A szlovák kormánykoalíció a büntető törvénykönyv (Btk.) módosításával tenné büntethetővé a második világháború utáni, a magyar és német lakosság kollektív bűnösségét kimondó elnöki rendeletek bírálatát. A javaslat közvetlen válasz a liberális ellenzék korábbi felvetésére, amely a dekrétumok alapján történő mai vagyonelkobzások leállítását szorgalmazta.

A jogszabályi szigorítást a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) kezdeményezte, miután a Progresszív Szlovákia (PS) párt programdokumentumában tarthatatlannak nevezte a kollektív bűnösség elvét. A módosítás lényegében a 2007-es parlamenti határozat büntetőjogi kiterjesztése, amely korábban már megerősítette a dekrétumok érinthetetlenségét. A szakértők szerint a lépés a választói bázis mozgósítását szolgálja a nemzeti radikális pártok térnyerésével szemben.

Földelkobzások és jogi ellentmondások

A politikai vita hátterében nem csupán történelmi értelmezések, hanem aktuális vagyoni kérdések állnak. Jelenleg legalább 250 olyan eljárás van folyamatban, amelyben az állam a Beneš-dekrétumokra hivatkozva kísérel meg földterületeket visszavenni magánszemélyektől. Ezek az ügyek több mint 1000 hektárnyi területet érintenek, a becsült kárérték pedig eléri a több száz millió eurót.

Bár Szlovákia az uniós csatlakozáskor vállalta, hogy a dekrétumokat csak történelmi dokumentumként kezeli, a gyakorlatban azok továbbra is hivatkozási alapot jelentenek a vagyonjogi perekben. A Szövetség nevű magyar párt szerint a mostani Btk.-módosítás célja a téma nyilvános vitájának ellehetetlenítése, ami súlyosan korlátozza az oktatás és a kutatás szabadságát is.

Diplomáciai egyensúlyozás Pozsony és Budapest között

A szlovák–magyar kormányzati kapcsolatok jelenleg intenzívek, különösen a geopolitikai és uniós kérdésekben mutatott közös fellépés miatt. Ugyanakkor a felvidéki magyar érdekképviselet szerint Pozsony prioritásként kezeli a Budapesttel való stratégiai partnerséget, miközben a belföldi kisebbségi jogok bővítése elmarad.

A magyar kormány képviselői, köztük Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, jelezték, hogy elfogadhatatlannak tartják a dekrétumok bírálatának büntethetőségét. Budapest jogi segítséget ígért az érintetteknek, és az Európai Bizottsághoz fordult az uniós alapjogok sérelme miatt. A helyzetet bonyolítja, hogy a szlovák miniszterelnök, Robert Fico a módosítással belpolitikai kockázatot vállalt, mivel ezzel elidegenítheti potenciális jövőbeni partnereit a magyar választók köréből.

(Forrás: demokrata.hu)

Kép: Robert Fico/Facebook

Emmanuel Macron francia elnök a müncheni biztonsági konferencián elmondott beszédében az európai érdekek határozottabb védelmét sürgette. Az államfő szerint Európának meg kell mutatnia elkötelezettségét a globális politikai színtéren. „Ahol egyesek fenyegetéseket látnak, én a mi kitartásunkat látom” – fogalmazott a közönség előtt, amelyben Ursula von der Leyen és több uniós vezető is helyet foglalt.

A francia elnök szerint a kontinens tekintélyének alapja a saját érdekek védelme. Ez magában foglalja Ukrajna folyamatos támogatását és az indokolatlan kereskedelmi vámok elleni fellépést. Macron utalt Donald Trump amerikai elnök korábbi, Grönlanddal kapcsolatos felvetéseire is. Az európai területre vonatkozó igényeket az elnök elutasította.

Az amerikai kritika és a technológiai szektor

Az elnök reagált az Európát érő amerikai bírálatokra is, különösen J. D. Vance alelnök korábbi kijelentéseire. Macron visszautasította azt a képet, amely a kontinenst lassú és túlszabályozott gazdaságként festi le. Szerinte Európa egy szabad és szuverén államokból álló, eredeti politikai konstrukció. Elismerte a belső javítások szükségességét, de a közös megoldásokat zárt ajtók mögötti egyeztetésekhez kötötte.

A beszéd kitért a Szilícium-völgy dominanciájára is. Macron szerint az amerikai technológiai óriások platformjai felerősítik a nyugati demokráciákat gyengítő dezinformációt. Az Európai Unió szabályozási környezetét túl gyengének nevezte a külföldi beavatkozási kísérletekkel szemben.

Ukrajna és az orosz kapcsolatok jövője

A háború kapcsán Macron elutasította a defetista hangvételű véleményeket. Véleménye szerint Oroszország gazdasági recesszióval és Kínától való függőséggel küzd. Stratégiai hibának nevezte az orosz katonai képességek túlbecsülését. Hangsúlyozta, hogy a békemegállapodásnak garantálnia kell Ukrajna és egész Európa hosszú távú biztonságát.

Az elnök szerint Európának saját diplomáciai csatornákat kell kiépítenie Oroszországgal. Kifejtette, hogy az európaiak nélkül kötött megállapodások nem hozhatnak tartós békét. Példaként az INF-szerződésből való amerikai kilépést hozta fel, amelyről a szövetségesek csak utólag értesültek. Jelenleg Németországgal és Nagy-Britanniával zajlanak konzultációk az új biztonsági architektúráról.

Zárásként Macron merészségre szólította fel a szövetségeseket. Kiemelte, hogy jelenleg nincs bizonyíték az orosz fél tárgyalási szándékára. Európai csapatok Ukrajnába küldését elutasította, mivel az a konfliktus eszkalációjához vezetne.

(Forrás: telex.hu)

Kép: Emmanuel Macron/Facebook