Gazdaság
Magyarország az uniós inflációs rangsorban a 25. helyen áll
OkosHír: A Privátbankár Európai Inflációs Körkép cikke szerint Magyarország a 27 uniós tagállamból a 25. helyen áll az inflációs ráta alapján. A hazai inflációs mutató magasnak tekinthető az európai átlaghoz képest. A múlt héten a hazai infláció éves alapon 4,2 százalékról 4,4 százalékra emelkedett, ami eltér a korábbi várakozásoktól.
Az Európai Unión belül csak Romániában (5,45 százalék) és Észtországban (4,5 százalék) magasabb az infláció, mint Magyarországon (4,4 százalék). Cipruson 0,2 százalékos deflációt mértek.
Az EU-n kívüli európai országok közül Törökországban 35,41 százalékos az infláció. Ukrajnában 15,9 százalékos, Oroszországban pedig 9,9 százalékos pénzromlást mértek.
A régióban a posztszocialista országok inflációs mutatói a következők:
- Románia: 5,45 százalék
- Szlovákia: 4,1 százalék
- Lengyelország: 4 százalék
- Bulgária: 3,7 százalék
- Horvátország: 3,5 százalék
- Csehország: 2,4 százalék
- Szlovénia: 1,8 százalék
A visszatekintő reálkamatok összevetésében Magyarország a hatodik legrosszabb helyen áll. Ez a mutató az adott ország jegybanki alapkamatának és inflációs rátájának különbségét mutatja. Törökországban 10,59 százalék, Oroszországban 10,1 százalék ez az érték. Az EU-tagok közül Ciprus 2,35 százalékkal áll az élen, őt követi Magyarország 2,1 százalékkal. Észtországban mínusz 2,35 százalék, Szlovákiában mínusz 1,95 százalék a reálkamat.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
Az eredeti cikk többnyire tényszerű információkat tartalmazott, de a „magasnak nevezhető a hazai pénzromlási mutató” megfogalmazás értékítéletet hordozott. Az eredeti cikkben nem voltak következtetésként tálalt feltételezések. A cikkben szereplő állítások a Privátbankár cikkére hivatkoznak, így feltételezhetően megfelelnek a valóságnak. A cikkből az a konklúzió vonható le, hogy Magyarország inflációs helyzete az Európai Unióban nem a legjobb, és a reálkamatok tekintetében is kedvezőtlen a helyzet. Ennek az eseménynek közvetlen hatása lehet a magyar gazdaságra, a lakosság pénzügyi helyzetére és a kormány gazdaságpolitikájára.
(Forrás: AlfaHir.hu)
Kép: Pexels.com
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Az Eurostat legfrissebb gyorsbecslése szerint a magyar gazdaság teljesítménye az uniós átlag felett alakult az év első három hónapjában. Míg az Európai Unió egészében 1 százalékos, az euróövezetben pedig 0,8 százalékos éves bővülést mértek, a magyar GDP 1,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
A hazai statisztikák negyedéves alapon 0,8 százalékos bővülést mutatnak. Ezzel Magyarország a növekedési rangsor első harmadába került, megelőzve többek között Írországot, ahol 2 százalékos visszaesést rögzítettek. A gazdasági folyamatokat támogatta a reálbérek 10,5 százalékos emelkedése és a 1,8 százalékos szinten stabilizálódott infláció.
Társadalmi mutatók és szegénységi statisztikák
Az uniós statisztikai hivatal adatai alapján a szegénység vagy társadalmi kirekesztés kockázatának kitettek aránya Magyarországon 19,5 százalékra mérséklődött. Ez az érték alacsonyabb az EU 20,9 százalékos átlagánál. A mutató javulása meghaladja a német és a francia adatokat is a vizsgált időszakban.
A statisztikák szerint 2010 óta jelentősen változott a lakosság érintettsége. Akkor a népesség több mint 30 százalékát fenyegette a szegénység, míg 2024-re ez az arány 20 százalék alá süllyedt. Különösen a gyermekes családok helyzete mutat javulást, ahol a veszélyeztetett kategóriába tartozók száma több százezerrel csökkent az elmúlt másfél évtizedben.
Beruházási ráta és építőipari várakozások
Magyarország 2024-ben az Európai Unió legmagasabb üzleti beruházási rátáját produkálta. A vállalkozások a hozzáadott értékük 28,4 százalékát fordították fejlesztésekre, szemben a 22,4 százalékos uniós átlaggal. Bár 2025 végén a beruházási volumen csökkenést mutatott, a kormányzat 2700 milliárd forint értékű új megállapodást rögzített.
A lakáspiacon az Otthon Start program indítása hozott változást. Az első negyedévben a lakásépítések száma 4,3 százalékkal emelkedett, az építési engedélyek száma pedig 64 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Szakértői becslések szerint 2026-ban az új lakások száma elérheti a 16-18 ezret, amennyiben a támogatási rendszerek változatlanok maradnak.
Az ipari termelés márciusi adatai szintén növekedést mutatnak, amit az elemzők a korábban bejelentett nagyberuházások termőre fordulásával magyaráznak. Az ipar a GDP 21 százalékát adta 2024-ben, így a szektor teljesítménye meghatározó a teljes gazdasági kép szempontjából.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A cikk célja a leköszönő kormány gazdasági örökségének „bebetonozása” és a politikai utódokra való nyomásgyakorlás. A szöveg úgy keretezi a pozitív makroadatokat, mint amelyek kizárólag a távozó kabinet érdemei, ezzel magas elvárásokat támasztva az új kormány felé.
Az eredeti szöveg erősen hatásvadász, sportmetaforákat és érzelmi töltetű kifejezéseket használ. Például: „állva hagytuk az EU-t”, „megkoronázásaként”, vagy a „bezzegállamok” pejoratív használata. Ezek az eszközök az objektivitás látszatát keltő számadatokat politikai diadalként tálalják.
A forrás elhallgatja a 2025-ös beruházási volumen-csökkenés okait, és nem említi a bázishatást (amikor egy korábbi rosszabb adat miatt tűnik magasnak a növekedés). Hiányzik továbbá az ellenzéki vagy független gazdasági elemzők véleménye, a szöveg kizárólag kormányközeli forrásokra és szelektált Eurostat adatokra támaszkodik. Nem esik szó az államadósság vagy a költségvetési hiány aktuális helyzetéről sem, ami árnyalná a „meggyőző örökség” képét.
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárást kezdeményezett az Indamedia Network Zrt. és a Ringier Hungary Kft. közötti tulajdonosváltás vizsgálatára. A tranzakció még 2025. október 30-án zárult le, amikor a Ringier portfóliója az Indamedia tulajdonába került. A hatóság eredetileg nem tartotta indokoltnak a beavatkozást, mivel a felek együttes árbevétele nem érte el a kötelező bejelentéshez szükséges 20 milliárd forintos küszöböt.
A hatályos jogszabályok ugyanakkor lehetővé teszik az 5 milliárd forint feletti árbevételű fúziók vizsgálatát is. Ez akkor történik meg, ha felmerül a verseny jelentős csökkenésének kockázata. A GVH korábban informális egyeztetéseket folytatott a felekkel, de akkor nem észlelt beavatkozást igénylő körülményt. Az eljárás megindítását végül egy 2026. március 2-án érkezett bejelentés és az abban szereplő új információk váltották ki.
Hatásköri elkülönülés és eljárási keretek
A hatóság hangsúlyozta, hogy vizsgálata kizárólag a piaci versenyre fókuszál. A médiapluralizmus és a tájékoztatás sokszínűségének kérdései nem tartoznak a GVH-hoz. Ezen szempontokat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa szakhatóságként vizsgálhatja. A versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti automatikusan a jogsértés kimondását, csupán a tények tisztázását szolgálja.
Az eljárás lefolytatására négy hónap áll rendelkezésre, amely indokolt esetben két alkalommal, összesen további négy hónappal meghosszabbítható. A GVH közleménye szerint az előzetes egyeztetések során a hatóság a vállalatok által szolgáltatott adatok pontosságára támaszkodik. Ha utólag kiderül, hogy az elemzés nem volt teljes körű, a korábbi egyeztetés nem akadályozza a vizsgálatot.
Nemzetközi és piaci visszhang
Az ügylet nemcsak belföldön, hanem nemzetközi szinten is figyelmet kapott. Az Európai Bizottsághoz több szakmai szervezet, köztük a Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) is bejelentést tett. Ezzel párhuzamosan a Central Médiacsoport perbe fogta az érintett feleket a fúzió miatt. A GVH mostani lépése választ adhat azokra a kérdésekre, amelyeket a Media1 szakportál már a tavalyi év folyamán felvetett a hatóságnak.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
Az eredeti forrás a Gazdasági Versenyhivatal védekező, mégis autoriter narratíváját közvetíti. A szöveg célja annak igazolása, hogy a hatóság miért nem lépett korábban, és miért kényszerül most mégis eljárásra, miközben a felelősséget a felek által szolgáltatott adatok hiányosságaira hárítja.
A szöveg eufemizmust használ a bizalmi válság leírására: a „rendelkezésre bocsátott különböző adatok közötti ellentmondások” kifejezés elkerüli a szándékos félretájékoztatás vádját, de sejteti azt. A „megnyugtató módon tisztázni” fordulat pedig a hatóság pártatlanságát és rendteremtő szerepét hivatott erősíteni.
A közlemény elhallgatja, hogy pontosan milyen „új adatok” érkeztek márciusban, és ki volt a bejelentő. Nem részletezi továbbá, hogy a korábbi, 2025-ös informális szakaszban miért nem tűntek fel azok a piaci koncentrációs kockázatok, amelyeket a szakmai szervezetek és a versenytársak már a tranzakció bejelentésekor jeleztek.
Kép forrása: Blikk / Facebook
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Három visszaküldött törvényjavaslat vár sorsára az új Országgyűlésben
Lakos Eszter az európai identitás fontosságát hangsúlyozta a budapesti Európa-napon
Porördögöt filmeztek Tiszafüred térségében
Miskolci szemétszállítók mesélnek a környezettudatosságról az óvodákban
Volt közmédiások nyilatkoztak a szerkesztőségi gyakorlatokról
Tereprendezés kezdődött a szegedi Tisza teherpályaudvar területén
A Mi Hazánk az államfőhöz fordult a Meta reklámadójának eltörlése miatt
Németh Zsolt a rendszerváltás lezárásáról beszélt az új Országgyűlés alakuló ülésén
Megkezdődnek a Tisza-kormány miniszterjelöltjeinek bizottsági meghallgatásai
Kormányváltás: megszűnhetnek a kormánybiztosok milliós juttatásai
Magyar Péter a politikai támogatottság változásáról beszélt egy nemzetközi interjúban
Baleset érte Gerzsenyi Gabriella európai parlamenti képviselőt, a Honvéd Kórházból jelentkezett be
A 100 Tagú Cigányzenekar bírálja a Mi Hazánk parlamenti kivonulását
Mai időjárás: 2026. május 10.
Moszkva a kijevi nagykövetségek evakuálását sürgeti a május 9-i ünnepségek előtt
Németh Balázs kampányprojektje a 150 napos választási sorozat megszakadásával zárult
A Visual Europe Group alvállalkozóként vesz részt a Tisza Párt Kossuth téri rendezvényén
Szalay-Bobrovniczky Kristóf leköszön honvédelmi miniszteri posztjáról
Bujdosó Andrea: Átalakítja a minisztériumi struktúrát a Tisza-kormány
Fertőtlenítést rendeltek el egy gyáli általános iskolában TBC-s esetek miatt
Pető Pétert ért támadás rávilágít a pszichiátriai ellátás hiányosságaira
Forsthoffer Ágnes házelnök visszahelyezteti az Európai Unió zászlaját a Parlament épületére
Orbán Viktor és Pásztor Bálint a kétoldalú kapcsolatok mérlegéről egyeztetett
Ügyészségi kutatás zajlott az Állami Számvevőszéknél az MNB-ügyben
Távozik posztjáról a TISZA Párt sajtókapcsolati vezetője
Rogán Antal távozik a parlamenti frakcióból a választási vereség után
Orbán Viktor 2010-es ígéretei és a tizenhat éves kormányzati ciklus mérlege
Magyar Péter és Giorgia Meloni a trieszti kikötőről és a migrációról tárgyalt
Szalay-Bobrovniczky Kristóf leköszön honvédelmi miniszteri posztjáról
Gazdasági mutatók a 2026-os kormányváltás idején: GDP-növekedés és beruházási adatok
Navracsics Tibor a középosztály elvesztésével és kampányhibákkal indokolja a választási vereséget
Új nevet kap a sátoraljaújhelyi Wáberer Városi Uszoda
Megszűnik a TV2 Tények hírműsora, Magyar Péter közösségi oldalán reagált a hírre
Mai időjárás: 2026. május 8.
Törvényjavaslat-csomagot nyújt be a Mi Hazánk az új Országgyűlés megalakulását követően
Palkovics László szerint a kormány tárgyalt az akkugyárak szennyezéseiről, a KKM szerint nincs ellentmondás
Mai időjárás: 2026. május 9.
Magyar Péter pénteken nevezi meg Melléthei-Barna Márton utódját
Szántó Balázs lemondott a Magyar Public Relations Szövetség elnökségi tagságáról
Révész János távozik az Országos Kórházi Főigazgatóság éléről a kormányváltás után
Távozik posztjáról a TISZA Párt sajtókapcsolati vezetője
Gulyás Gergely az egyéni jogi felelősség fontosságáról nyilatkozott
Hetvenhat éves a budapesti légikikötő: mérföldkőhöz érkeztek a fejlesztések
Forsthoffer Ágnes házelnök visszahelyezteti az Európai Unió zászlaját a Parlament épületére
Átfogó leépítési hullám érte el a magyar médiapiacot: a Central, a TV2 és az RTL is érintett
Rendőrségi házkutatás zajlott a bátonyterenyei önkormányzatnál és egy volt alpolgármesternél
A Visual Europe Group alvállalkozóként vesz részt a Tisza Párt Kossuth téri rendezvényén
Orbán Viktor és Pásztor Bálint a kétoldalú kapcsolatok mérlegéről egyeztetett
Bujdosó Andrea: Átalakítja a minisztériumi struktúrát a Tisza-kormány
Újabb vallomást tett a Szőlő utcai ügy koronatanúja
-
Bulvár3 napjaRogán Antal távozik a parlamenti frakcióból a választási vereség után
-
Közélet-Politika1 napjaOrbán Viktor 2010-es ígéretei és a tizenhat éves kormányzati ciklus mérlege
-
Közélet-Politika3 napjaMagyar Péter és Giorgia Meloni a trieszti kikötőről és a migrációról tárgyalt
-
Közélet-Politika1 napjaSzalay-Bobrovniczky Kristóf leköszön honvédelmi miniszteri posztjáról
-
Gazdaság3 napjaGazdasági mutatók a 2026-os kormányváltás idején: GDP-növekedés és beruházási adatok
-
Közélet-Politika3 napjaNavracsics Tibor a középosztály elvesztésével és kampányhibákkal indokolja a választási vereséget
-
Belföld3 napjaÚj nevet kap a sátoraljaújhelyi Wáberer Városi Uszoda
-
Bulvár3 napjaMegszűnik a TV2 Tények hírműsora, Magyar Péter közösségi oldalán reagált a hírre