Gazdaság
Az államháztartás központi alrendszerének május végi hiánya 2800,9 milliárd forint
OkosHír: Az államháztartás központi alrendszere május végéig 2800,9 milliárd forintos hiánnyal zárult. Ezen belül a központi költségvetés 2747,2 milliárd forint hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 45,3 milliárd forint többletet, míg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 99,0 milliárd forint hiányt mutattak.
A kiadási oldalon május végéig 2217,7 milliárd forint kamatkifizetés történt. Ez az összeg 457,1 milliárd forinttal magasabb, mint az előző év első öt hónapjában kifizetett összeg. Az NGM szerint ennek oka az egyes lejáratok eltérő kamatfizetési időpontja, valamint az államadósság eltérő szerkezete.
A nyugellátásokra fordított összegek is magasabban teljesültek. Május végéig, a 13. havi nyugdíjjal és ellátással együtt, nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen 3292,9 milliárd forintot, gyógyító-megelőző ellátásokra pedig 1250,6 milliárd forintot fordítottak.
A központi alrendszer adó- és járulékbevételei az előző év azonos időszakához viszonyítva 7,8 százalékkal magasabban alakultak. A fogyasztáshoz kapcsolódó adók esetében közel 12 százalékos növekedés volt megfigyelhető. Mind az általános forgalmi adó, mind a jövedelemadó-bevételek meghaladták az előző évi értéket.
Május hónapban a központi költségvetés 129,5 milliárd forint többlettel zárult, ami 80,5 milliárd forinttal haladja meg az előző évi, azonos időszaki értéket.
Az NGM szerint a május havi egyenleg alakulásánál figyelembe kell venni, hogy ebben a hónapban 213,5 milliárd forint összegű MVM osztalék-befizetés érkezett a költségvetésbe. A társasági adó befizetések esetén az adóbefizetés határideje május 31. volt. A jogszabályok szerint hétvégi határnap esetén a következő munkanapon, június 2-án volt a végleges adófizetési határidő. Az NGM szerint a vállalkozások jelentős része május 31-ig megfizette a társasági adóját, és 238,4 milliárd forint adóbevétel érkezett be a hónap végéig.
Az államháztartás központi alrendszerének május végi helyzetéről szóló részletes tájékoztatót az NGM június 23-án fogja közölni.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
Az eredeti cikk célja a tájékoztatás volt, de bizonyos megfogalmazásokkal potenciálisan befolyásolhatta az olvasót. Például a kamatkiadások növekedésének magyarázatát az NGM-re hivatkozva adja meg, ami elfogultságot sugallhat. A fogyasztáshoz kapcsolódó adók növekedésének kiemelése pozitív színben tüntetheti fel a gazdasági helyzetet, anélkül, hogy a teljes képet bemutatná.
A cikkben szereplő állítások megfelelnek a tényeknek, amennyiben az NGM által közölt adatokra támaszkodnak. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az adatok értelmezése és kontextusba helyezése befolyásolhatja a következtetéseket.
A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy az államháztartás hiánnyal küzd, de az adóbevételek növekedése és az MVM osztalékbefizetése részben ellensúlyozza ezt. Az esemény hatása a magyar közéletre a gazdaságpolitikai döntések alakulásában és a lakosság pénzügyi helyzetének változásában mutatkozhat meg.
(Forrás: demokrata.hu)
Kép: Nagy Márton/Facebook – képernyőkép
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Gazdaság
Gazdasági mutatók a 2026-os kormányváltás idején: GDP-növekedés és beruházási adatok
Az Eurostat legfrissebb gyorsbecslése szerint a magyar gazdaság teljesítménye az uniós átlag felett alakult az év első három hónapjában. Míg az Európai Unió egészében 1 százalékos, az euróövezetben pedig 0,8 százalékos éves bővülést mértek, a magyar GDP 1,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
A hazai statisztikák negyedéves alapon 0,8 százalékos bővülést mutatnak. Ezzel Magyarország a növekedési rangsor első harmadába került, megelőzve többek között Írországot, ahol 2 százalékos visszaesést rögzítettek. A gazdasági folyamatokat támogatta a reálbérek 10,5 százalékos emelkedése és a 1,8 százalékos szinten stabilizálódott infláció.
Társadalmi mutatók és szegénységi statisztikák
Az uniós statisztikai hivatal adatai alapján a szegénység vagy társadalmi kirekesztés kockázatának kitettek aránya Magyarországon 19,5 százalékra mérséklődött. Ez az érték alacsonyabb az EU 20,9 százalékos átlagánál. A mutató javulása meghaladja a német és a francia adatokat is a vizsgált időszakban.
A statisztikák szerint 2010 óta jelentősen változott a lakosság érintettsége. Akkor a népesség több mint 30 százalékát fenyegette a szegénység, míg 2024-re ez az arány 20 százalék alá süllyedt. Különösen a gyermekes családok helyzete mutat javulást, ahol a veszélyeztetett kategóriába tartozók száma több százezerrel csökkent az elmúlt másfél évtizedben.
Beruházási ráta és építőipari várakozások
Magyarország 2024-ben az Európai Unió legmagasabb üzleti beruházási rátáját produkálta. A vállalkozások a hozzáadott értékük 28,4 százalékát fordították fejlesztésekre, szemben a 22,4 százalékos uniós átlaggal. Bár 2025 végén a beruházási volumen csökkenést mutatott, a kormányzat 2700 milliárd forint értékű új megállapodást rögzített.
A lakáspiacon az Otthon Start program indítása hozott változást. Az első negyedévben a lakásépítések száma 4,3 százalékkal emelkedett, az építési engedélyek száma pedig 64 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Szakértői becslések szerint 2026-ban az új lakások száma elérheti a 16-18 ezret, amennyiben a támogatási rendszerek változatlanok maradnak.
Az ipari termelés márciusi adatai szintén növekedést mutatnak, amit az elemzők a korábban bejelentett nagyberuházások termőre fordulásával magyaráznak. Az ipar a GDP 21 százalékát adta 2024-ben, így a szektor teljesítménye meghatározó a teljes gazdasági kép szempontjából.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A cikk célja a leköszönő kormány gazdasági örökségének „bebetonozása” és a politikai utódokra való nyomásgyakorlás. A szöveg úgy keretezi a pozitív makroadatokat, mint amelyek kizárólag a távozó kabinet érdemei, ezzel magas elvárásokat támasztva az új kormány felé.
Az eredeti szöveg erősen hatásvadász, sportmetaforákat és érzelmi töltetű kifejezéseket használ. Például: „állva hagytuk az EU-t”, „megkoronázásaként”, vagy a „bezzegállamok” pejoratív használata. Ezek az eszközök az objektivitás látszatát keltő számadatokat politikai diadalként tálalják.
A forrás elhallgatja a 2025-ös beruházási volumen-csökkenés okait, és nem említi a bázishatást (amikor egy korábbi rosszabb adat miatt tűnik magasnak a növekedés). Hiányzik továbbá az ellenzéki vagy független gazdasági elemzők véleménye, a szöveg kizárólag kormányközeli forrásokra és szelektált Eurostat adatokra támaszkodik. Nem esik szó az államadósság vagy a költségvetési hiány aktuális helyzetéről sem, ami árnyalná a „meggyőző örökség” képét.
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Gazdaság
Versenyhivatali vizsgálat indult az Indamedia és a Ringier fúziója miatt
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárást kezdeményezett az Indamedia Network Zrt. és a Ringier Hungary Kft. közötti tulajdonosváltás vizsgálatára. A tranzakció még 2025. október 30-án zárult le, amikor a Ringier portfóliója az Indamedia tulajdonába került. A hatóság eredetileg nem tartotta indokoltnak a beavatkozást, mivel a felek együttes árbevétele nem érte el a kötelező bejelentéshez szükséges 20 milliárd forintos küszöböt.
A hatályos jogszabályok ugyanakkor lehetővé teszik az 5 milliárd forint feletti árbevételű fúziók vizsgálatát is. Ez akkor történik meg, ha felmerül a verseny jelentős csökkenésének kockázata. A GVH korábban informális egyeztetéseket folytatott a felekkel, de akkor nem észlelt beavatkozást igénylő körülményt. Az eljárás megindítását végül egy 2026. március 2-án érkezett bejelentés és az abban szereplő új információk váltották ki.
Hatásköri elkülönülés és eljárási keretek
A hatóság hangsúlyozta, hogy vizsgálata kizárólag a piaci versenyre fókuszál. A médiapluralizmus és a tájékoztatás sokszínűségének kérdései nem tartoznak a GVH-hoz. Ezen szempontokat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa szakhatóságként vizsgálhatja. A versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti automatikusan a jogsértés kimondását, csupán a tények tisztázását szolgálja.
Az eljárás lefolytatására négy hónap áll rendelkezésre, amely indokolt esetben két alkalommal, összesen további négy hónappal meghosszabbítható. A GVH közleménye szerint az előzetes egyeztetések során a hatóság a vállalatok által szolgáltatott adatok pontosságára támaszkodik. Ha utólag kiderül, hogy az elemzés nem volt teljes körű, a korábbi egyeztetés nem akadályozza a vizsgálatot.
Nemzetközi és piaci visszhang
Az ügylet nemcsak belföldön, hanem nemzetközi szinten is figyelmet kapott. Az Európai Bizottsághoz több szakmai szervezet, köztük a Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) is bejelentést tett. Ezzel párhuzamosan a Central Médiacsoport perbe fogta az érintett feleket a fúzió miatt. A GVH mostani lépése választ adhat azokra a kérdésekre, amelyeket a Media1 szakportál már a tavalyi év folyamán felvetett a hatóságnak.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
Az eredeti forrás a Gazdasági Versenyhivatal védekező, mégis autoriter narratíváját közvetíti. A szöveg célja annak igazolása, hogy a hatóság miért nem lépett korábban, és miért kényszerül most mégis eljárásra, miközben a felelősséget a felek által szolgáltatott adatok hiányosságaira hárítja.
A szöveg eufemizmust használ a bizalmi válság leírására: a „rendelkezésre bocsátott különböző adatok közötti ellentmondások” kifejezés elkerüli a szándékos félretájékoztatás vádját, de sejteti azt. A „megnyugtató módon tisztázni” fordulat pedig a hatóság pártatlanságát és rendteremtő szerepét hivatott erősíteni.
A közlemény elhallgatja, hogy pontosan milyen „új adatok” érkeztek márciusban, és ki volt a bejelentő. Nem részletezi továbbá, hogy a korábbi, 2025-ös informális szakaszban miért nem tűntek fel azok a piaci koncentrációs kockázatok, amelyeket a szakmai szervezetek és a versenytársak már a tranzakció bejelentésekor jeleztek.
Kép forrása: Blikk / Facebook
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Bulvár3 napjaRogán Antal távozik a parlamenti frakcióból a választási vereség után
-
Közélet-Politika2 napjaOrbán Viktor 2010-es ígéretei és a tizenhat éves kormányzati ciklus mérlege
-
Közélet-Politika1 napjaSzalay-Bobrovniczky Kristóf leköszön honvédelmi miniszteri posztjáról
-
Gazdaság3 napjaGazdasági mutatók a 2026-os kormányváltás idején: GDP-növekedés és beruházási adatok
-
Belföld3 napjaÚj nevet kap a sátoraljaújhelyi Wáberer Városi Uszoda
-
Bulvár3 napjaMegszűnik a TV2 Tények hírműsora, Magyar Péter közösségi oldalán reagált a hírre
-
Időjárás3 napjaMai időjárás: 2026. május 8.
-
Közélet-Politika2 napjaTörvényjavaslat-csomagot nyújt be a Mi Hazánk az új Országgyűlés megalakulását követően
