OkosHír: Magyarországon a víziközmű-hálózatba táplált víz mintegy 20 százaléka veszteségként jelentkezik a statisztikák szerint. Egyes víziközmű-szolgáltatóknál ez az arány megközelíti az 50 százalékot. A helyzet kezelésére 2024-ben létrehozták a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alapot, amelybe a magasabb bevételű társaságok befizetnek, míg az alacsonyabb bevételűek támogatást kapnak. Az Energiaügyi Minisztérium meghatározza, hogy az egyes vállalatoknak mekkora összeget kell a víziközművek fenntartására és az infrastruktúra javítására fordítaniuk.

A kormány 2024-ben rekonstrukciós programot hirdetett. Az Energiaügyi Minisztérium közlése szerint 2024-ben 100 milliárd forintot fordítottak csőrekonstrukcióra, amelyből összesen 800 kilométer vezetéket újítottak fel. Ez az előző, 2023-as évben felújított 163 kilométerhez képest növekedést jelent.

A 94 ezer kilométer hosszú ivóvízhálózatból mintegy 40 ezer kilométer igényel felújítást. V. Németh Zsolt államtitkár a program meghirdetésekor azt nyilatkozta, hogy évente akár 1200-1500 kilométernyi csőszakasz is megújulhat. Az első évben, 2024-ben, a kitűzött cél mintegy fele-kétharmada valósult meg.

A jelenlegi éves 800 kilométeres felújítási ütemmel számolva a 40 ezer kilométeres felújítási igény teljesítése mintegy 50 évet venne igénybe, ami nem veszi figyelembe az időközben elöregedő vezetékeket. Összehasonlításképp, a 2023-as 163 kilométeres éves tempóval ez az időtartam körülbelül 280 év lenne.

A program bejelentésekor uniós forrásokkal is számolt a kormány, különösen a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) keretéből. Egy sajtóorgánum információi szerint ezek a források a jelenlegi állás szerint nem várhatók.

A minisztérium egy sajtóorgánum megkeresésére válaszolva közölte, hogy az aktuális évben „több mint százmilliárd forintot” fordítanak a rekonstrukcióra. A tervek szerint éves szinten mintegy 1000 kilométer hálózat megújításának forrásául a Gördülő Fejlesztési Tervekben megadott és a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alap erre fordítható része, valamint a KEHOP források szolgálnak. A minisztérium válaszának egy sajtóorgánum általi értelmezése szerint a kormány jelenleg nem számol az RRF-pénzekkel.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk a magyarországi víziközmű-hálózat elavultságát és a felújítási programok lassú ütemét kívánja bemutatni. Célja, hogy felhívja a figyelmet a jelentős veszteségekre, a felújítási igény nagyságára, és arra, hogy a kormány által bejelentett programok ellenére a probléma megoldása hosszú évtizedeket vehet igénybe. A szöveg egyfajta kritikai hangnemet üt meg, hangsúlyozva a kitűzött célok és a tényleges megvalósulás közötti eltéréseket, valamint a külső források (EU RRF) bizonytalanságát, ami aggodalmat kelthet az olvasóban a program sikerével kapcsolatban.

Főbb manipulatív eszközök:

• Érzelmileg túlfűtött vagy szuggesztív kifejezések: Az „igen nagy növekedés” kifejezés, bár ténybeli összehasonlításra utal, szubjektív értékelést tartalmaz. A „szorul rekonstrukcióra” megfogalmazás, bár gyakori, kissé drámaibb, mint a „rekonstrukcióra van szüksége” vagy „felújítást igényel”.
• Implikált következtetések: Az „és akkor nem számoltunk az időközben elöregedő vezetékekkel” mondat egy retorikai eszköz, amely a számítások hiányosságára hívja fel a figyelmet, ezzel erősítve a program elégtelenségéről szóló narratívát. Bár tartalmilag releváns, a megfogalmazás célja a negatív kilátások hangsúlyozása.
• Feltételezések tényként kezelése vagy erős megfogalmazás: Az „RRF pénzeit jelen állás szerint nem fogjuk megkapni” kijelentés túl kategorikus. Bár a források beérkezése bizonytalan, a „nem fogjuk megkapni” véglegesebbnek hangzik, mint a „nem várható a beérkezésük” vagy „bizonytalan a beérkezésük”.
• Sajtóorgánum értelmezésének tényként való bemutatása: Az utolsó mondat („A válasz alapján úgy tűnik, hogy az RRF-pénzekkel jelenleg a kormány sem számol.”) az eredeti sajtóorgánum következtetése a minisztériumi válaszból, nem pedig a minisztérium közvetlen állítása. Ezt az értelmezést az eredeti cikk nem különítette el egyértelműen a tényszerű közléstől.

A téma társadalmi relevanciája: A víziközmű-hálózat állapota alapvető közegészségügyi és környezetvédelmi kérdés, amely közvetlenül érinti a lakosság ivóvízellátásának biztonságát és minőségét. A jelentős vízelvesztés nemcsak gazdasági veszteséget jelent, hanem a vízkészletek pazarlását is, ami különösen fontos a klímaváltozás és a vízhiány kockázatának növekedése idején. A felújítási programok üteme és finanszírozása, az EU-s források felhasználása vagy elmaradása kiemelt közpolitikai téma, amely befolyásolja a szolgáltatások árát, minőségét és hosszú távú fenntarthatóságát.

(Forrás: telex.hu)

OkosHír: A 4iG elnöke, Jászai Gellért is részt vett Mohammed bin Zájed Ál Nahján sejk, az Egyesült Arab Emírségek elnökének budapesti látogatásán, ahol stratégiai megállapodásokat írtak alá. Jászai Gellért a találkozón kormányközi rendkívüli és meghatalmazott nemzetközi üzleti kapcsolatokért felelős nagykövetként volt jelen.

A két ország között összesen 14 szándéknyilatkozat jött létre: 5 kormányközi (G2G), 3 kormányzati-üzleti (B2G), valamint 6 üzleti (B2B) megállapodás.

A 4iG nevében Jászai Gellért stratégiai együttműködési megállapodást írt alá Khaldoon Al Mubarakkal, a Mubadala befektetési vállalat vezérigazgatójával, valamint Hatem Dowidarral, az e& távközlési csoport vezetőjével.

Jászai Gellért a LinkedInen közzétett bejegyzésében a látogatást történelmi jelentőségűnek nevezte, amely új fejezetet nyitott Magyarország és az Egyesült Arab Emírségek közötti kapcsolatokban. Hozzátette, hogy az esemény lehetőségeket teremtett a 4iG Csoport és más magyar szereplők számára, hogy kapcsolatba lépjenek kormányzati és vállalati szereplőkkel stratégiai jelentőségű területeken.

További három szándéknyilatkozatot a 4iG Space and Defence Technologies írt alá az EDGE Csoporttal, amelyet Faisal Al Bannai, a vállalat elnöke képviselt. A megállapodások célja a védelmi ipari innováció és a technológiai képességfejlesztés elősegítése a két ország közötti jövőbeli együttműködés keretében.

Korábbi információk szerint Tiborcz István és Orbán Ráhel Mohamed Alabbarral, egy Egyesült Arab Emírségekből származó cég vezetőjével találkozott a Parlamentnél. Mohamed Alabbar az Eagle Hills nevű cég tulajdonosa, amely a Rákosrendezőn tervezett projektért felel.

Mohamed Alabbar a sejk magyarországi látogatására érkezett hivatalos delegáció tagja volt, amely üzletembereket is magában foglalt.

A látogatás során Orbán Viktor miniszterelnök és Sulyok Tamás köztársasági elnök is találkozott Mohammed bin Zájed Ál Nahján sejkel.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk a 4iG és az Egyesült Arab Emírségek közötti stratégiai megállapodásokról szóló hírt használja fel arra, hogy a hivatalos állami látogatást és az üzleti tranzakciókat összekapcsolja politikai és gazdasági szempontból érzékeny szereplőkkel (Tiborcz István, Orbán Ráhel) és vitatott projektekkel (Rákosrendező, „mini-Dubaj”). A cikk célja valószínűsíthetően az, hogy kérdéseket vessen fel az átláthatósággal és a befolyással kapcsolatban, és kritikus hangot üssön meg az említett személyek és projektek vonatkozásában.

Főbb manipulatív eszközök:

• Implikáció és sugallás: A cikk közvetlen bizonyítékok nélkül sugall összefüggéseket. Például a Tiborcz István és Orbán Ráhel találkozójának beemelése a 4iG megállapodásai közé, majd a „mini-Dubaj” projekt említése, anélkül, hogy egyértelműen összekötné a sejk látogatását és a 4iG üzleteit Tiborczék találkozójával, egyfajta „asszociációs bűntudat” elvét alkalmazza.
• Szerkesztőségi interakciók beemelése: Az „Alabbarral való találkozóról küldtünk kérdéseket Tiborcz központi cégének is, azonban a BDPST közölte, hogy a jövőben nem kívánnak reagálni a 444-nek.” mondat beillesztése nem tényközlő, hanem a médium és az érintett cég közötti interakciót írja le. Ez az olvasóban azt a benyomást keltheti, hogy az érintettek titkolnak valamit, vagy elzárkóznak a sajtó elől, ami negatív megítélést eredményez.
• Személyeskedő és informalitást sugalló megfogalmazás: A „Tiborcz István és Orbán Ráhel … sétálgatott a Parlamentnél” kifejezés a „sétálgatott” szóval informalitást vagy a titokzatosságot sugallhat egy hivatalos delegáció tagjával való találkozó kapcsán, ami eltér a tárgyilagos, hivatalos események leírásától.

Hiányzó kontextus és tényszerűség: A cikk nem tisztázza egyértelműen Mohamed Alabbar pontos szerepét és a Tiborcz-Orbán Ráhel találkozó célját a sejk hivatalos látogatásának kontextusában. Bár megemlíti, hogy Alabbar a delegáció tagja volt, a találkozó természetéről és tartalmáról nem ad konkrét információt, így az olvasó számára homályban marad a relevanciája. A „mini-Dubaj” projekt státuszáról is csak annyit ír, hogy „építette volna”, ami nem ad pontos tájékoztatást a projekt aktuális helyzetéről vagy az esetleges változásokról.

A téma társadalmi relevanciája: Az Egyesült Arab Emírségekkel kötött stratégiai megállapodások gazdasági és diplomáciai szempontból is jelentősek lehetnek Magyarország számára, befolyásolva a gazdasági növekedést és a nemzetközi kapcsolatokat. Ugyanakkor a kormányközeli szereplők és a vitatott projektek (mint a Rákosrendező beépítése) megjelenése az ilyen magas szintű tárgyalások kontextusában rendszeresen felveti az átláthatóság, a lobbiérdekek és az állami érdekek képviseletének kérdéseit a közéletben. A cikk ezeket a társadalmi vitákat érinti, anélkül, hogy explicit módon állást foglalna.

(Forrás: 444.hu)