OkosHír: A Spotify-hoz és a YouTube-hoz hasonló streaming szolgáltatásokban mesterséges intelligencia (MI) segítségével készült zenei albumok jelennek meg. Az Origo a spanyol El Pais lap cikkére hivatkozva azt írja, hogy ezek a zenék szöveges leírás alapján készülnek, MI-alapú szolgáltatásokkal, amelyek feltételezhetően jogvédett zeneszámok felhasználásával lettek betanítva.

A Szerzők és Zeneszerzők Társaságainak Nemzetközi Szövetsége (CISAC) becslése szerint a MI-vel generált zeneszámok és albumok 2023-ban körülbelül 100 millió dollár bevételt generálhattak. A CISAC előrejelzése szerint ez az összeg 2028-ra elérheti a 4 milliárd dollárt, ami a streaming szolgáltatások bevételeinek 20%-át jelentheti.

Jelenleg nem minden streaming szolgáltatásban kötelező feltüntetni, ha egy tartalom MI-vel generált. Egyes MI-t használó zenekészítők állítólag hamis zenekarokat, tagokat és zenekartörténeteket hoznak létre a generált zenékhez.

Példaként említik a Concubanas zenekar állítólag 1973-ban kiadott „Rumba Congo” albumát, amely több mint 1,4 millió lejátszást ért el. Az album leírása feltehetően kitaláció, és a zenét nem valódi zenészek játsszák.

Jelenleg nem tudni, hogy lesz-e bármilyen kezdeményezés a zenészek és az iparág védelmére. Az Origo cikke szerint a streaming cégek bevételei a reklámokból és előfizetésekből származnak, függetlenül attól, hogy a közönség mit hallgat.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk több helyen is feltételezéseket fogalmaz meg tényként, például a betanított MI modellek jogtisztaságával kapcsolatban.
• A cikk hangvétele negatív felhangot sugall a MI által generált zenékkel szemben, anélkül, hogy bemutatná az iparág esetleges pozitív aspektusait vagy a technológia fejlődésének potenciális előnyeit.
• A cikk konklúziója, miszerint a streaming cégeket nem érdekli, mit hallgat a közönség, leegyszerűsítő és nem feltétlenül tükrözi a valóságot, mivel a platformoknak érdekükben állhat a minőségi tartalom biztosítása a felhasználói elégedettség érdekében.
• A jelenség elterjedése kérdéseket vet fel a szerzői jogok, a zenei alkotások eredetisége és a zenészek megélhetése szempontjából.
• Az esemény hatással lehet a zeneipar jövőjére, a szerzői jogi szabályozásra és a hallgatók zenei fogyasztási szokásaira.

(Forrás: demokrata.hu)

OkosHír: Az Örkény Színház stúdiószínházában a nézők a ruhatárban különböző színű karszalagok közül választhatnak. A karszalag színe határozza meg, hogy melyik csoportba tartoznak, és melyik munkatárs vezeti őket az előadás során.

Az előadás több helyszínen zajlik. A DJ tájékoztatja a közönséget, hogy a helyszínek kiválasztása a karszalag színétől függ.

Egy „kék” csoport az alagsorba vonul, ahol Patkós Márton narrátorként mutatja be a történetet. A helyszín egy átalakított üzemi terület, ahol a legszükségesebb kellékek jelzik a színpadi funkciót. Patkós chipsszel és sörrel kínálja a közönséget, és bevon egy önkéntest Lenszkij szerepére.

A „kék” csoport ezután a földszintre, majd az utcára megy, a Madách tér felé, és végül a színház melletti lakóház emeletén találja magát. A második jelenet helyszíne az Örkény Színház gazdasági osztálya, egy irodahelyiség, ahol Erdős Lili narrátorként és Tatjánaként szerepel. Tatjána levelének egy részletét a mosdóban adja elő, míg Ficza István Anyeginként kosarazza ki őt.

A következő jelenet egy másik irodahelyiségben játszódik, évekkel később. Erdős Lili házas Tatjanaként ül az íróasztal mögött. Ujvári Bors Anyeginként lép be a szobába, hogy szerelmet valljon, de Tatjána visszautasítja őt.

A csoportok a zárójelenetre térnek vissza a stúdiószínpadra. A hat színész a DJ zenéjére a közönséghez lép, és beszél nekik az érzéseikről és szándékaikról.

Dohy Balázs rendezése több helyszínen, csoportokra osztva mutatja be a történetet. A teljes kép a különböző variációk megtekintésével áll össze. A színészek más-más szerepekben lépnek fel a közönség előtt.

A színház nem színpadi tereiben szerzett benyomások is részei az előadásnak, például a gazdasági osztályon látható iratgyűjtők vagy egy hajléktalan látványa az utcán.

A bemutatón Galgóczy Árpádné köszönetet mondott az alkotóknak, amiért az előadás során férje műfordítását használták.

A nézők a szűk terekben az előadás részesévé válnak, és megtapasztalhatják, hogy őszintén megnyilatkozni nem egyszerű.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk helyenként érzelmileg túlfűtött nyelvezetet használt, például a szereplők jellemzésénél („kissé életunt”, „diáklányos törékenységével és bájával”). Ezek a kifejezések szubjektív véleményeket tükröznek, és befolyásolhatják az olvasó benyomásait.
• A cikk feltételezi, hogy a nézőben felmerülő kérdések és az előadás üzenete egyértelműen azonosak („Igyekezetüket figyelve a nézőben felvetődik: mintha azon kívánnának változtatni…”). Ez a feltételezés nem feltétlenül helytálló, mivel a nézők eltérő következtetéseket vonhatnak le.
• A cikkben leírtak valóságtartalma ellenőrizhető az Örkény Színház előadásának megtekintésével. Az előadás koncepciója és a helyszínek használata megfelel a leírásnak.
• A cikk konklúziója, hogy az előadás a klasszikus művek modern interpretációjának lehetőségét vizsgálja, és az interaktivitásra nyitott nézők számára különösen izgalmas lehet.
• Az előadás formabontó jellege és a közönség bevonása vitát válthat ki a színházi élményről és a klasszikus művek adaptációjáról a magyar közéletben.

(Forrás: demokrata.hu)
Kép: Örkény István Színház