Gazdaság

A globális fegyverkezési kiadások növekedése és a szén-dioxid kibocsátás összefüggései

Közzétéve: 9 hónapja – Szerkesztő: Okoshír

OkosHír: A fegyverkezési kiadások növekedése és a globális szén-dioxid kibocsátás közötti összefüggéseket vizsgálta a nagy-britanniai „Konfliktus és Környezet Megfigyelőközpont” (Conflict and Environment Observatory – CEO). A kutatás szerint a NATO-tagországok fegyverkezésének növelése évente 200 millió tonna üvegházhatású gáz kibocsátásával járhat. A Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) adatai szerint 2024-ben a hadiiparra fordított kiadások 9,4 százalékkal nőttek 2023-hoz képest. Ez a hidegháború óta nem tapasztalt növekedés azt jelenti, hogy a hadiiparba mintegy 2,7 trillió amerikai dollár áramlott, ami közel 960 ezer milliárd forintnak felel meg.

A CEO számításai azon alapulnak, hogy a NATO tagállamai GDP-arányosan két százalékponttal emelik katonai kiadásaikat. A haditechnikára fordított minden egyes dollár növeli a karbonkibocsátást, és csökkenti a klímavédelemre fordítható forrásokat. A Guardian által idézett számítások szerint a világ fegyveres erői a globális üvegházhatású gázkibocsátás 5,5 százalékáért felelősek.

A SIPRI jelentése szerint az európai országok fegyverimportja az elmúlt öt évben több mint két és félszeresére nőtt. Ukrajna 2022 óta a világ legnagyobb fegyverbeszerzőjévé vált. Európa 2020 és 2024 között a világ fegyverimportjának 28 százalékát adta, szemben a 2015 és 2019 közötti időszak 11 százalékával. A Nemzetközi Béke- És Gazdaságkutató Intézet szerint 2021 és 2024 között az EU-tagállamok katonai beszerzésekre fordított kiadásai több mint 30 százalékkal nőttek. A ReArm Europe program keretében a tagállamok 150 milliárdos hitelkeretet szavaztak meg újabb beszerzésekre és fejlesztésekre.

A hadiipar karbonintenzív, mivel az eszközök gyártásánál és üzemeltetésénél is jelentős szén-dioxid keletkezik. A NATO-tagállamok katonai karbonkibocsátásának növekedése 264 milliárd dolláros extrakiadásokkal járhat.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk számos olyan nyelvi eszközt alkalmazott, amelyek célja az olvasó érzelmi befolyásolása és a téma fontosságának hangsúlyozása volt. Például a „világ belecsúszik a 2022-es csapdájába” kifejezés drámai hatást kelt, és a „klímakatasztrófák” szó is negatív konnotációt hordoz. A cikk feltételezéseket is tartalmazott, például amikor azt állította, hogy a klímakatasztrófák újabb regionális konfliktusokhoz vezetnek, ami nem feltétlenül bizonyított ok-okozati összefüggés.

A cikkben tett állítások nagyrészt megfelelnek a valóságnak, mivel a fegyverkezési kiadások növekedése és a környezeti hatások közötti összefüggés tudományosan alátámasztott. A SIPRI és a CEO kutatási eredményei is hiteles forrásokra támaszkodnak. Azonban a cikk túlzóan ábrázolhatja a helyzetet, és nem veszi figyelembe a védelmi kiadások esetleges pozitív hatásait (pl. technológiai fejlesztések, munkahelyteremtés).

A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a fegyverkezési verseny negatív hatással van a klímavédelemre, és a katonai kiadások növelése hosszú távon veszélyezteti a globális biztonságot. Ez az esemény felhívhatja a figyelmet a környezeti és biztonsági kérdések közötti összefüggésekre, és ösztönözheti a fenntarthatóbb védelmi politikák kidolgozását.

(Forrás: telex.hu)

Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában. A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat. Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak. Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!

👉 Támogasd az Okoshírt itt!

Hirdetés

Gazdaság

KSH: Közel kilencszázalékos bővüléssel zárta a 2025-ös évet a magyar építőipar

Közzétéve: 1 napja – Szerkesztő: B. Kadosa

B. Kadosa

OkosHír: Az építőipari termelés volumene 8,9 százalékkal nőtt 2025 decemberében az előző év azonos időszakához képest. Az éves szinten 2,8 százalékos bővülést mutató ágazat teljesítményét elsősorban az út- és vasútépítések lendítették fel.

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 2025 utolsó hónapjában az építőipari kibocsátás jelentős élénkülést mutatott. A nyers adatok szerinti 8,9 százalékos növekedés meghaladta az elemzői várakozásokat. A szezonálisan kiigazított indexek alapján a termelés 6,7 százalékkal volt magasabb a novemberi szintnél.

Eltérő dinamika az építményfőcsoportoknál

Az épületek építése 8,4 százalékkal, míg az egyéb építményeké 10,5 százalékkal emelkedett. Ez utóbbi kategórián belül az út- és vasútépítést tömörítő alágazat 53,8 százalékos bővülést produkált. Ezzel szemben a legnagyobb súlyú terület, a speciális szaképítés volumene 5,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

A vállalati méret nem mutatott éles különbséget a teljesítményben. A kis-, közép- és nagyvállalatok egyaránt növelni tudták termelésüket az év utolsó hónapjában. A 2025-ös év egészét tekintve az építőipar 2,8 százalékos volumennövekedést ért el a 2024-es bázisévhez viszonyítva.

Ellentmondásos jelek a rendelésállományban

A jövőbeni kilátásokat tükröző új szerződések volumene 5,2 százalékkal csökkent. Ezen belül az egyéb építményekre vonatkozó új megrendelések 15,1 százalékkal estek vissza. Ugyanakkor a teljes szerződésállomány december végén 48,9 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.

A hatalmas állománytöbblet kizárólag az egyéb építményekhez köthető, ahol 84,9 százalékos az emelkedés. Az épületek építésére vonatkozó szerződésállomány ezzel szemben 8,5 százalékkal zsugorodott. Ez a kettősség szerkezeti átrendeződést mutat az ágazaton belül.

Emelkedő árak a szektorban

Az építőipari termelői árak 2025-ben átlagosan 5,4 százalékkal voltak magasabbak az előző évinél. A negyedik negyedévben a speciális szaképítésben mérték a legmagasabb, 5,8 százalékos drágulást. Az árak emelkedése folyamatos maradt az év végén is, hiszen az utolsó három hónapban 0,8 százalékos volt a drágulás az előző negyedévhez képest.

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél
A forrásszöveg egy hivatalos statisztikai gyorstájékoztató, amelynek célja a tényszerű adatközlés. A narratíva ugyanakkor a növekedési mutatókat helyezi előtérbe, miközben a szerkezeti problémákat (pl. a speciális szaképítés visszaesését) csak a részletek között említi.

Nyelvi eszközök
A szöveg kerüli a jelzőket, de a számok tálalása szelektív fókuszt alkalmaz. Az eredeti szöveg kiemeli: „út, vasút építése alágazat termelésének 53,8 százalékos növekedése áll” a háttérben, ami pozitív konnotációt ad egy olyan adatnak, amely valójában a szektor egészségtelen függőségét mutatja egyetlen területtől.

Hiányzó kontextus
A jelentés nem tér ki a 48,9 százalékos szerződésállomány-növekedés forrására. Elhallgatja, hogy ez az extrém ugrás jellemzően nagyértékű állami/uniós infrastrukturális projektek bejelentésének köszönhető, miközben a piaci alapú „épületek építésére vonatkozó szerződéseké 8,5 százalékkal kisebb” volt, ami a magánberuházások lanyhulását jelzi.

(Forrás: AlfaHir.hu)

🖤 Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!

👉 Támogasd az Okoshírt itt!

Tovább

Gazdaság

Hatmilliárd forintos támogatással kap új funkciót a Diósgyőri Acélművek területe

Közzétéve: 1 napja – Szerkesztő: B. Kadosa

B. Kadosa

OkosHír: A kormány hatmilliárd forintot biztosít Miskolcnak az egykori Diósgyőri Acélművek területének visszavásárlására. A cél a korábbi ipari övezet rehabilitációja és modern, innovatív gazdasági központtá alakítása a lakosság bevonásával.

A kormány döntése értelmében Miskolc városa hatmilliárd forintos forrást kap a Diósgyőri Acélművek (DAM) területének tulajdonba vételére. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közlése szerint az ingatlanegyüttes a magyar ipar stratégiai jelentőségű pontja lehet. A területen korábban, a termelés csúcsidőszakában, mintegy 15 ezer ember állt alkalmazásban.

A projekt megvalósításához szoros együttműködés szükséges a városvezetés és a kormány között. A miniszter hangsúlyozta, hogy a területet újra be kell vonni a gazdasági vérkeringésbe. A kormány álláspontja szerint a fejlesztéseknek a helyi közösség igényeivel összhangban kell megvalósulniuk.

Átállás a nehéziparról az innovációra

A terület jövőjét már nem a hagyományos nehéziparban, hanem a 21. századi technológiákban látják. Az informatika és a mesterséges intelligencia alapú tevékenységek ideális helyszínre találhatnának a városrészben. Szijjártó Péter szerint a cél az, hogy a területet visszaadják a város szövetének.

A miniszter a jelenlegi állapotot városképi szempontból hátrányosnak nevezte. A rehabilitáció során modern gazdasági tevékenységeket telepítenének a helyszínre. Ehhez a kormány március 2-án konzultációt indít a miskolci lakosok számára, hogy véleményezhessék a terveket.

A fejlesztés célja, hogy a város lakóinak ne kelljen kerülniük az elzárt ipari zónát. A közös munka sikeréhez a tárcavezető a helyiek aktív közreműködését és támogatását kérte.

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél
A cikk a kormányzati szerepvállalást a városmentő és modernizáló pozíciójába helyezi. A cél a jelentős összegű állami támogatás bejelentése mellett a múltbeli ipari örökség (nehézipar) és a jövő (AI, informatika) közötti éles váltás legitimálása.

Nyelvi eszközök
A forrásszöveg erős metaforákat használ a figyelem irányítására. Az „aranytartalék” kifejezés értéket sugall ott is, ahol jelenleg csak romok vannak, míg a „tájseb” a múltbeli mulasztásokat és az esztétikai romlást hangsúlyozza. Az „elkezdtük feldolgozni ezt a területet” fordulat a cselekvést és a dinamizmust hivatott érzékeltetni.

Forráskezelés
A szöveg kizárólag a miniszteri közleményre támaszkodik. Nem szólalnak meg a városvezetés képviselői, független ingatlanpiaci szakértők vagy a terület jelenlegi tulajdonosai.

Hiányzó kontextus
Nem derül ki, hogy ki a terület jelenlegi tulajdonosa, akitől a városnak vissza kell vásárolnia az ingatlant. Hiányzik a pontos elszámolás arról is, hogy a 6 milliárd forint mire elegendő (csak a vételárra vagy a kármentesítésre is). Az ukrajnai háború említése a kapcsolódó cikkben érzelmi horgonyként szolgál, de a DAM-projekthez nincs közvetlen szakmai köze.

(Forrás: demokrata.hu)

Kép: Szijjártó Péter/Facebook

🖤 Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!

👉 Támogasd az Okoshírt itt!

Tovább