munro, a BBC globális hírigazgatója szerint az álhírekkel szembeni ellenálláshoz forrásokra van szükség.

Peter Limbourg, a DW főigazgatója szerint a szabad média támogatása fontosabb, mint a fegyverek.

A Szólásszabadság Díjat tizenegyedik alkalommal osztották ki. A díjjal olyan újságírókat és aktivistákat ismernek el, akik kiállnak a szólásszabadság mellett.

Megjegyzés: A Media1 a DW magyarországi médiapartnereként kapott meghívást a Global Media Forumra.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk több helyen is elfogult hangnemet használt, például amikor a grúz médiatörvényt a „Magyarországon a Fidesz által benyújtott ellehetetlenítési törvényhez” hasonlította, ami egyértelműen negatív konnotációt hordoz.
• A cikkben következtetésként tálalt feltételezések is szerepeltek, például amikor azt állította, hogy a hatóságok szándékosan nem vizsgálták ki a Kintsurashvili-t ért fenyegetéseket, ami „tudatos állami megfélemlítésre” utal. Ezt az állítást nem támasztották alá bizonyítékokkal.
• A cikkben szereplő állítások egy része véleményen alapult, például amikor a 2024-es grúz választásokat „manipuláltnak” nevezte, hivatkozva egyes nemzetközi szervezetekre. Fontos megjegyezni, hogy a választások tisztaságáról eltérő vélemények létezhetnek.
• A cikk konklúziója az, hogy a szólásszabadság helyzete Grúziában romlik, és a független újságírók nyomás alatt vannak.
• Az esemény hatása a magyar közéletre közvetett lehet, mivel a cikk a grúz médiatörvényt a magyarországi helyzettel hozza összefüggésbe, ami vitákat válthat ki a sajtószabadságról és a kormányzati befolyásról.

(Forrás: media1.hu)
Kép: Deutsche Welle/Youtube – screenshot