OkosHír: A fővárosi kerületekben a parkolási engedélyek árainak emelése eltérő mértékben befolyásolta a kiadott engedélyek számát. A Levegő Munkacsoport munkatársa, Tóth Csaba vizsgálta a parkolási díjak változásának hatásait a budapesti kerületekben.

A vizsgálat külön elemezte az első és a második autóra vonatkozó engedélyeket, mivel a díjak eltérőek, és az első autóra sokkal többen igényelnek engedélyt. Az elemzés a parkolási díjak és a parkolási engedélyek számának összefüggéseit vizsgálta a különböző kerületekben.

A kerületi polgármesterek korábban a parkolási engedélyek számának csökkenéséről számoltak be. Tóth Csaba szerint azonban az eredmények néhány hónap elteltével már kevésbé voltak jelentősek. Például a II. kerületben a polgármester 22 százalékos csökkenésről számolt be, de ez az arány áprilisra 16 százalékra csökkent. A 2025 márciusi adatokat a 2024 márciusi adatokkal összehasonlítva a csökkenés 4 százalék volt.

A VII. kerületben az év elején bejelentett 27 százalékos csökkenés 23 százalékra mérséklődött az első autó esetében. Tóth Csaba szerint a lakosok kivárhatnak a parkolási engedély beszerzésével. Az elemzés szerint a parkolási engedélyek száma jellemzően 10-15 százalékkal csökken, ha a díjakat néhány tízezer forinttal emelik, míg 5-10 ezer forintos emelés esetén a csökkenés néhány százalék. Díjemelés nélkül pedig a parkolási engedélyek számának enyhe emelkedése várható.

A második autók engedélye esetében a legtöbb kerület korábban a fővárosi minimumjavaslatot alkalmazta, és környezetvédelmi kategóriától függően kedvezményeket adott. A második autókra vonatkozó kedvezményeket eltörölték Ferencvárosban, ahol a díjak 150 ezer forintra emelkedtek. Itt 14 százalékkal csökkent a második autóra vonatkozó parkolási engedélyek száma. Terézvárosban, ahol csak a régebbi autók díja emelkedett, 53 százalékos volt a csökkenés. A korábbi ingyenességet felváltó díjak bevezetése után a VII., VIII. és XIII. kerületben 49-77 százalékos volt a csökkenés.

A III. kerületben minimális díjjal értek el jelentős, 55 százalékos csökkenést a két autóra engedélyt kérő háztartások számában. A II. kerületben viszont nőtt a parkolási engedélyek száma a 20-50 ezer forintos díj ellenére.

Tóth Csaba szerint a második autóra vonatkozó díjak általában csökkentik az engedélyek számát, különösen, ha a korábbi ingyenességet váltják fel. Ez a hatás a következő években is fennmaradhat.

A lakossági engedélyek számának csökkenése nem feltétlenül jelenti a lakossági parkolás csökkenését. Tóth Csaba feltételezi, hogy elsősorban azok mondtak le az engedélyükről, akik nem feltétlenül az adott kerületben laknak, vagy másutt tárolják az autójukat.

Tóth Csaba szerint a parkolási engedélyek díjának emelése több kerületben nem érte el azt a célt, hogy a lakossági engedélyek száma a közterületi parkolóhelyek száma alá csökkenjen. Ez csak Terézvárosban és a XIII. kerület egy részén sikerült.

Józsefváros példája alapján a díjak hosszú távú hatásai kérdésesek. Bár 2023 márciusában 15 százalékkal csökkent az első autóra vonatkozó engedélyek száma, a következő évben ez alig változott, 2025 márciusára pedig majdnem visszanőtt az emelés előtti szintre. Tóth Csaba szerint tartós eredmény eléréséhez magasabb díjakra lehet szükség.

A céges autóra igényelt engedélyek aránya a VIII. kerületben 7 százalék, a III. kerületben 10 százalék, a XII. kerületben 13 százalék. Egyes kerületek kisebb kedvezményt adnak céges autókra, míg mások továbbra is jelentős támogatást nyújtanak a céges autókat használóknak.

A II. kerület éves BKK-bérletet ad azoknak, akik nem igényelnek parkolási engedélyt. Terézváros pedig támogatást nyújt azoknak, akik parkolóházban parkolnak és lemondanak a közterületi engedélyükről. Ezek a kedvezmények csökkentik a területfoglalást, de költségesek.

A parkolási díjak emelése többletbevételt eredményezett az önkormányzatok számára. Tóth Csaba szerint ezeket az összegeket fel lehetne használni például zöldítésre vagy a kerékpározás elősegítésére.

Tóth Csaba szerint a kerületek nem fordítanak figyelmet a közösségi autóhasználat népszerűsítésére, pedig ez alkalmas lenne a magánautó-használat kiváltására.

Tóth Csaba szerint a lakossági díjak nem alkalmasak a parkolási problémák csökkentésére. A díjak hatására a parkolási engedélyek száma csökkenhet, de a hatás rövid ideig tart, és az engedélyek száma néhány éven belül visszatérhet az eredeti szintre. Valószínűsíthető, hogy a parkolási telítettség kevésbé csökken, mivel elsősorban azok mondanak le a közterületi parkolásról, akik ritkán parkolnak közterületen.

Összefoglalva, a parkolási engedély éves díjának emelése hatással van a parkolási engedélyek számára. Ahol kis mértékben emelik a díjat, ott a hatás nem jelentős, ahol nagymértékben, ott csökken a parkoló autók száma, ahol pedig nem emelnek, ott nő az engedélyek és a parkoló autók száma.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk helyenként érzelmileg túlfűtött megfogalmazásokat használt, például a „túltöltött szabadtéri garázs” kifejezés a helyzet dramatizálására törekedett.
• A cikkben következtetésként tálalt feltételezések is szerepeltek, például amikor azt állította, hogy a lakosok „kivárnak” a parkolási engedély beszerzésével, vagy hogy a díjemelések nem váltották be a reményeket. Ezek az állítások nem feltétlenül tükrözik a teljes valóságot, és további bizonyítékokra lenne szükség a megerősítésükhöz.
• A cikkben tett állítások nagyrészt megfelelnek a valóságnak, amennyiben a bemutatott adatok helyesek. Azonban az ok-okozati összefüggések feltárása terén óvatosan kell kezelni a következtetéseket.
• A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a parkolási díjak emelése csak részleges megoldást jelent a parkolási problémákra, és a hatásuk idővel csökkenhet. A tartós eredmény eléréséhez valószínűleg komplexebb intézkedésekre van szükség, például a közösségi autóhasználat népszerűsítésére vagy a parkolóhelyek számának növelésére.
• Az esemény hatása a magyar közéletre abban állhat, hogy a parkolási díjak kérdése továbbra is napirenden marad, és a kerületeknek további megoldásokat kell keresniük a parkolási problémák kezelésére.

(Forrás: telex.hu)

OkosHír: A Központi Nyomozó Főügyészség közleménye szerint egy nő két személyt bérelt fel, hogy bántalmazzák válófélben lévő férjét, és hamis bizonyítékok alapján idézzék elő letartóztatását. Az ügyben a nőt és a két férfit őrizetbe vették, majd gyanúsítottként hallgatták ki.

A nyomozás adatai szerint a válófélben lévő feleség megismerkedett két férfival, akik vállalták, hogy bántalmazzák a férjét, vagy másokat bérelnek fel a bántalmazásra, súlyos sérüléseket okozva.

A tervek szerint az egyik férfi, aki ellen kábítószer-kereskedelem miatt már folyik eljárás, kapcsolatain keresztül egy kilogramm amfetamint szerzett volna, amit a férj autójába vagy személyes tárgyai közé rejtettek volna. A cél az volt, hogy a férjet lebuktassák a hatóságok előtt, és elérjék a letartóztatását.

A feleség állítólag négymillió forintot fizetett a közbenjárásért, azzal a feltételezéssel, hogy ebből az összegből a koholt bizonyítékokkal kreált büntetőeljárásban részt vevő ügyészeket is megvesztegetik. A nő a pénzt kifizette, és vállalta, hogy további egymillió forintot fizet a férj letartóztatása után.

A nyomozó ügyészség május 8-án több helyszínen, összehangolt akcióban fogta el a gyanúsítottakat a Készenléti Rendőrség közreműködésével. Az egyik férfi autójában baseball ütőt és maszkokat találtak.

Az ügyészség mindhárom gyanúsítottat őrizetbe vette, és indítványozta letartóztatásukat. A közlemény szerint a bíróság a feleség letartóztatását nem rendelte el, és a távoltartást sem tartotta indokoltnak, annak ellenére, hogy a férjjel továbbra is közös háztartásban élnek.

A bíróság csak annak a férfinak rendelte el a bűnügyi felügyeletét, aki ellen kábítószer-kereskedelem miatt folyik nyomozás. A bűnügyi felügyelet ideje alatt a férfinak hetente egyszer kell jelentkeznie a rendőrségen, de mozgásában nem korlátozták. A nyomozó ügyészség mindhárom gyanúsított esetében fellebbezett.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk több ponton is érzelmi hatást gyakorolt az olvasóra. Például a „meg akarta veretni” és a „koholt bizonyítékok alapján akarta lecsukatni” kifejezések negatív konnotációt hordoznak. A „kitartó szándéka ellenére” megfogalmazás pedig a feleség cselekedeteit negatív színben tünteti fel.
• A cikkben feltételezésként tálalták, hogy a négymillió forintból az ügyészeket is megvesztegetik, holott ez nem bizonyított tény, csupán a feleség feltételezett szándéka.
• A cikkben leírtak a Központi Nyomozó Főügyészség közleményén alapulnak, így valóságtartalmuk a közlemény hitelességétől függ.
• A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a feleség felbérelhetett két férfit volt férje bántalmazására és lejáratására, de a bíróság nem értett egyet az ügyészség álláspontjával a feleség letartóztatását illetően.
• Az esemény potenciálisan befolyásolhatja a magyar közéletet, amennyiben rávilágít a válófélben lévő felek közötti konfliktusok súlyosságára és az igazságszolgáltatás esetleges hiányosságaira.

(Forrás: telex.hu)