OkosHír: Laár András úgy döntött, hogy 44 év után távozik a KFT zenekarból. A zenekar közleménye szerint Laár új életformát tervez, amelyben nem szerepel a zenekar. A KFT tagjai sok sikert kívántak neki a jövőre nézve. A KFT zenekar, melynek tagjai Laár András mellett Bornai Tibor, Lengyelfi Miklós és Márton András voltak, Magyarország második leghosszabb ideje eredeti felállásban játszó pop-rock zenekara. A zenekar a jövőben is folytatja a koncertezést, a már meghirdetett fellépéseket megtartják.

A KFT új tagja Nedvig Balambér lesz, aki korábban a Gorg & Benzol együttes gitárosa volt. A koncerteken Szekeres András, a Junkies frontembere is közreműködik. Ezen kívül alkalmanként más zenészek is csatlakoznak, mint például Maróthy Zoltán, Leskovics Gábor, valamint a zenekari tagok gyermekei: Lengyelfi Eszter, Márton Áron és Bornai Szilveszter.

A zenekar közleménye szerint új számok és bejelentések várhatóak a jövőben. A KFT legközelebbi koncertje május 24-én lesz a Belfeszten, Budapesten, ahol már az új felállásban lépnek fel.

A KFT 1999 és 2000 között már zenélt Laár András nélkül Mohai Tamással. Ebben az időszakban egy lemezt is kiadtak „Éljen a szerelem” címmel, és koncerteket adtak. Laár András 2001-ben tért vissza a zenekarba.

A KFT 1981-ben alakult, és eddig tizenkét stúdióalbumot készített. A legutóbbi album egy évvel ezelőtt jelent meg.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk érzelmi hatást próbált elérni a „megújul”, „új életformát tervez” és „erőt és kitartást kívántak neki” kifejezésekkel.
• A cikk konklúzióként tálalta azt a feltételezést, hogy Laár András távozása új irányt jelent a zenekarnak.
• A cikkben tett állítások megfelelnek a valóságnak, amennyiben a zenekar által kiadott közleményre támaszkodnak.
• A cikkből arra lehet következtetni, hogy a KFT zenekar Laár András nélkül is folytatja a működését, új tagokkal és tervekkel.
• Az esemény hatással lehet a KFT rajongótáborára, valamint a magyar zenei életre, mivel egy ismert zenekar felállása változik meg.

(Forrás: 444.hu)
Kép: Laár András/Facebook

OkosHír: A Fonó Budai Zeneház cimbalomünnepet rendez, melyen koncertek és táncház is szerepelnek. Az eseményen Lisztes Jenő cimbalomművész is közreműködik. A koncert előtt tanítványok lépnek fel, majd a Fitos Dezső Társulat tagjaival táncház zárja az estét, vajdaszentiványi népzenével.

A cimbalom 2016-ban hungarikum lett. A hangszer eredetéről eltérőek a vélemények, egyes kutatók szerint Kínából, mások szerint Perzsiából származik. A XVI. században érkezett Európába, eredetileg nyakba akasztható hangszerként. A XIX. század közepén Schunda Vencel József hangszergyáros átalakította a hangszert, melynek eredményeként a hangterjedelme bővült, pedált és hangfogót kapott.

A megreformált cimbalom 1873-ban a bécsi világkiállításon mutatkozott be. A XIX. század végén Bohák Lajos továbbfejlesztette a cimbalmot.

A cimbalom megtalálható az égei-tengeri szigetvilágtól Csehországig, Romániától Bulgáriáig. A Cimbalom-világszövetség segítséget nyújt a zenészeknek a hangszer felkutatásában. A klasszikus zenében, a népzenében és a dzsesszben is használják.

A zenészeknek a kölcsönzött hangszerrel össze kell szokniuk, ami általában a behangolás idejét veszi igénybe. A cimbalom behangolása körülbelül másfél órát tart, mivel több mint százharminc húrja van.

A Cimbaliband az oszakai világkiállításon képviseli Magyarországot, ahol négy koncertet adnak. A koncerteken autentikus magyar népzenét és saját szerzeményeket adnak elő. A zenekar célja, hogy a közönség megismerje az autentikus folklórt, és megértse a Cimbaliband sajátos zenei stílusát.

A Cimbaliband jövőre lesz húszéves. A zenekar a magyar és a balkáni népek zenéjéből merít ihletet. A zenekar tagjai jelenleg arról beszélgetnek, hogy új lemezt készítsenek-e, vagy inkább a meglévő kétszáz dalt játsszák a koncerteken.

A zenekar jelenleg a Góré című albumot mutatja be egy Kárpát-medencei turné keretén belül. Herczku Ágival közös estjükre készülnek, vendégzenészekkel, Pribojszki Mátyással és Berkó Domonkossal. Emellett készülnek a japán turnéra, a Kaláka Fesztiválra és a Művészetek Völgyébe, valamint egy szlovéniai turnéra.

Az aktív zenélés mellett a zenész közel harminc éve tanít zeneiskolában. A Cimbalomünnepen tanítványai is fellépnek. A népzenei cimbalom tanszakra mindig vannak jelentkezők, akik közül néhányan a Zeneakadémián folytatják tanulmányaikat.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk kérdezz-felelek formátumban íródott, ami közvetlenebb hangvételt eredményez. A kérdések gyakran sugalmaznak bizonyos válaszokat, ezzel befolyásolva az olvasót. Például a címben szereplő kérdés („jó bornak is kell a cégér?”) retorikai, és a cimbalom népszerűsítésének szükségességét sugallja.
• Feltételezések: A cikk feltételezi, hogy a cimbalom hungarikummá nyilvánítása automatikusan nagyobb figyelmet érdemel, ami egy szubjektív értékítélet. Továbbá, a hangszer „virtuozitásának” említése dicsérő felhangot ad, ami nem feltétlenül objektív tény.
• Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő állítások (pl. a cimbalom eredete, Schunda Vencel József reformjai) valóságtartalmát nehéz ellenőrizni a megadott források nélkül. Azonban a cimbalom hungarikum státusza és a Cimbaliband tevékenysége ellenőrizhető tények.
• Konklúzió: A cikkből arra lehet következtetni, hogy a cimbalom egy sokoldalú, népszerű hangszer, melynek ismertségét a Cimbaliband és más művészek igyekeznek növelni.
• Hatás a magyar közéletre: Az eseménynek potenciális hatása lehet a magyar zenei életre és a népzene népszerűsítésére. A hungarikumok népszerűsítése hozzájárulhat a magyar kultúra megőrzéséhez és terjesztéséhez.

(Forrás: demokrata.hu)

Kép: Fonó Budai Zeneház / Facebook