Az iráni és az amerikai küldöttség kedden fejezte be a nukleáris egyeztetések második fordulóját a svájci Genfben. Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter a megbeszélést követően közölte, hogy sikerült megállapodniuk a fő irányelvekről. A miniszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a dokumentumok kidolgozása még nem jelenti a végső megállapodás közelségét.

A felek a meghatározott elvek alapján kezdik meg a lehetséges egyezmény szövegezését. A dokumentumok cseréje után határoznak a harmadik tárgyalási forduló pontos időpontjáról. A genfi találkozót ománi közvetítéssel, az ország ENSZ-nagykövetének rezidenciáján rendezték meg.

Amerikai részről Steve Witkoff különmegbízott és Jared Kushner, az elnök tanácsadója vett részt az egyeztetésen. Donald Trump elnök hétfőn az Air Force One fedélzetén megerősítette, hogy közvetve részt vesz a folyamatban. Az elnök szerint Teherán érdekelt a megállapodásban a gazdasági és katonai nyomás miatt.

Katonai mozgások és stratégiai fenyegetések

A tárgyalások alatt Ali Hamenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetője éles kritikával illette az amerikai katonai fölényről szóló nyilatkozatokat. Az iráni állami média beszámolója szerint a Forradalmi Gárda hadgyakorlatot tartott a Hormuzi-szorosban. A manőverek idejére a stratégiai fontosságú vízi út egyes részeit biztonsági okokra hivatkozva lezárták.

Donald Trump emlékeztetett a korábbi amerikai légicsapásokra, amelyek az iráni nukleáris infrastruktúrát érintették. Az elnök kifejtette, hogy a B-2-es lopakodó bombázók bevetése helyett diplomáciai megoldást is választhattak volna. Jelenleg az amerikai hadsereg újabb egységeket vezényel a térségbe a nyomásgyakorlás fokozása érdekében.

A USS Gerald R. Ford repülőgép-hordozó várhatóan három héten belül érkezik meg a Közel-Keletre. A hajóegység korábban a Karib-térségben teljesített szolgálatot a venezuelai műveletek során. Ott csatlakozik a USS Abraham Lincoln kötelékéhez, kettős hordozócsoportos jelenlétet hozva létre.

Belpolitikai feszültség és tárgyalási feltételek

Az amerikai kormányzat a nukleáris program mellett a ballisztikus rakétafejlesztések korlátozását is követeli. Washington feltételül szabta a regionális milíciák támogatásának beszüntetését és az emberi jogi helyzet javítását. A feszültség forrása a 2025 decemberében kirobbant iráni megélhetési válság és az azt követő tiltakozások kezelése.

Teherán álláspontja szerint a tárgyalásoknak kizárólag a nukleáris kérdésekre kell korlátozódniuk. Az iráni vezetés a nemzetközi gazdasági szankciók azonnali enyhítését várja a korlátozásokért cserébe. Az amerikai védelmi tisztviselők eközben tartós katonai műveletek lehetőségére készítik fel az egységeket.

(Forrás: telex.hu)

Kép: Illusztráció

Hillary Clinton a BBC-nek adott berlini interjújában azzal vádolta meg a Trump-kormányt, hogy akadályozza a Jeffrey Epstein szexuális bűnözőhöz köthető akták teljes körű nyilvánosságra hozatalát. A volt külügyminiszter szerint a folyamat lassítása politikai érdekeket szolgál. Clinton hangsúlyozta, hogy a transzparencia elengedhetetlen az ügy lezárásához.

Az interjú során felmerült András volt yorki herceg szerepe is. Clinton kijelentette, hogy véleménye szerint mindenkinek tanúskodnia kell, akit a hatóságok beidéznek. Ez a kijelentés összhangban van a kongresszusi vizsgálóbizottság törekvéseivel, amelyek az ügy nemzetközi szálaiba próbálnak betekintést nyerni.

A Clintons és a kongresszusi meghallgatás

Hillary és Bill Clinton nemrégiben beleegyezett a tanúskodásba a kongresszusi vizsgálóbizottság előtt. Korábban a házaspár nem jelent meg a republikánusok által kezdeményezett meghallgatáson, annak ellenére, hogy korábban már tettek eskü alatti vallomást.

Bill Clinton korábban jelezte, hogy a zárt ajtók mögötti ülések helyett a nyilvános fórumot részesítené előnyben. Hillary Clinton megerősítette, hogy február végén készek megjelenni, ha a feltételek igazságosak lesznek. Kijelentette, hogy nincs rejtegetnivalójuk, és a nyilvánosságot a „legjobb fertőtlenítőszernek” nevezte az ügyben.

Elnöki reakció és az igazságügyi adatok

Donald Trump elnök az Air Force One fedélzetén válaszolt a vádakra. Az elnök kijelentette, hogy a nyomozások őt tisztázták, és szerinte semmi köze nem volt Jeffrey Epsteinhez. Trump azzal vágott vissza, hogy Clintonék és más demokrata politikusok érintettsége sokkal mélyebb az ügyben.

Az amerikai igazságügyi minisztérium január végén hárommillió oldalnyi dokumentumot hozott nyilvánosságra az Epstein-aktákból. A repülési naplók adatai szerint Bill Clinton 2002-ben és 2003-ban négy alkalommal utazott Epstein magángépén. Bill Clinton elismerte az utazásokat, de tagadja, hogy tudomása lett volna Epstein bűncselekményeiről, és állítása szerint két évtizede megszakította vele a kapcsolatot.

(Forrás: telex.hu)