OkosHír: Egy olvasó, Ádám, március közepén jelezte, hogy az Őrmezői rétek egy részén munkálatok folynak. A terület a Kőérberki szikes-rét és a budatétényi Tétényi-fennsík mellett egyike azon területeknek, amelyekre Budapest 1,4 milliárd forintot nyert el az Európai Unió LIFE pályázatán. A munkálatok során a területen drótkerítést emeltek, nádat és bozótot irtanak, valamint fákat vágnak ki. Ádám március végén fotókat küldött, melyeken látható, hogy a bozótos területen tarrá vágott részek és kivágott fák halmai állnak. A területen nehézgépjárművek nyomai is láthatóak.

A terület a Kőérberki út–Egér út–Balatoni út által határolt, közel 42 hektáros Kőérberki szikes-rét mellett található, ami 1982 óta természetvédelmi oltalom alatt áll. Az Őrmezei rétek területe 25 hektár, és kevésbé szikes talaj jellemzi. A területen találhatóak a Ferencz József keserűvíz kútjai.

A Fővárosi Önkormányzat Tájépítészeti Osztályának Természetvédelmi Csoportja a LIFE-pályázat keretében a terület rehabilitációját tervezi, melynek célja a természetes vízkormányzás visszaállítása, a nem őshonos növényzet visszaszorítása, a védett fajok szaporodásának elősegítése és a terület védetté nyilvánítása.

A területből 10,5 hektár egy magántőkealap, a Forrás Ingatlan Befektetési Alap tulajdonában van, a maradék pedig a XI. kerületi önkormányzaté. A patak területe is önkormányzati tulajdonban van.

Bardóczi Sándor főtájépítész szerint a terület továbbra is természetközeli területként és vízbázisvédelmi területként van besorolva, így a Forrás Ingatlan Befektetési Alap nem építhet ott mást, csak kútházat vagy keserűvízkutakat.

A főtájépítész szerint a munkálatokkal kapcsolatos lakossági bejelentés után megkeresték a tulajdonost, aki keserűvízkutakat és termálkutat szeretne létesíteni, valamint rekreációs területet kialakítani. A főtájépítész szerint a rekreációs célú hasznosítás nem egyeztethető össze a területre vonatkozó szabályozással.

A Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) természetvédelmi őrei megvizsgálták a területet, és erdészeti munkavégzés nyomait tapasztalták. Mivel a terület nem áll természetvédelmi oltalom alatt, az őrszolgálat nem lépett be a területre, de az esetet jelezték a Fővárosi Önkormányzatnak, ami továbbította az illetékes kerületi önkormányzatnak.

A XI. kerületi önkormányzat engedély nélküli fakivágásról kapott bejelentést, ezért hatósági eljárás zajlik. A vizsgálat lezártáig nem adnak további tájékoztatást.

A Duna-Ipoly Nemzeti Parki Igazgatóság (DINPI) szerint a terület nem védett, nem Natura 2000-es, hanem magánterület, ezért a Természetvédelmi Őrszolgálatnak nincs hatásköre az ügyben. Ezt Bardóczi Sándor vitatja, mivel a területen védett fajok élnek, így a DINPI illetékességébe tartoznak.

A Pest Megyei Kormányhivatalhoz nem érkezett bejelentés a növényzetirtással, fakivágással és kerítés létesítéssel kapcsolatban. A fás szárú vegetáció eltávolításának engedélyezése jegyzői hatáskör.

A Forrás Ingatlan Befektetési Alap szerint a terület belterület, vízgazdálkodási terület, nem természetvédelmi és nem is természeti terület, így természetkárosításról nem lehet beszélni. A területet a vízjogi üzemeltetési engedély kötelezése alapján kerítették be. A területen bokrosodásnak és fásulásnak indult a növényzet, zömében özönnövény fajokkal.

A tervek szerint megtisztítják a területet az épületmaradványoktól, a felszín alatti csővezetékektől, veszélytelenítik a nyitott aknakutakat, felmérik a felszínközeli vízkészletet, új kutakat létesítenek, és a gyógyvíz értékesítési és geotermikus hasznosítási terveikkel összhangban hasznosítják a területet. A munkálatok a vonatkozó jogszabályi előírások betartásával folynak. Fakivágási engedélyt nem kértek, mivel a fakivágási rendelet hatálya alá tartozó fákat nem érintik a munkálatok.

A terület további fejlesztési lehetőségeit is vizsgálják, a tervezés a természeti adottságok figyelembevételével, szakmai stábbal és helyi civilek bevonásával folyik. Egy olyan terv megvalósításán dolgoznak, amely megmutatja, elérhetővé, hasznosíthatóvá teszi a terület egyedülálló gyógyvízkészletét. A tervekkel kapcsolatban egyeztetéseket folytatnak a kerületi önkormányzattal.

A Forrás Ingatlan Befektetési Alap szerint a Főváros 2021-ben a Településszerkezeti Tervben (TSZT) átsorolta a telket Természetközeli övezetbe, de a módosítást semmilyen egyeztetés nem előzte meg. A terület speciális természeti adottsága a vízkészlet, amelynek védelmére külön jogszabályok vonatkoznak, és a 161 éve kialakult felhasználási módon nem indokolt változtatni. A közvetlenül alkalmazandó Építési Szabályzat szerint a terület jelenleg is vízgazdálkodási terület. A Forrás Invest a LIFE pályázatban nem vesz részt, és a pályázatról szóló Fővárosi rendelet szerint a pályázat nem érinti a területet.

Bardóczi Sándor szerint a területet érinti a LIFE program. A településrendezésben a terület beépítésre nem szánt terület. 2021-ig a természetközeli területeket vagy erdő vagy vízgazdálkodási területbe sorolták, ha a beépítés ellen védeni akarták őket. A 2021 utáni szabályozás sem jogosít semmilyen beépítésre. Egy vízbázisvédelmi területen is élhetnek védett élőlények.

A Forrás Invest szerint nem terveznek turisztikai beruházásokat, hanem egy olyan vizes parkot, amely a felszínközeli és a mélyebb rétegek vízbázisát óvja, és egyben hozzáférhetővé teszi ezeket a vizeket a lakosság számára, úgy, hogy legalább 90 százalékos zöldterületi aránnyal és többszintes növényállománnyal a terület zöldfelületi intenzitása is inkább növekedne. Azt állítják, hogy olyan növényektől tisztítják meg a területet, amelyek nem tartoznak a fás szárú növények védelméről szóló jogi szabályozás hatálya alá. A vonatkozó jogszabályok betartásával végzik a zöldterület gondozását.

A Forrás állítása szerint a főváros nem értesítette őket arról, hogy milyen terveket szeretne pályázati úton az ő területükön megvalósítani. Ugyanakkor kifejezetten a jó partnerségre törekszenek a fővárossal.

Mindkét fél, a Fővárosi Önkormányzat és a Forrás Invest is eltérő állításokat fogalmaz meg. A hatóságok eddig nem léptek a területre, hogy megvizsgálják, történt-e természetkárosítás.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk több ponton is érzelmi befolyásolásra törekedett. Például, az olvasó levelének bemutatása („összeszorult szívvel tapasztaltam”) az érzelmi ráhangolást szolgálta. A „ipari mértékű pusztítás” kifejezés túlzó és nem objektív. A cikk következtetésként tálalt feltételezéseket is tartalmazott, például amikor az olvasó érzésére („valamiért az az érzésem”) alapozva fogalmazott meg gyanút. Az eredeti cikkben szereplő állítások valóságtartalmát nehéz teljes mértékben megítélni, mivel a hatósági vizsgálatok még nem zárultak le. A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a területen folyó munkálatokkal kapcsolatban ellentmondásos információk állnak rendelkezésre, és a hatóságok közötti kommunikáció hiányosságai akadályozzák a helyzet tisztázását. Az esemény hatással lehet a magyar közéletre, mivel ráirányítja a figyelmet a természetvédelmi területekkel kapcsolatos szabályozásokra és azok betartására.

(Forrás: telex.hu)