OkosHír: Olvasói jelzések szerint több méter széles és több száz méter hosszú sávban fákat vágtak ki a Duna partján, Nagymaros és Kismaros között. A fakivágás a kisoroszi szigetcsúccsal szemben, a Nomád Bár környékén történt április második felében.
A környéken élők egy része kifogásolta a fakivágást. A közösségi médiában megjelent bejegyzések szerint olyan fákat vágtak ki, amelyek korábban nem okoztak problémát, ráadásul a költési időszakban, ami a fészkekben élő madárfiókák pusztulásához vezethet.
A partszakasz a Duna és ártere megnevezésű, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület része. A Víz Koalíció civil szervezet április 24-én közzétett egy bejegyzést, amelyben a fakivágások rövid szüneteltetését kérte szakmai egyeztetés céljából.
Petrovics László, Nagymaros polgármestere április 23-án a közösségi médiában arról tájékoztatott, hogy a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. (DMRV) tervezett és bejelentett, engedélyekkel rendelkező vízbázis védelmi karbantartást végez. A polgármester mellékelte a DMRV önkormányzatnak küldött tájékoztatását, amely szerint a vízügyi hatóság tavaly novemberben engedélyezte a favágásokat.
A DMRV dokumentuma szerint az érintett területen a partszakasz mögött hét kút található, és a partszakasz ezen kutak védőterületéhez tartozik. Ezekből a kutakból látják el ivóvízzel Nagymarost, Kismarost és Visegrádot.
A DMRV április 25-én kiadott sajtóközleménye szerint a rendszeres vizsgálatok során a nagymarosi vízbázis vízminősége megváltozott. Ennek oka, hogy a vízbázis környezete a Duna partvonala közelében iszapossá vált, mely folyamatban a mederben növekvő fáknak szerepe volt az áramlási holtterek kialakulásában. A vízbázis kútjaiban a vízutánpótlódás a meder helyett a háttérből valósul meg.
A DMRV közleménye szerint a mederkarbantartási munkálatok – a mederben lévő fák kivágása és a medermélyítés nélküli kotrás – a Vízügyi Igazgatóság engedélyével, szakhatósági hozzájárulásokkal történik, figyelembe véve a madárvédelmi szempontokat. A cél a Duna-meder ökológiai állapotának visszaállítása a nagymarosi vízbázis megmentése érdekében, garantálva ezzel Nagymaros lakosságának biztonságos ivóvízellátását.
A DMRV a megkeresésre azt válaszolta, hogy a mederkotrásra a nyári aszály előtt szükség volt, mert a mederkotrás nélkül a melegben nem tudtak volna elegendő, megfelelő minőségű vizet biztosítani a környéken élőknek.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaA DMRV szerint a Nagymarosi Vízbázis minőségét a mederkapcsolati viszonyok és a partszakasz ülepedési viszonyai is befolyásolják. A termelőkutak előterében lévő mellékág szervesanyagban gazdag iszapos feltöltődése a partszakasz teraszvizeinek minőségét is befolyásolhatja. Az 1692 folyamkilométer (fkm) térségében az eddig különálló zátonyok közötti terület a dunai vízjárás hatása következtében jelentősen feltöltődött.
A mellékág lecsökkent vízsebessége miatt a vízműkutak előtt feliszapolódás alakult ki, ami szervesanyag-felhalmozódáshoz és ivóvízszolgáltatási szempontból nem kívánatos geokémiai (redox) folyamatok kialakulásához vezethet. A meder kotrásával nagyobb vízbeáramlás biztosítható a kutak előtti mellékágakba, és a szervesanyagban gazdag iszap eltávolításával hosszútávon biztosítható a termelt víz elvárt minősége.
A DMRV közlése szerint a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatósággal együttműködésben több éve folyamatban van a Duna-meder kotrása, a hatóság természetvédelmi előírásait betartva. A Kismaros és Nagymaros közötti szigeti mellékágak ökológiai rehabilitációja érinti a DMRV Zrt. által üzemeltetett Nagymaros vízbázis védőterületi rendszerét, és a kivitelező cég beszerezte a kotrás elvégzéséhez szükséges üzemeltetői hozzájárulásokat. A jelenleg zajló fakivágás a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság által megrendelt tevékenység, és a gyérítéssel érintett szakasz a Nagymaros Vízbázis termelőkútjai előtti mederrészt érinti, ahol a Duna Ipoly Nemzeti Park által kijelölt, elkorhadt, megdőlt fűzfákat távolították el, rendelkezve a szükséges engedélyekkel.
A DMRV szerint a meder kotrásának eltolódása és a vízminőség romlása veszélyeztetheti a vízellátást, és a mederállapot javítása nélkül kritikus vízminőség romlás és vízellátási probléma alakulhat ki. A munkák elvégzése ezért vált sürgetővé, tekintettel a közelgő meleg, várhatóan csapadékszegény időszakra. A klímaváltozás miatt gyakoribbá váló aszályos nyári időjárás miatt a vezetékes ivóvíz felhasználása megnőtt, így a termelő kutak vízminőségének és termelékenységének megőrzése elsődleges feladattá vált.
A DMRV közlése szerint elkötelezett a környezet, a természet értékeinek megőrzésében, és évek óta a Duna Ipoly Nemzeti Park és a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság munkatársaival együttműködve történik a Duna-meder kotrása, annak érdekében, hogy az ivóvízszolgáltatás biztosítása szempontjából elkerülhetetlen munkálatok a vízbázis ökológiai rendszerébe való lehető legkisebb beavatkozással járjanak.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park nem válaszolt a kérdésekre.
Egy április végi javaslat a kormány három évvel ezelőtti, az ország védett erdeinek vágását megkönnyítő átmeneti szabályozását véglegesítené. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország Alapítvány a miniszterelnöknek és az érintett minisztereknek küldött levélben kérte a törvénymódosítás káros elemeinek visszavonását.
Korábban több védett erdőben is történtek tarvágások.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Érzelmi befolyásolás: Az eredeti cikk érzelmi hatást próbált elérni a „felháborodott posztok”, „elpusztulnak a madárfiókák” és „bebetonozná a vészhelyzeti rendelet intézkedéseit” kifejezésekkel.
- Feltételezések: A cikkben feltételezésként szerepelt, hogy a fakivágás a madárfiókák pusztulásához vezet, anélkül, hogy ezt bizonyították volna.
- Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő állítások nagyrészt tényeken alapulnak, de a következtetések levonásakor óvatosan kell eljárni, mivel a helyiek véleménye és a hatóságok közlései eltérőek.
- Konklúzió: A cikkből az a konklúzió vonható le, hogy a fakivágás a Duna partján ellentmondásos, mivel a helyiek egy része ellenzi, míg a hatóságok szerint az ivóvízbázis védelme érdekében szükséges.
- Hatás a közéletre: Az esemény felhívhatja a figyelmet a természetvédelmi és vízügyi érdekek közötti konfliktusokra, és vitát generálhat a hasonló esetek kezeléséről.
(Kép: Pexels)
