OkosHír: Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, a 2024-es választások után hivatalba lépett. Kampányában ígéretet tett az Egyesült Államok külkereskedelmi mérlegének javítására vámok alkalmazásával. Szalai Piroska, a miniszterelnök főtanácsadója és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa szerint Európa a választások óta nem kezdett el saját stratégián dolgozni a várható vámpolitikára reagálva.

A magyar kormány álláspontja szerint vámháború helyett megegyezésre kell törekedni az Egyesült Államokkal. A cikk szerint Magyarország ellenezte, hogy Brüsszel viszontvámokat léptessen életbe az amerikai árukra.

Szalai Piroska szerint az európai gazdaság számára nem előnyös a bezárkózás, és a nemzetközi kereskedelem fenntartása az érdek. Az ukrajnai háború következtében az EU elvesztette az orosz piacot, és a kapcsolata Kínával is romlott. Szalai szerint, ha az Egyesült Államokkal is megromlana az együttműködés, az negatív hatással lenne az EU-ra. Európai cégek áttelepülhetnek az Egyesült Államokba, mivel az amerikai piac vonzóbb lehet a vállalatok számára.

A washingtoni vezetés álláspontja szerint a liberalizált szabad piac problémákat okozott. A termelés elvándorlása állások megszűnéséhez vezetett. Az Egyesült Államok a jövőben csak akkor működik együtt, ha a résztvevők hajlandóak megfizetni a rendszer fenntartásának költségeit. Tóth Máté energiajogász szerint Európa nem készült fel időben erre a helyzetre.

Tóth Máté szerint Európának korábban gesztusokat kellett volna tennie az áruszolgáltatásokban fennálló vámegyenetlenség csökkentésére, és fegyverként használhatta volna a nyomásgyakorlást az európai piacokon működő amerikai internetes vállalatokkal szemben, vagy az Amerikától vásárolt LNG kapcsán.

Szalai Piroska szerint a helyzet Magyarország számára lehetőségeket is kínálhat. Bár a vámintézkedések valószínűleg Magyarországra is vonatkoznak, a magyar és az amerikai kormány közötti kapcsolatok bilaterális gazdasági megállapodásokat tehetnek lehetővé. Tóth Máté szerint a kétoldalú lehetőségek akkor is valóságosak, ha a közös EU-vámunió korlátozza Magyarországot. A német autóipar számára például felértékelődhet a magyarországi gyártás.

A cikk felveti, hogy az amerikai külkereskedelmi mérleg helyrebillentése áll-e a háttérben, és hogy Washington miért nem fogadta el az EU kölcsönös nullaszázalékos vámra vonatkozó ajánlatát.

Tóth Máté szerint az amerikai vámok bevezetése vagy visszavonása nem ad hoc jellegű, hanem egy átgondolt rendszer része. Szerinte az elnök egy „chicken game”-et játszott a világ országaival, aminek az volt a célja, hogy a Fed kamatlábat csökkentsen. A vámakció nyomán csökkenhetnek az olaj- és energiaárak.

Tóth Máté szerint az Egyesült Államok nem akar vámspirált elindítani, hanem a viszonosság helyreállítása a cél, miközben a vámtételek csökkentéséről tárgyalnak. A szigor Kínával szemben maradhat meg, mivel az Egyesült Államok legnagyobb félelme a kínai gazdaság növekedése.

Az elemzések szerint Kína gazdasága néhány éven belül nagyobb lehet, mint az Egyesült Államoké. Washington kiegyenlítené kereskedelmét a világ többi országával, és csökkentené a vámtarifákat. Donald Trump az EU nullaszázalékos vámajánlatát azzal utasította vissza, hogy az EU-nak további energiahordozót kell vásárolnia az Egyesült Államoktól.

Tóth Máté szerint világrendszerváltás zajlik, aminek része a nemzetközi jog és intézmények újragondolása, valamint a háborús konfliktusok lezárása. A vámháború csak egy eszköz a nagyobb folyamatokhoz.

Donald Trump célja, hogy országa elfoglalja a helyét az épülő multipoláris világban, és csak Kínával álljon szemben. Kína rendelkezik eszközökkel a versenyben maradáshoz, például árutöbblettel és a jüan leértékelésével. Kína uralja a ritkaföldfémek piacát, és az Egyesült Államok Ukrajna védelmének árát ritkaföldfémekben kéri. Grönland jelentősége az ásványi anyag lelőhelyeiben rejlik.

A vám- és az energiaháború eszközök egy új rendszerhez.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk több ponton is elfogult megfogalmazásokat tartalmazott, és feltételezéseket tálalt tényként. Például, a „Donald Trump már a kampányban megígérte, hogy vámokkal javítja az USA negatív külkereskedelmi mérlegét. Sőt, az előző ciklusa vége óta lehetett tudni, hogy visszatérése esetén szigorú vámpolitikával indítja új ciklusát. Ennek ellenére Európa a novemberi elnökválasztás után sem kezdett el saját stratégián dolgozni” rész sugallja, hogy Európa mulasztást követett el, ami nem feltétlenül tény. A „Végül csak a magyar ellenszavazaton múlott, hogy Brüsszel nem léptette életbe az amerikai árukra kivetett viszontvámot” mondat a magyar kormány szerepét hangsúlyozza, ami befolyásolhatja az olvasó véleményét.

A cikkben tett állítások részben megfelelnek a valóságnak, amennyiben tényeket közölnek (pl. Trump ígéretei, a háború kitörése). Azonban a következtetések és a jövőre vonatkozó előrejelzések spekulatívak.

A cikk konklúziója, hogy a vámháború csak egy eszköz egy nagyobb világrendszerváltásban, melynek célja, hogy az Egyesült Államok biztosítsa helyét a multipoláris világban, szemben Kínával. Ez a konklúzió erős értelmezésen alapul, és nem feltétlenül tükrözi a valóságot.

Az események hatása a magyar közéletre abban állhat, hogy a kormány a gazdasági kapcsolatok erősítésére törekszik az Egyesült Államokkal, kihasználva a két ország közötti jó viszonyt.

(Forrás: demokrata.hu)

Kép: Donald J. Trump/Facebook