OkosHír: Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke a 2024-es választások után, korábban kampányában hangsúlyozta, hogy nem kívánja az Egyesült Államokat új háborúkba bevonni, különösen a Közel-Keleten. Ezzel szemben, jelenleg mérlegeli, hogy az Egyesült Államok részt vegyen-e az Izrael által Irán ellen megindított támadásokban.

Trump korábban nem támogatta az akciót, de a támadások megkezdése után támogatásáról tett említést. Az Egyesült Államok hivatalosan jelezte, hogy nem vesz részt a csapásokban. Trump később arról írt, hogy „teljes és tökéletes ellenőrzésük alatt tartják az iráni légteret”, és feltétel nélküli megadásra szólította fel az iráni vezetést. A Fehér Házban összeült a nemzetbiztonsági tanács, és a döntés részletei jelenleg nem ismertek.

Egy fehér házi eseményen Trump újságíróknak azt mondta, hogy az amerikai katonai támadással kapcsolatban „Lehet, hogy megteszem, lehet, hogy nem, senki sem tudja, hogy mit akarok csinálni.” Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter egy szenátusi bizottsági meghallgatáson nem nyilatkozott arról, hogy az Egyesült Államok közvetlenül megtámadja-e Iránt, de azt mondta, hogy a minisztérium készen áll a döntések végrehajtására.

Az amerikai részvétel azért merült fel, mert Izraelnek a fordói föld alatti létesítményt is ki kellene iktatnia, ha teljesen meg akarja semmisíteni Irán atomfegyver-építési képességét. A létesítmény mélyen a föld alatt van, és egyes vélemények szerint csak az Egyesült Államok rendelkezik olyan bunkerromboló bombákkal, amelyekkel hatékonyan lehetne támadni.

Az Egyesült Államok esetleges részvétele az Irán elleni támadásokban megosztottságot okozott Trump támogatói között. Egyesek az „America First” elvet vallva ellenzik a katonai beavatkozást, míg mások az iráni rezsim elleni határozott fellépést sürgetik. Charlie Kirk, a Turning Point USA vezetője szerint a Trump-szavazók nem akarnak háborút. Jack Posobiec szerint egy Irán elleni katonai akció megosztaná Trump támogatóit.

Tucker Carlson médiaszemélyiség a hírlevelében ellenezte az Egyesült Államok háborúba lépését. Steve Bannon szerint az Irán elleni háborút csak a „deep state” és a védelmi iparhoz kötődő republikánusok akarják. Marjorie Taylor Greene képviselőnő védelmébe vette Carlsont, mondván, hogy nem fura azt akarni, hogy az ország kimaradjon a „soha véget nem érő háborúkból”.

Carlson vitába keveredett Ted Cruz szenátorral és Mark Levin műsorvezetővel az Irán elleni amerikai fellépésről. Laura Loomer aktivista arra biztatta követőit, hogy készítsenek képernyőfotót minden jobboldaliról, aki most Trumpot szidja.

Trita Parsi szerint az „America First” politika hívei elárulva érzik magukat. Egy, a Fehér Házhoz közel álló republikánus stratéga szerint Trump támogatói nem fogják megbocsátani, ha Trump a katonai akció mellett dönt.

A YouGov közvélemény-kutatása szerint az amerikaiak 60 százaléka ellenzi, hogy az Egyesült Államok hadserege részt vegyen az Irán és Izrael közötti konfliktusban. A Gray House felmérése szerint 79 százalék támogatja, hogy az Egyesült Államok támadó fegyvereket adjon Izraelnek az iráni katonai célpontok elleni támadásokra. A Fox News szerint az amerikaiak 84 százaléka szerint fontos megakadályozni, hogy Irán atomfegyverhez jusson.

Egy 2023-as Fox News-felmérés szerint 10-ből 8 republikánus nagyon aggódik amiatt, hogy Irán atombombához jut, míg egy tavalyi Gallup kutatás szerint a republikánusok 93 százaléka az Egyesült Államok érdekeit érő „kritikus fenyegetésként” jellemezte, hogy Irán atomfegyvert fejleszt ki.

Trump tisztában van azzal, hogy a kérdés megosztja szavazóbázisát. A Fehér Házban is megosztottak voltak Trump tanácsadói a kérdésben. Egy fehér házi tisztviselő szerint a kormányzatban többen is szimpatizálnak Carlson álláspontjával. A Fehér Ház a közösségi oldalakon videókat tett közzé, amikben azt bizonygatták, hogy Trump mindig is ugyanazt mondta Iránnal kapcsolatban, és egy közleményt is közzétettek 15 olyan alkalomról, amikor az elnök kijelentette, hogy nem lehet megengedni, hogy Irán atomfegyverhez jusson.

J. D. Vance alelnök védte meg egy lehetséges amerikai támadás tervét, közölve, hogy Trump mindig is következetes volt azzal kapcsolatban, hogy Iránnak nem lehet atombombája. Trump közölte, hogy ő határozza meg, hogy mit jelent az „America First”, mert a szlogent ő találta ki, és kezdte el használni. Közösségi oldalán pedig közölte, hogy az „America First” sok mindent jelent, köztük azt, hogy Iránnak nem lehet atomfegyvere.

A Fehér Házban is voltak ellenzői az Irán elleni amerikai katonai akciónak. John Bolton szerint Trump „Bólogató Jánosokkal” veszi körbe magát, akik bár próbálják befolyásolni, nyíltan nem mernek vitatkozni vele. Bolton szerint Trump nehezen tud dönteni, de nem az amerikai nemzetbiztonsági érdekek vezérlik, hanem az a legfőbb kérdés a szemében, hogy miként lehet ő a középpontban.

Trump a hivatalba lépése utáni első hónapokban szkeptikus volt az Irán elleni izraeli támadással kapcsolatban, és a diplomáciai tárgyalásokban látta a megoldást. Azonban ahogy a tárgyalások kezdtek elhúzódni, kezdte azt érezni, hogy az irániak át akarják verni. Majd, amikor az izraeli támadás egyre biztosabbá vált, egyre jobban megbarátkozott a gondolattal, hogy segítséget nyújt Izraelnek.

Richard Fontaine szerint az, hogy ha ez megtörténik, milyen hatással lehet Trump politikai hagyatékára, nagyban múlik az elkövetkező heteken. Egyelőre nem tudni, hogyan dönt Trump.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk számos nyelvi eszközt alkalmazott az olvasó befolyásolására, beleértve a túlzó jelzőket („ostoba háborúk”), érzelmileg töltött kifejezéseket („rémületére”, „lelkendezett”) és sugalmazó megfogalmazásokat („Bólogató Jánosokkal veszi körbe magát”).
• A cikkben következtetésként tálalt feltételezések is szerepeltek, például amikor azt sugallták, hogy Trump döntéseit nem a nemzetbiztonsági érdekek vezérlik, hanem a személyes haszonszerzés.
• A cikkben tett állítások valóságtartalmát nehéz megítélni, mivel sok esetben forrásmegjelölés nélkül közöltek információkat.
• A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy Trump nehéz döntés előtt áll, és a kérdés megosztja szavazóbázisát és tanácsadóit is.
• Az esemény hatása a magyar közéletre közvetett lehet, amennyiben az Egyesült Államok külpolitikája befolyásolja a nemzetközi biztonsági helyzetet és Magyarország külpolitikai mozgásterét.

A kép illusztráció. Forrás: AI szerkesztés

(Forrás: telex.hu)