OkosHír: Az Európai Bíróság a The New York Times keresetének helyt adott abban az ügyben, amely az Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója közötti üzenetváltások nyilvánosságra hozatalát célozza meg. Az ügy a Politico szerint az átláthatóság elvének érvényesülését érinti, valamint azt, hogy Von der Leyen vezetési stílusa mennyiben illeszkedik az uniós intézmények demokratikus normáihoz. A The New York Times 2021 áprilisában interjút közölt Bourlával, aki ebben az interjúban „mély bizalomról” beszélt a Von der Leyennel folytatott személyes üzenetváltások kapcsán. A lap ezután közérdekű adatigényléssel fordult az Európai Bizottsághoz, de a bizottság 2022-ben elutasította a hozzáférést, azzal az indokkal, hogy az SMS-ek nem minősülnek hivatalos dokumentumnak. A The New York Times ezt a döntést támadta meg a luxembourgi bíróságon.

2021 májusában, a szóban forgó időszakban született meg az a szerződés, amely szerint a Pfizer–BioNTech akár 1,8 milliárd adag Covid–19 elleni vakcinát szállíthat az EU-nak. A vakcinabeszerzés időszakában állítólag nyomás nehezedett a brüsszeli döntéshozókra, mivel az EU állítólag lemaradásban volt az Egyesült Királysághoz és az Egyesült Államokhoz képest.

Az Európai Bizottság álláspontja szerint az üzenetváltások nem tekinthetők hivatalos dokumentumnak, mert nem tartalmaznak lényegi döntési információt. Az intézmény sokáig nem ismerte el az üzenetek létezését, de később már nem tagadta, hogy ilyen váltások történtek.

A bíróság a The New York Timesnak adott igazat, és amennyiben az Európai Bizottság nem fellebbez, az üzeneteket nyilvánosságra kell hozni.

Az eredeti cikk szerint Ursula von der Leyen férjét, Heiko von der Leyent 2020 decemberében nevezték ki az amerikai Orgenesis nevű gyógyszergyártó vállalat egészségügyi igazgatójává. Az Orgenesis állítólag együttműködik a Pfizerrel. A cikk szerint a Pfizer és az Orgenesis legfőbb részvényesei azonosak: a BlackRock és a Vanguard.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk olyan kifejezéseket használt, mint „kínos”, „vakcinabeszerzési botrány”, amelyek érzelmi hatást gyakorolhattak az olvasóra. A cikkben szereplő „súlyos nyomás nehezedett a brüsszeli döntéshozókra” állítás alátámasztás nélkül szerepelt.
• Feltételezések: Az a kijelentés, hogy Von der Leyen férjének kinevezése összefüggésben áll a Pfizerrel való együttműködéssel, feltételezésen alapul.
• Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő tények (pl. a szerződés mérete, a bírósági döntés) valószínűleg ellenőrizhetőek. Azonban a nyomásgyakorlásra és a kinevezés összefüggéseire vonatkozó állítások nem feltétlenül bizonyítottak.
• Konklúzió: A cikk arra enged következtetni, hogy összeférhetetlenség merülhet fel Ursula von der Leyen és a Pfizer között a vakcinaszerződés kapcsán.
• Hatás a magyar közéletre: Az ügy potenciálisan befolyásolhatja a magyar közvéleményt az Európai Bizottságról és a vakcinabeszerzésekről.

(Forrás: demokrata.hu)