Ausztrál állampolgár beszámolója kínai börtönben töltött éveiről

OkosHír: Matthew Radalj ausztrál állampolgár öt évet töltött fogva Kínában, a pekingi 2-es számú börtönben, amely a külföldi fogvatartottak számára van fenntartva. Radalj azt állítja, hogy a börtönben rossz higiéniai körülmények uralkodtak, alvásmegvonásban, ételmegvonásban, kényszermunkában és pszichológiai nyomásgyakorlásban volt része. Szabadulása óta Radalj a börtönben maradt foglyoknak próbál segíteni, és nyilvánosságra hozta tapasztalatait. A BBC több egykori fogoly segítségével megerősítette Radalj vallomását, akik vele egy időben voltak a börtönben.

Radalj elmondása szerint 2020 januárjában történt letartóztatása után az első rendőrőrsön két napig tartották fogva. A férfi azt állítja, hogy ártatlanul ítélték el, miután vitába keveredett egy elektronikai piacon dolgozó boltossal egy telefonkijelző javítási díjáról. Radalj szerint aláírt egy hamis vallomást a rablásról, mert azt mondták neki, hogy a rendszerben a büntetőítéletek aránya magas. A bírósági dokumentumok szerint Radaljt négy év szabadságvesztésre ítélték a rablásért, ami kevesebb, mint az ilyen esetekben kiszabható 10 év.

Külföldi állampolgárként Radaljnak a börtönbe kerülve több hónapot külön fogdában kellett töltenie. Állítása szerint ez egy „átmeneti szakasz” volt, ahol korlátozták a tisztálkodási lehetőségeit, és a mellékhelyiséget csak meghatározott időpontokban használhatta. Ezt követően átszállították a végleges fogdájába, ahol több rabbal került egy cellába. Radalj szerint a cellában a fényeket sohasem kapcsolták le. A fogvatartottak többsége afrikai és pakisztáni származású volt, de voltak elítéltek Afganisztánból, Nagy-Britanniából, az Egyesült Államokból, Latin-Amerikából, Észak-Koreából és Tajvanról is. A legtöbbjüket drogcsempészet miatt ítélték el.

Radalj szerint a rabokat rendszeresen pszichológiai nyomásnak vetették alá, például a „jó magaviseleti pontrendszerrel”. A rabok havonta maximum 100 pontot szerezhettek a Kommunista Párt irodalmának tanulmányozásáért, gyári munkáért vagy más rabok beárulásáért. 4200 pont összegyűjtése elméletileg csökkenthette a börtönidőt. Radalj szerint az őrök szándékosan megvárták, míg egy rab majdnem elérte a célt, majd valamilyen szabályszegés miatt pontokat vontak le tőle. Több egykori rab szerint az étkezés is nehézséget okozott, mivel a menü főként káposztából állt, amit koszos vízben főztek. A raboknak lehetőségük volt élelmet, szappant vagy fogkrémet vásárolni, ha a családjuk pénzt küldött nekik. Radaljt 14 hónapra megfosztották ettől a lehetőségtől, mert megtagadta a börtöngyári munkát.

Súlyosabb kihágás esetén magánzárkába került a fogvatartott. Radalj egy verekedés után 194 napra került egy kis, sötét szobába, ahol a napi ételadagját is megfelezték, és nem szólhatott senkihez. Radalj szerint a kínai börtönélet része volt a hamis „propagandapillanatok” megrendezése a kínai média vagy hivatalos látogatók számára. Példaként említett egy „számítógépes termet”, ahol a raboknak eljátszatták, hogy e-maileket küldenek, de a gépeken nem volt internet-hozzáférés. Hasonló volt a helyzet egy „farmmal” is, ahol a rabok zöldségeket termesztettek, de a termést sosem ehették meg.

Radalj Covid-maszkokban vezetett titkos naplót a börtönben, amibe lejegyezte a cellában töltött időszakot. A maszkokat kibontotta, majd észak-koreai rabok segítségével a belső rétegekbe írt apró sorokat. Szabadulása előtt a jegyzeteket a kabátja bélésébe rejtette, és így sikerült kijuttatnia azokat a börtönből. Szabadulása után Radalj kapcsolatba lépett volt rabtársaival, és lobbizik a nagykövetségeken, hogy nagyobb figyelmet kapjon az ügy. Az üggyel kapcsolatban a kínai kormány nem reagált.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk számos olyan nyelvi eszközt használt, amelyek célja az olvasó érzelmi befolyásolása volt. Például a „pszichés kínzás”, „brutális átmeneti szakasz”, „koszos cella”, „káposztásvíz” kifejezések negatív képet festenek a kínai börtönről, és erős érzelmi reakciót váltanak ki az olvasóból.
• A cikkben következtetésként tálalt feltételezések is szerepeltek. Például az, hogy a pontrendszer valójában csak pszichológiai kínzásra és manipulációra szolgált, egy feltételezés, amelyet nem támasztottak alá bizonyítékokkal. Hasonlóképpen, az a kijelentés, hogy a rabok azért nem tudták összegyűjteni a pontokat, mert az őrök szándékosan megakadályozták őket, szintén egy feltételezés.
• A cikkben tett állítások egy része nehezen ellenőrizhető, mivel egyetlen forrásra, Matthew Radalj beszámolójára támaszkodik. Bár a BBC megerősítette Radalj vallomását más egykori foglyok segítségével, a kínai kormány nem reagált az üggyel kapcsolatban, így nem áll rendelkezésre ellenvélemény.
• A cikkben leírtakból arra a konklúzióra lehet jutni, hogy a kínai börtönökben a külföldi fogvatartottak embertelen körülmények között élnek, és pszichológiai nyomásnak vannak kitéve. Azonban fontos megjegyezni, hogy ez a konklúzió egyetlen ember beszámolóján alapul, és nem feltétlenül tükrözi a kínai börtönök általános helyzetét.
• Az esemény hatása a magyar közéletre valószínűleg korlátozott lesz, mivel a cikk egy távoli országban történt eseményről számol be, amely közvetlenül nem érinti Magyarországot. Azonban a cikk felhívhatja a figyelmet az emberi jogok kérdésére, és ösztönözheti a magyar közvéleményt arra, hogy foglalkozzon a világban zajló jogsértésekkel.

(Forrás: 444.hu)