Hal Melinda pszichológus a szexuális orientáció és nemi identitás változásairól

OkosHír: Hal Melinda klinikai szakpszichológus szerint több elmélet létezik az LMBTQ és más, hasonló szexuális orientációjú és nemi identitású emberek számának növekedésére. Az egyik elmélet szerint a társadalmi elfogadás csökkentette a kisebbségi stresszt, és a transz emberek láthatóbbá váltak.

A szakértő szerint a kisebbségi stressz csökkenése önmagában nem feltétlenül magyarázza a növekedés mértékét. Véleménye szerint, bár a toleránsabb légkör megmagyarázhat egy bizonyos százalékos emelkedést, különösen az Egyesült Államokban, a növekedés mértéke arra utal, hogy nem kizárólag a látencia megszűnése az oka az LMBTQI identitással élők számának növekedésének.

Hal Melinda szerint a kortárs hatás befolyásolhatja a számok emelkedését. A szakértő szerint a serdülők körében a nem heteroszexuális identitás menőbbnek tűnhet, ami a minta-tanulás és a kortárs hatás eredménye lehet. Az identitásválság ebben a korban természetes, és sokan próbálnak ki különböző különcségeket, de egyes kutatások szerint a fiatal felnőttek 80% feletti arányban visszatérnek a heteroszexuális életmódhoz. A szakember szerint az elmúlt 15 évben ezen a területen változások történtek.

A szakember szerint a zenei szubkultúrákhoz hasonlóan a szexuális másság vállalása is identitást adhat a fiataloknak. A liberális álláspont szerint ezek az emberek mindig jelen voltak a társadalomban, és a nemi identitás, valamint a szexuális orientáció genetikai tényezőktől függ. A pszichológus szerint azonban a kutatások eddig nem azonosítottak olyan géneket, amelyek felelősek lennének a homoszexualitás vagy más szexuális másság kialakulásáért, ahogyan a heteroszexualitás genetikai háttere sem tisztázott.

Bár a „meleg vagy transzszexuális gént” nem találták meg, a biológiai tényezők szerepe nem zárható ki, például a hormonháztartásé. A szakember szerint figyelemreméltó, hogy míg egyes területeken az LMBTQ identitású emberek száma megnőtt, a genetikai kódrendszerben nem történt változás. Ez arra utal, hogy a szocializációs folyamatok és a környezet hangsúlyosabbak lehetnek a nemi identitás és a szexuális orientáció meghatározásában.

A szakirodalom alapján feltételezhető, hogy a szexuális orientáció és nemi identitás kialakulását kétharmadrészt környezeti tényezők határozzák meg, mint például a szocializáció, a neveltetés, a közösség minősége, a nemi megerősítés, a terápiák és a média hatása.

A szakember szerint, ha egy gyerek társadalmilag elfogadottnak látja az erőszakos viselkedést, nagyobb eséllyel maga is erőszakot fog alkalmazni. Ez a szexualitásra is igaz, vagyis ahhoz igazodunk, amit a környezetünk normaként elfogad.

A médiának hatása lehet arra, hogy egy bizonytalan kamasz transzszexuálisként azonosítsa magát. A szakértő szerint a sztárok gyermekei olyan közegben nőnek fel, amely mintákat közvetít a fiatalok számára.

A filmekben a homoszexuális fiúk gyakran kiegyensúlyozott, érett személyiségként jelennek meg, míg a heteroszexuális fiúk tesztoszterontól túlfűtöttek, erőszakosak, felszínesek lehetnek. Ez a torz ábrázolás a szakértő szerint szélsőséges világképet alakíthat ki a fiatalokban, akik azt az üzenetet kódolják, hogy az LMBTQ-életmód konfliktusmentesebb és kelendőbb, ami mintaazonosuláshoz vezethet. A szakember szerint az LMBTQ-személyek élete más nehézségekkel jár, és a mentális zavarok aránya magasabb lehet ebben a csoportban.

A mintatanulás hozzájárul a személyiségfejlődéshez. A szocializációs folyamatok és a környezeti ingerek olyan problémákat hozhatnak felszínre, amelyeket más úton lehetne megelőzni és kezelni. A bulvárcikkek, amelyek arról szólnak, hogy Robert De Niro elfogadja a fiát nőként, azt sugallják, hogy mi is hasonlóan álljunk a kérdéshez. A szakember szerint az elfogadás fontos, de a hozzá fűzött magyarázatok tudománytalanok lehetnek.

A szakember szerint elhitetik a fiatalokkal, hogy lehetséges az átváltozás, miközben a hormonális beavatkozások ellenére sem lesz egy férfiból soha nő. Ez biológiai tény. A „nemi megerősítő műtét” az esetek többségében művi meddővé tételt jelent, és növelheti az öngyilkosság kockázatát, valamint nem garantálja az elégedettséget.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk érzelmileg túlfűtött nyelvezetet használt, például a „drasztikus emelkedés”, „téves út”, „hamisítás”, „szélsőségesen torz világkép” kifejezésekkel. Ezek a megfogalmazások erős érzelmi reakciót válthatnak ki az olvasóból, és befolyásolhatják a véleményét.
• Feltételezések: A cikkben több feltételezés is szerepelt következtetésként tálalva. Például az a kijelentés, hogy a szexuális másság vállalása manapság a különlegesség érzetét adja a fiataloknak, egy feltételezés, amelyet nem támasztanak alá konkrét bizonyítékokkal. Hasonlóképpen, az a feltételezés, hogy a filmekben a homoszexuális fiúk idealizált ábrázolása torz világképet alakít ki a fiatalokban, szintén nem bizonyított.
• Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő állítások egy része vitatható. Például az a kijelentés, hogy a „nemi megerősítő műtét” az esetek többségében művi meddővé tételt jelent, nem feltétlenül igaz minden esetben, és a témában számos eltérő vélemény létezik.
• Konklúzió: A cikkben leírtakból az a konklúzió vonható le, hogy a szexuális orientáció és nemi identitás kialakulásában a környezeti tényezők nagyobb szerepet játszanak, mint a genetikai tényezők, és a média hatása jelentős lehet a fiatalok identitásának alakulásában.
• Hatás a magyar közéletre: Az esemény hatása a magyar közéletre az lehet, hogy tovább polarizálja a társadalmat a szexuális orientáció és nemi identitás kérdésében. A cikkben megfogalmazott vélemények támogathatják a konzervatív álláspontot, amely a hagyományos nemi szerepek és a heteroszexuális normák védelmét hangsúlyozza.

(Forrás: demokrata.hu)