Gazdaság
A MOHU Zrt.-nél 32,9 milliárd forint maradt a vissza nem váltott palackok után 2024-ben
OkosHír: A MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt 2024-es beszámolója szerint 32,9 milliárd forint maradt a cégnél a vissza nem váltott palackok után. A vállalat a beszámolójában ezt az összeget „egyéb bevételként” tüntette fel.
A Szabad Európa szerint Magyarországon a hulladékkezelő a visszaváltási díjat nem a ténylegesen begyűjtött mennyiség után kapja meg, hanem a forgalomba hozatal pillanatában. Ez eltér az Európai Unió más tagállamaiban alkalmazott gyakorlattól.
A lap szerint a MOHU anyagi értelemben nem motivált a visszaváltási pontok számának növelésében. A Szabad Európa információi szerint a MOHU-nak nem sikerült 2024. január 1-jén elindítani a kötelező visszaváltási rendszert, ami így csak július 1-jén indult el. A gyártók egy része azonban már korábban legyártotta az új emblémával ellátott palackokat, de a rendszer csúszása miatt nem szállította ki azokat a kiskereskedőknek.
2024-ben még lehetett kapni régi, nem visszaváltható palackokat is. A vásárlóknak hozzá kellett szokniuk az új rendszerhez, ami kezdetben befolyásolhatta a visszaváltási arányt. Emellett egyes településeken nem volt lehetőség az üvegek visszaváltására.
A 32,9 milliárd forintnyi összeg hozzávetőlegesen 800 millió darab vissza nem váltott palack után keletkezett, figyelembe véve a 27 százalékos áfát. A gyártók a visszaváltási díjat megfizették a MOHU-nak ezen palackok után.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
Az eredeti cikk több ponton is érzelmileg befolyásoló nyelvezetet használt, például az „extraprofit” kifejezés alkalmazásával, ami negatív konnotációt hordoz. A cikk sugallta, hogy a MOHU anyagi érdeke fűződik a visszaváltási pontok számának alacsonyan tartásához, ami egy feltételezés, és nem feltétlenül tükrözi a valóságot. A cikk konklúziója, hogy a profitorientált szemléletmód problémát okoz a hulladékgazdálkodásban, ami egy vélemény, és nem feltétlenül támasztják alá objektív adatok.
A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a visszaváltási rendszer bevezetésével kapcsolatos kezdeti nehézségek és a rendszer sajátosságai pénzügyi többlethez juttatták a MOHU-t. Ennek hatása a magyar közéletre abban állhat, hogy a nyilvánosság jobban odafigyel a hulladékgazdálkodási rendszerek működésére és azok esetleges visszásságaira.
(Forrás: 444.hu)
Kép: MOHU.hu
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Gazdaság
Egymillióval nőtt a foglalkoztatottak száma és új kkv-támogatások indultak
A hivatalos kormányzati adatok szerint a magyarországi foglalkoztatottak létszáma 2010-hez képest egymillió fővel emelkedett. A bérstatisztikák a vizsgált időszakban az átlagbér háromszoros, a minimálbér négyszeres növekedését mutatják. A jelentés kiemeli, hogy a reálbérek emelkedése két éve folyamatos, ami közvetlenül befolyásolja a háztartások elkölthető jövedelmét.
A bérszínvonal emelkedéséhez több kormányzati intézkedés is hozzájárult. Ezek közé tartozik a minimálbér 11 százalékos emelése, valamint a különböző ágazati bérfejlesztések. Az adórendszerben végrehajtott változások, például a két- és háromgyermekes anyák szja-mentessége, továbbá a családi adókedvezmény mértékének megduplázása szintén a nettó keresetek növelését célozzák. A kormány az inflációs környezetben adminisztratív eszközökkel, például az árréscsökkentési kötelezettségek kiterjesztésével avatkozott be a piaci folyamatokba.
Munkaerőpiaci programok és uniós források
A foglalkoztatás bővítését célzó programok jelentős részben Európai Uniós társfinanszírozással valósulnak meg. Az Ifjúsági Garancia Plusz program keretében eddig 33 milliárd forintot fordítottak 28 ezer fiatal munkába állásának támogatására. A 30 év feletti álláskeresők elhelyezkedését egy különálló, szintén közös finanszírozású projekt segíti. Ez utóbbi keretében 32 ezer fő munkaerőpiaci belépését 41 milliárd forinttal támogatták.
A hazai kis- és középvállalkozások (kkv) számára február 1-jén indult el a „KKV kapacitásbővítő támogatás 3.0” nevű pályázat. A program 4 milliárd forintos keretösszegéből a cégek minden új munkavállaló felvétele után közel 2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a kabinet elsődleges célja a teljes foglalkoztatottság elérése és fenntartása.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A szöveg elsődleges célja a kormányzati gazdaságpolitika sikertörténetként való bemutatása. A narratíva a kormányt aktív, gondoskodó szereplőként tünteti fel, aki közvetlenül felelős a jóléti mutatók javulásáért.
Az eredeti szöveg erős érzelmi töltetű metaforákat használ, például: „egyre több pénz marad a családok zsebében”. Emellett abszolút érvényű kijelentésekkel operál: „A kormány mindent megtesz…”, ami kizárja a kritikai megközelítést vagy a külső gazdasági tényezők hatását.
A cikk kizárólag kormányzati forrásra (államtitkári tájékoztatóra) támaszkodik. Nem szólaltat meg független gazdasági elemzőket, szakszervezeteket vagy munkáltatói érdekképviseleteket, így a közölt adatok értelmezése egyoldalú marad.
Bár a szöveg említi a reálbérek két éve tartó növekedését, elhallgatja az azt megelőző, évtizedes rekordot döntő inflációs időszakot, amely jelentősen rontotta a bérek vásárlóértékét. Szintén háttérbe szorul, hogy a foglalkoztatási és támogatási programok mekkora hányada származik közvetlenül az Európai Unió költségvetéséből a hazai forrásokhoz képest.
Fotó: Yury Kim: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/585418/
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Gazdaság
Harmincháromezer fiatal vette igénybe az Otthon Start programot öt hónap alatt
A bankok havi szinten átlagosan 5000-5500 hitelkérelmet dolgoznak fel és folyósítanak. A kormányzati előrejelzések szerint egy év alatt összesen 70-80 ezer fiatal juthat így ingatlanhoz. Az adatok szerint a résztvevők átlagéletkora 34 év, az igényelt hitelösszeg pedig átlagosan 34 millió forint. A szerződések 15 százaléka kapcsolódik a CSOK Pluszhoz, míg a szülők 8 százalékban jelennek meg adóstársként.
Regionális adatok és ingatlanméretek
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében eddig ezer hitelt folyósítottak, ötszáz kérelem pedig folyamatban van. Ebben a térségben az átlagos hitelösszeg 25 millió forint, ami összesen 25 milliárd forintnyi tőkebevonást jelent a helyi ingatlanpiacon. A Szerencsi járásban a 90 befogadott kérelemből 70 esetben már megkötötték a szerződést.
A vármegyei statisztikák az ingatlanok méretére is kitérnek: a lakások 15 százaléka 50 négyzetméter alatti, 60 százaléka 50 és 100 négyzetméter közötti, míg 25 százaléka meghaladja a 100 négyzetmétert. A kormányzati értelmezés szerint ez lehetővé teszi, hogy a fiatalok akár végleges otthont találjanak a program segítségével.
Családtámogatási pillérek és adóváltozások
Koncz Zsófia államtitkár hangsúlyozta, hogy a magyar családtámogatási rendszer nemzetközi szinten is egyedülállónak tekinthető. A rendszer három fő területre fókuszál: az anyagi megerősítésre, a munka és magánélet egyensúlyára, valamint az otthonteremtésre. Az Otthon Start program kombinálható a CSOK Plusszal, a falusi CSOK-kal és a babaváró hitellel is.
A támogatási formák mellett januártól életbe lépett a családi adócsökkentés kiterjesztése is. Az első, megemelt összegeket tartalmazó munkabéreket februárban kapják meg az érintettek. Ez az intézkedés körülbelül egymillió családot érint közvetlenül. Az államtitkár szerint az anyagi források bővülése és az otthonteremtési kedvezmények szoros egységet alkotnak a kormányzati stratégiában.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A szöveg elsődleges célja a kormányzati családtámogatási és lakáshitelezési politika sikertörténetként való bemutatása. A narratíva a „segítség” és a „növekedés” fogalmai köré épül, elkerülve a hitelfelvétellel járó kockázatok vagy a piaci árakra gyakorolt hatások említését.
Az eredeti forrás erősen támaszkodik érzelmi töltetű és önigazoló kifejezésekre. Példák: „Ezek nagyon komoly eredmények”, „a magyar családok számíthatnak ránk”. A szöveg a hitelkihelyezést nem adósságként, hanem a fiataloknak nyújtott „segítségként” keretezi, a gazdasági folyamatokat pedig dinamikus, pozitív igékkel (pl. „mozdult meg”) írja le.
A beszámoló kizárólag kormányzati tisztségviselők (Panyi Miklós, Koncz Zsófia) nyilatkozataira épül. Hiányoznak a független gazdasági elemzők, az ingatlanpiaci szakértők vagy a banki szektor képviselői, akik kontextusba helyezhetnék a számokat (például az infláció vagy az ingatlanárak emelkedésének tükrében). Nem esik szó a hitel visszafizetésének hosszú távú terheiről, sem arról, hogy a 34 éves átlagéletkor hogyan viszonyul a „fiatal” kategória hagyományos értelmezéséhez.
(Forrás: demokrata.hu)
Kép: Nagy Márton/Facebook
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Közélet-Politika2 napja
Pócs János szerint 15-30 ezer forintot kaptak a Lázár János gyöngyösi fórumán ellentüntetők
-
Közélet-Politika3 napja
A Mi Hazánk hárompárti parlamentre és a mérleg nyelve szerepre készül az áprilisi választáson
-
Közélet-Politika2 napja
aHang: Nyolcmilliárd forint feletti összeget költött a kormány a nemzeti konzultáció médiakampányára
-
Gazdaság2 napja
Harmincháromezer fiatal vette igénybe az Otthon Start programot öt hónap alatt
-
Közélet-Politika3 napja
Strasbourg döntött: A magyar kormánynak felül kell vizsgálnia az állami alkalmazottak munkahelyi megfigyelését lehetővé tevő jogszabályt
-
Közélet-Politika1 napja
Dobrev Klára korlátozná a határon túliak szavazati jogát, az ellenzéki pártok elzárkóztak a javaslattól
-
Külföld3 napja
Magyar szálakat tárt fel az amerikai igazságügyi minisztérium az Epstein-ügyben
-
Belföld3 napja
Az Országos Bírói Tanács visszautasítja a bíróságokat érő politikai nyomást és függetlenségük megkérdőjelezését