OkosHír: Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke egy új rakétavédelmi rendszer, az Aranykupola (Golden Dome) terveit jelentette be. A bejelentésre egy aranyszínű vonalakkal átszőtt USA-térkép előtt került sor. Trump a rendszer költségét 175 milliárd dollárra becsülte, azonban szakértők szerint a végső költség ennél magasabb lehet. A bemutatóra az Ovális Irodában került sor Pete Hegseth védelmi miniszter jelenlétében. A rendszer többszintű védelmet nyújtana, elemei a szárazföldön, a tengereken és az űrben helyezkednének el. Az űrbéli elemek szenzorokat és elfogóeszközöket tartalmaznának. A rendszer egyes elemei már léteznek és használatban vannak.

Trump szerint az Aranykupola képes lenne elfogni rakétákat, bárhonnan is indították azokat, beleértve az űrt is.

A CBS szerint a rendszer a rakétákat közvetlenül az indításuk után, középtávon és a célponthoz közel is el tudná fogni. Gregory Guillot tábornok, az amerikai Északi Parancsnokság vezetője korábban beszélt a tervekről. A rendszer interkontinentális ballisztikus rakéták, robotrepülőgépek és egyéb légi fenyegetések ellen lenne bevethető. Példaként az észak-koreai rakétafenyegetést említették. A projektet Michael Guetlein tábornok irányítja, aki a Trump első ciklusában alakított űrerőt, a Space Force-t vezeti.

A Reuters szerint a rendszer műholdak százait állítaná a szolgálatába. A tervek szerint a rendszer 2029 januárjára, Trump második elnöki ciklusának végére válna működőképessé. Trump felidézte Ronald Reagan nyolcvanas évekbeli csillagháborús terveit.

Frank McKenzie, a CBS szakértője, nyugalmazott tábornok szerint az ellenséges rakétákat még indításuk után hatástalanítani kell, amikor a röppályájuk kiszámítható. Szerinte ehhez az űrbe kell telepíteni eszközöket. Más szakértők szerint a haditechnika az űr irányába halad, és egy ilyen rendszer a következő lépés.

A védelmi eszközöket is gyártó Lockheed Martin és Guetlein tábornok a Manhattan-projekthez (azaz az első atombomba előállításához) mérhető jelentőségűnek nevezte az Aranykupolát.

Szakértők szerint a rendszer Trump elnöki ciklusa végére történő elkészítése nem reális. Melanie Marlowe, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) rakétavédelmi szakértője szerint több időre van szükség a teljes felépítéshez, és a megadott határidőre csak részlegesen lesz működőképes a rendszer. Szerinte űrben lévő elfogó eszközök nem lesznek három év alatt.

Alistair Edgar, a kanadai Wilfrid Laurier Egyetem politikatudománnyal foglalkozó professzora szerint húsz évre lesz szükség az Aranykupola felépítéséhez, aminek költsége elérheti az ezermilliárd dollárt. Shashank Joshi, az Economist szerkesztője szerint irreális azt feltételezni, hogy a rendszer Trump elnökségének végére elkészül.

A Wall Street Journal szerint az is kétséges, hogy a rendszerhez szükséges rakéták elkészülnek-e a határidőre. Todd Harrison, a konzervatív American Enterprise Institute kutatója szerint még azokat is nehezen szállítják le két-három éven belül, amik már gyártásban vannak. A lap korábban arról számolt be, hogy hiány van légvédelmi rakétákból az Egyesült Államokban, és a készleteket nem tudják olyan tempóban feltölteni, mint ahogy elhasználják azokat, mert a gyártást nehéz felgyorsítani.

A rendszer szárazföldi alappilléreit Floridában, Georgiában, Indianában és Alaszkában tervezik kiépíteni. A Kongresszusi Költségvetési Hivatal számításai szerint csak az űrbe telepítendő elemek ára 542–831 milliárd dollárra rúghat, és szerintük húsz évbe telne létrehozni. McKenzie szerint ezzel Amerika megvédhető egy orosz, észak-koreai, iráni vagy épp pakisztáni atomtámadástól is.

Troy Meink, a légierőért felelős miniszter szerint a projekt még tervezési fázisban van. A Fox News szerint a bejelentett költségekből 25 milliárd már benne van abban a költségvetési csomagban, amiről a kongresszus vitázik. A Pentagon tárgyalásokat kezdett, hogy be tudják építeni a 2026-os szövetségi költségvetésbe az Aranykupola kezdőköltségeit.

Ed Markey szenátor szerint a terv anyagi bukáshoz vezet, és szerinte az „nem más, mint aranyozott ajándék a védelmi beszállítóknak”.

Kevin Cramer republikánus szenátor szerint a projekt inkább a Szilícium-völgy techcégeiről szól, mintsem a védelmi ipar beszállítóiról. A Reuters szerint az L3Harris Technologies, a Lockheed Martin és az RTX Corp cégek neve merült fel mint potenciális beszállítók.

Az L3Harris már felépített az Indiana állambeli Fort Wayne-ben egy új üzemet, ahol a hiperszonikus és ballisztikus rakétákat érzékelő-követő űrszenzorokat gyártják. Jim Banks republikánus szenátor szerint az indianai Crane haditengerészeti kutató-fejlesztő bázison is dolgozhatnak majd a rendszer elemein.

Negyvenkét demokrata politikus közös levelet írt a Pentagonnak, miután kiderült, hogy Musk SpaceX-e is megbízást kaphat az Aranykupola bizonyos elemeire. Többek közt Elizabeth Warren, Cory Booker és Tammy Duckworth is az átláthatóságot hiányolják, és összeférhetetlennek tartják a SpaceX részvételét. A CNN értesülései szerint Musk személyesen lobbizott Hegseth-nél azért, hogy cége szállíthassa a rendszer egyik alapjának számító műholdakat. A SpaceX számításai szerint ez 6–10 milliárd dollárba kerülne. A Starlink-hálózatnak már most több száz műholdja kering Föld körüli pályán.

Trump korábban forrásokat kért a kongresszustól az izraeli Vaskupola (Iron Dome) mintájára tervezett rakétavédelmi rendszeréhez. Izrael védelmi rendszere többrétegű, annak csak egy része a Vaskupola, ami a rövid hatótávolságú rakéták ellen nyújt védelmet.

Kanada jelezte, hogy csatlakozna az Aranykupola programhoz. Mark Carney kanadai miniszterelnök szerint kabinetjével egyeztet arról, hogy új biztonsági és gazdasági kapcsolatot építsenek ki az amerikaiakkal. Szerinte ezek az egyeztetések magukban foglalják a NORAD-ot [a Kanadával közös légvédelmi mechanizmust] és a kapcsolódó kezdeményezéseket, mint amilyen az Aranykupola. A költségekről nem akart beszélni.

Szakértők és amerikai tisztviselők szerint az Aranykupolát nehezen lehetne Kanada segítsége nélkül felépíteni. A hatékony működéshez elengedhetetlenek a kanadai területre telepített radarok az Északi-sark felől érkező rakéták érzékeléséhez.

Glen Van Herck, az Egyesült Államok Északi Parancsnokságának volt vezetője szerint Kanada területet tud nyújtani. A Kanada északi részeire telepített radarokkal ugyanis át lehet látni az Északi-sarkon, és hamarabb észlelni lehet az Oroszországból vagy Kínából indított rakétákat.

Egy névtelenséget kérő republikánus kongresszusi dolgozó szerint Kanada nélkül sokkal bonyolultabb lesz felépíteni az Aranykupolát. Jack Reed demokrata szenátor szerint ez politikai problémákat vet fel, mivel Donald Trump elidegenítette az Egyesült Államoktól a kanadaiak nagy részét, és ezt a kanadai politikusok nem hagyhatják figyelmen kívül.

Az Atlantic Council szerint ha egy jól működő Aranykupolát raknak össze az amerikaiak, a tengerentúli csapatok állomásoztatására is kevésbé lesz szükség. Ugyanakkor a fejlesztése mehet multilaterális alapon, erre utal, hogy Kanadát is bevonnák a projektbe.

Az Egyesült Államoknak figyelembe kell vennie szövetségesei érzékenységét, és nem szabad amerikai elrettentő erő nélkül magukra hagyni őket. Barack Obama kormánya alatt felajánlottak rakétavédelmi rendszereket, a lengyelországi Aegis Ashore rendszer már a NATO égisze alatt működik. Európa várhatóan saját védelmi iparát részesíti majd előnyben, és saját védelmi rendszert állíthat hadrendbe. Jelenleg is bővül a Sky Shield, azaz Égi Pajzs nevű kezdeményezés, de amerikai és izraeli technológiára alapozva.

Mao Ning kínai külügyi szóvivő felszólította az Egyesült Államokat, hogy „a lehető leghamarabb hagyja abba a globális rakétavédelmi rendszer fejlesztését és telepítését”. Kína szerint Washington csak a saját biztonságára gondol, ami sérti azt az alapelvet, miszerint az országok biztonságát nem lehet veszélyeztetni, ez pedig aláássa a globális stratégiai egyensúlyt és stabilitást. Mao szerint mindezeken túl a projekt miatt nő a kockázata, hogy „az űr csatatérré változik”, illetve „fegyverkezési versenyt” szül. Kijelentette, hogy a világűrről szóló szerződést, az Outer Space Treatyt is sérti az amerikai fejlesztés.

Pete Hegseth szerint az Aranykupola felépítése nem fog fegyverkezési versenyhez vezetni, hiszen nem támadó létesítmény lenne. „Csak a haza megvédése érdekel minket” – jelentette ki.

McKenzie nyugalmazott tábornok szerint Kína már rég elkezdte az űr militarizálását, miközben Amerika most egy védelmi célú rendszert készül kiépíteni. Az Amerikai Védelmi Hírszerzési Ügynökség szerint Kína és Oroszország is olyan új rendszereket fejleszt, amik igyekeznek kihasználni a mostani amerikai rakétavédelmi rendszerek réseit, hiányosságait, és műholdak ellen bevethető fegyvereik is vannak. Egyes kritikák szerint a jelenlegi rendszerek nem nyújtanak például kellő védelmet az alacsonyan haladó robotrepülők és siklóbombák ellen, amik egyre gyakoribbak a hadviselésben.

B. Chance Saltzman, az űrerők helyettes vezetője szerint Kínának több száz műholdja van ráállítva az amerikai érdekeltségek és eszközök megfigyelésére, és félő, hogy az Egyesült Államok elveszti az űrbéli dominanciát. Saltzman felettese, Michael Guetlein pedig arról beszélt, Kína már műholdak közötti harcokat gyakorol.

Szun Hszihui, a Kínai Tudományos Akadémia kutatója szerint a növekvő amerikai államadósság és a gyártási kapacitásaik külföldre települése miatt az Egyesült Államok nem feltétlen képes végrehajtani a tervet.

A kínai Csencsiang Egyetem kutatói olyan anyagot állítottak elő, amivel képesek lehetnek kicselezni az olyan amerikai légvédelmi rendszereket, amik az Aranykupola alapját is adnák. A lopakodó bevonat a mikrohullámú és az infravörös tartományban működő radarok ellen is védelmet nyújthat, akár hétszáz Celsius-fokos környezetben is.

Az oroszok szerint az Aranykupola újraindíthatja a megfeneklett orosz–amerikai tárgyalásokat a stratégiai fegyverkorlátozásról. Az amerikaiak 2019-ben és 2022-ben is kiléptek egy-egy közös rakétakorlátozási egyezményből, azok ismételt orosz megsértésére hivatkozva. Trump azt mondta, hogy még nem beszélt erről Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, de „a megfelelő időben” megteszi majd.

Victoria Samson, a washingtoni Biztonságos Világ Alapítvány űrbiztonsági és stabilitási igazgatója szerint az Aranykupola fegyverkezési versenyhez vezethet, más államok igyekeznek majd felzárkózni az űrfegyverek korához.

Az űrszemét nagy veszélyt jelent emberekre és műholdakra is. Egy űrháború közben kilőtt műholdak és rakéták törmelékei súlyos válságot okozhatnának a felső légkörben és afelett. A rendszer a 3,1–3,45 gigahertzes frekvenciatartományt használná, aminek egy részét az amerikai védelmi minisztérium már kereskedelmi telekommunikációs cégeknek felkínált aukcióra.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk több ponton is elfogult megfogalmazásokat tartalmazott, melyek befolyásolhatták az olvasó véleményét. A cikkben következtetésként tálalt feltételezések is szerepeltek, például a rendszer hatékonyságával és a kínai reakciókkal kapcsolatban. Az állítások egy része szakértői véleményekre hivatkozott, de ezeket nem mindig támasztották alá konkrét forrásokkal.

A cikk konklúziója az volt, hogy az Aranykupola egy ambiciózus, de problematikus projekt, melynek megvalósítása számos technikai, pénzügyi és politikai akadályba ütközhet. Az esemény hatása a magyar közéletre közvetett, de figyelemre méltó, mivel az amerikai védelmi politika alakulása befolyásolhatja a NATO-n belüli erőviszonyokat és a globális biztonsági helyzetet.

A cikk nyelvi eszközei közé tartozott a dramatizálás (pl. „irtózatos pénzből irtózatosan hatékony”), a túlzó jelzők használata (pl. „létező legmodernebbnek kikiáltott”), és a sugalmazó kérdések felvetése (pl. „Érdekes kérdés, mi lesz a bármilyen amerikai rakétavédelmi rendszerrel és egyéb katonai eszközökkel védett szövetségesekkel.”). Ezeket a elemeket a szerkesztett változat elkerüli.

(Forrás: telex.hu)