OkosHír: A Spotify-hoz és a YouTube-hoz hasonló streaming szolgáltatásokban mesterséges intelligencia (MI) segítségével készült zenei albumok jelennek meg. Az Origo a spanyol El Pais lap cikkére hivatkozva azt írja, hogy ezek a zenék szöveges leírás alapján készülnek, MI-alapú szolgáltatásokkal, amelyek feltételezhetően jogvédett zeneszámok felhasználásával lettek betanítva.
A Szerzők és Zeneszerzők Társaságainak Nemzetközi Szövetsége (CISAC) becslése szerint a MI-vel generált zeneszámok és albumok 2023-ban körülbelül 100 millió dollár bevételt generálhattak. A CISAC előrejelzése szerint ez az összeg 2028-ra elérheti a 4 milliárd dollárt, ami a streaming szolgáltatások bevételeinek 20%-át jelentheti.
Jelenleg nem minden streaming szolgáltatásban kötelező feltüntetni, ha egy tartalom MI-vel generált. Egyes MI-t használó zenekészítők állítólag hamis zenekarokat, tagokat és zenekartörténeteket hoznak létre a generált zenékhez.
Példaként említik a Concubanas zenekar állítólag 1973-ban kiadott „Rumba Congo” albumát, amely több mint 1,4 millió lejátszást ért el. Az album leírása feltehetően kitaláció, és a zenét nem valódi zenészek játsszák.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaJelenleg nem tudni, hogy lesz-e bármilyen kezdeményezés a zenészek és az iparág védelmére. Az Origo cikke szerint a streaming cégek bevételei a reklámokból és előfizetésekből származnak, függetlenül attól, hogy a közönség mit hallgat.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk több helyen is feltételezéseket fogalmaz meg tényként, például a betanított MI modellek jogtisztaságával kapcsolatban.
- A cikk hangvétele negatív felhangot sugall a MI által generált zenékkel szemben, anélkül, hogy bemutatná az iparág esetleges pozitív aspektusait vagy a technológia fejlődésének potenciális előnyeit.
- A cikk konklúziója, miszerint a streaming cégeket nem érdekli, mit hallgat a közönség, leegyszerűsítő és nem feltétlenül tükrözi a valóságot, mivel a platformoknak érdekükben állhat a minőségi tartalom biztosítása a felhasználói elégedettség érdekében.
- A jelenség elterjedése kérdéseket vet fel a szerzői jogok, a zenei alkotások eredetisége és a zenészek megélhetése szempontjából.
- Az esemény hatással lehet a zeneipar jövőjére, a szerzői jogi szabályozásra és a hallgatók zenei fogyasztási szokásaira.
