OkosHír: A klímaváltozás hatásai érzékelhetőek a budapesti zöldfelületeken. Bardóczi Sándor főtájépítész a Fővárosi Önkormányzat Föld napja konferenciáján elmondta, hogy a fagyos napok számának csökkenése és a meleg napok számának növekedése kedvezőtlenül befolyásolhatja a növények egészségét, mivel a kártevők és kórokozók nagyobb eséllyel élik túl a teleket.
Az előrejelzések szerint a meleg napok számának növekedése miatt nyáron légszárazság alakulhat ki, ami a fák lombhullásához vezethet. Ez a jelenség, kombinálva egy csapadékos őszi időszakkal, a fák idő előtti virágzását okozhatja, ami kimerítheti a növényeket és fogékonyabbá teheti őket a téli hidegre.
A csapadék mennyisége várhatóan nem változik jelentősen, de az eloszlása igen. Hosszú aszályos időszakok és rövid, de intenzív esőzések váltakozhatnak. Ez a szélsőséges csapadékeloszlás felkészülést igényel a zöldfelületek részéről, hogy képesek legyenek a hirtelen lezúduló csapadékot befogadni, raktározni és felhasználni.
A tájépítész szerint az idei évben a februári aszályt március közepi csapadék követte. Továbbá, a mediterrán ciklonok által okozott őszi áradások is felvetik annak a lehetőségét, hogy a jövőben nem csak tavasszal, hanem ősszel is áradásokra kell számítani.
Budapest zöldfelületi borítottsága jelenleg 65 százalékos. A város faállományának jelentős része a második világháború után lett elültetve, és most éri el a 70-80 éves életkort, ami megviseli a fákat.
A Főkert a fákat a lehető legkésőbb vágja ki, amikor már balesetveszélyesek. A főtájépítész szerint a normális zöldfelület-gazdálkodás keretében a problémás fákat korábban el kellene távolítani.
A Budapest Fatár applikáció adatai szerint a fák egészségi állapota romlik. Az applikáció célja, hogy 2030-ra minden budapesti kerület feltöltse a faállományát az adatbázisba.
A zöldfelületek pozitív hatással vannak a mentális egészségre, csökkentik a mentális problémákat és megelőzik az időskori mentális betegségeket. Emellett pufferterületként is funkcionálnak, mérsékelve a hőszigethatásokat, a csapadékeseményeket és a légszennyezést.
A nagyvárosok az élőlények menedékévé váltak a vegyszeres mezőgazdaság miatt. A biodiverzitás növelése érdekében a klímaváltozás megállításához biológiai sokféleségre van szükség.
A Főkertnél ökológiai szemléletváltás történt, élőhelyekben és növénytársulásokban gondolkodnak, amelyek jobban ellenállnak a szélsőséges klímahatásoknak és a városi negatív hatásoknak.
A városokban a faállomány adja az ökoszisztéma-szolgáltatás nagy részét. A Főkert 110 ezer fát kezel saját hatáskörben, és további 120 ezer kerületi fa gondozását végzi. A fenntartásukban lévő fák elméleti gazdasági értéke 100 milliárd forint feletti, az ökoszisztéma-szolgáltatási értékük pedig évente 7,5 milliárd forint körül van.
A Főkert adatai szerint a 110 ezer fa lombkorona-térfogata 25,8 millió köbméter, ami 30 ezer tonna szén-dioxidot köt meg évente. A fák átlagosan 1-2 fokkal csökkentik a városi hőmérsékletet, de nyáron ez meghaladhatja a 6 fokot is.
2022–2024 között a fák egészségi állapotának átlaga romlott a forró és aszályos nyarak következtében. A fák átlagéletkora 2-3 évet csökkent, jelenleg 25,5 év.
A 2000 előtt ültetett fák adják a lombkorona-tömeg 97 százalékát. A Főkert folyamatosan ültet új fákat, de azok szén-dioxid-megkötési és vízpárologtatási potenciálja kisebb, mint az idősebb fáké.
A városi fák további stressznek vannak kitéve, például a légszennyezésnek, a talajtömörödésnek és a talajszennyezésnek.
A Főkert kísérletezik a szárazság- és várostűrő fajok ültetésével, valamint ültetőközegekkel és talajjavítókkal is próbálkoznak.
A Főkert az új telepítésű fákat öt évig intenzíven gondozza. Azonban a 2022–2024-es aszályos időjárás miatt kiegészítő öntözésre volt szükség, amihez nincs elég erőforrásuk. Ezért a Fővárosi Önkormányzat és a Főkert civilek bevonásával szeretné megoldani a problémát, és meghirdette az Önkéntes vízadás programot.
Az Önkéntes vízadás program június 15-én kezdődött Budapesten. A beeco startup fejlesztett egy applikációt, amelyen 1400 közterületi, fiatal fa található meg egy térképen. Az applikáció megmutatja a közeli vízvételi helyeket is, és követhető, hogy az egyes fák mikor és mennyi vizet kaptak.
A fiatal fáknak legalább 50 liter vízre van szükségük ahhoz, hogy az lejusson a gyökereikig.
A locsolások után „nektár pontokat” lehet gyűjteni, a leglelkesebb locsolók nyereményeket is kaphatnak. Közismert parkokban vasárnaponként közös locsolásokat is rendeznek Locsolakoma néven.
Bojár Iván András, a 10 millió Fa alapítója szerint Budapest elegáns utcái és sugárútjai intenzív fásítás nélkül élhetetlenné válnak. Azt állítja, hogy nagy mértékű zöldítésre van szükség, és ehhez a civilek segítségére is szükség van.
Bojár Iván András arra biztat mindenkit, hogy a saját lehetőségeihez mérten vegyen részt az Önkéntes vízadás programban.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk érzelmileg hatásos nyelvezetet használt, például „összeomló faállomány”, „borzasztó látni”, „bedurvult a klímaváltozás”, „drámai romlás”. Ezek a kifejezések a probléma súlyosságát hangsúlyozták, és aggodalmat kelthettek az olvasóban.
- Feltételezések: A cikk tartalmazott feltételezéseket, például a jövőbeli áradások időpontjára vonatkozóan („lehet, hogy fel kell készülnünk arra, hogy ezentúl nem tavasszal lesz majd az áradás, hanem, mondjuk, ősszel”). Ezek az állítások nem voltak teljes mértékben alátámasztva.
- Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő állítások nagyrészt a szakértők véleményén és a Főkert adataira támaszkodtak. Azonban egyes állítások, például a klímaváltozás „drámai romlása”, nehezen ellenőrizhetőek és szubjektív értelmezés kérdései.
- Konklúzió: A cikk arra a konklúzióra jutott, hogy a klímaváltozás komoly veszélyt jelent Budapest zöldfelületeire, és széles körű összefogásra van szükség a probléma kezeléséhez.
- Hatás a közéletre: Az esemény felhívhatja a figyelmet a klímaváltozás városi környezetre gyakorolt hatásaira, és ösztönözheti a lakosságot a zöldfelületek védelmére és gondozására. A civil kezdeményezések, mint az Önkéntes vízadás program, erősíthetik a közösségi szerepvállalást és a környezettudatosságot.
