OkosHír: A német hatóságok vizsgálják, hogy Oroszországnak köze lehet-e a 2024 májusában Mannheimben történt támadáshoz, ahol egy afgán férfi megölt egy rendőrt és megsebesített többeket, köztük Michael Stürzenbergert, aki az iszlámot kritizálta. A vizsgálatokat a ZDF televízió műsora indította el, amelyben titkosszolgálati szakértők lehetséges orosz szálakra utaltak a 2025 februári német szövetségi választások és az európai parlamenti választások előtt. A ZDF szerint a támadások előtt Oroszországból rákerestek a „mannheimi terrortámadás”, a „támadás Németországban” és a „Michael Stürzenberger támadás” kifejezésekre. Azt is megvizsgálták, hogy van-e élő webkamera a mannheimi piactéren, ahol a késelés történt.

A BND német szövetségi hírszerző szolgálat szóvivője szerint a Google Trends eredményei nem alkalmasak ilyen elemzésekhez, mivel azok túl kicsi mintákon és kereséseken alapulnak, és nem veszik figyelembe a VPN-eket, amelyekkel a keresés helyét el lehet álcázni.

A német szolgálatok óvatosan fogalmaznak az ügyben, az információk nem hivatalos forrásokból származnak, hanem a vizsgálatban részt vevő bűnügyi digitális nyomszakértőtől, illetve névtelenséget kérő hatósági forrásoktól. Gerhard Conrad, a BND volt munkatársa szerint azonban „naiv dolog lenne” nem követni az ilyen nyomokat. A belföldi hírszerzés figyelmeztetett arra, hogy orosz kémek kémkedést, szabotázst és befolyásolást – beleértve a dezinformációt is – használnak Németország és egész Európa ellen.

Buda Péter, egykori nemzetbiztonsági főtiszt szerint a német hírszerzés óvatos nyilatkozata nem jelent cáfolatot. Szerinte, ha a német titkosszolgálatok nyilvánosan elismernék az orosz elkövetés tényét, azzal komplikált helyzetbe hoznák a német államot. Buda Péter szerint Oroszországnak létkérdés a németországi politikai viszonyok felborítása és ezzel az egységes európai fellépés meglékelése.

A Telegraph márciusban arról írt, hogy Németország nyomozást indított annak gyanúja miatt, hogy Oroszország állhat egy sor, menedékkérők által elkövetett közelmúltbeli terrortámadás mögött. A német hírszerző hatóságok egy olyan elméletet vizsgálnak, miszerint Oroszország mentális betegségekkel küzdő és/vagy szélsőséges menedékkérőket próbált beszervezni a támadások végrehajtására, hogy növeljék az AfD támogatottságát.

A februári választást megelőző tíz hónap során menedékkérők és menekültek öt terrortámadást követtek el Mannheim, Solingen, Magdeburg, Aschaffenburg és München városában. A támadások gyakorisága a választás napjához közeledve nőtt.

Német források szerint előfordultak olyan esetek is, amikor piti bűnözők, például drogdílerek a kihallgatás során beismerték, hogy Moszkva toborozta őket.

Ken McCallum, az Egyesült Királyság belső hírszerző szolgálatának (MI5) vezetője szerint Oroszország és Irán bűnözőket, drogcsempészeket és közvetítőket vetett be „piszkos munkájuk” elvégzésére. Szerinte az orosz állami szereplők egyre inkább közvetítőkre bízzák feladataikat. „A GRU [az orosz katonai hírszerzés] különösen elszántan próbál káoszt előidézni a brit és az európai utcákon: láttunk gyújtogatásokat, szabotázsakciókat és más támadásokat is. Egyre vakmerőbb, veszélyes cselekményeket hajtanak végre” – mondta.

Buda Péter szerint Moszkva már a 2015-ben kezdődött menekültválságot is igyekezett felhasználni a befogadó országok destabilizálására. Emlékeztetett Lisa ügyére, akit saját vallomása szerint menekültek raboltak el. Az ügyet az orosz külügyminiszter is felkarolta, és éles hangú nyilatkozatban ítélte el a német állapotokat és hatóságokat, míg németországi orosz szervezetek utcai demonstrációkat tartottak. Később kiderült, hogy a történet kitalált volt.

Buda Péter szerint a szakértők körében ma már konszenzus van arról, hogy az Európa-szerte előfordult iskolai bombariadók mögött nem iszlamisták álltak, hanem valószínűleg orosz háttere van az akciónak.

Buda Péter szerint a jelenkor úgynevezett hamis zászlós műveleteinek célja az, hogy olyan pártot juttassanak hatalomra, amelyik a leginkább igazodik az orosz stratégiai érdekekhez, vagyis nem védekezik Oroszországgal szemben.

Amerikai hírszerzők, nyugati tisztviselők és német parlamenti képviselők szerint Oroszország állandó és gyakran sikeres kémkedési és politikai hadviselési kampányt folytat Németország ellen, rendszeresen beszivárogva az ország politikai elitjébe és biztonsági szolgálataiba. Gerhard Conrad szerint a német politikai döntéshozók évekig nem vették komolyan a szolgálatok figyelmeztetéseit a Berlin és Moszkva közötti viszony esetében, beleértve a német földgázfüggőséget is.

John Sipher, a CIA volt hírszerző tisztje szerint az oroszok kihasználták, hogy a német politikusok sokáig vonakodtak nagyobb hatalmat adni a hírszerzésnek, és mindig szigorú adatvédelmi és polgári jogi garanciákat kerestek. „Az orosz hírszerző szolgálatok könyörtelenek, és kihasználták a gyenge német elhárítási környezetet” – mondta.

2019-ben egy volt csecsen szeparatista harcost lőttek le Berlin Tiergarten parkjában; a német bíróság végül elítélt egy orosz állampolgárt, aki a hatóságok szerint az FSZB tisztjeként, Moszkva utasítására cselekedett. Oroszország tagadta a vádakat.

Az ukrajnai invázió után Berlin tüzérséget és harckocsikat szállít Kijevnek, és támogatja az Oroszország elleni gazdasági szankciókat. 2023 áprilisában a német vezetés 40 orosz nagykövetségi alkalmazottat utasított ki, akiket azzal gyanúsítottak, hogy az orosz hírszerzésnek dolgoztak.

Buda Péter szerint a hatékony fellépés feltétele a „sok lúddal” szemben az lenne, hogy legyen a jelenleginél több „disznóból” is. Szerinte ehhez a szolgálatok személyi és anyagi feltételeinek bővítésére van szükség, valamint olyan stratégiai információs műveletekre, amelyek képesek a társadalomban is tudatosítani a veszély természetét és mértékét.

Buda Péter szerint ehhez döntés- és törvényhozói szinten kellene tudatosítani, hogy Európa bizonyos tekintetben már háborúban áll Oroszországgal.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk nyelvi eszközökkel próbálta befolyásolni az olvasót, például a „radikális jobboldali iszlám kritikusát” kifejezéssel, ami egyértelműen negatív konnotációt hordoz. Emellett a cikkben következtetésként tálalt feltételezések is szerepeltek, például amikor azt sugallták, hogy az oroszok állnak a terrortámadások mögött, anélkül, hogy ezt bizonyítékokkal támasztották volna alá. A cikkben tett állítások egy része megfelel a valóságnak, például a mannheimi támadás ténye, de az orosz szálakra vonatkozó állítások nem kellően alátámasztottak. A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a német hatóságok aggódnak az orosz befolyás miatt, és vizsgálják a lehetséges kapcsolatokat a terrortámadásokkal. Ez az esemény hatással lehet a magyar közéletre, mivel felhívja a figyelmet az orosz dezinformációs kampányok veszélyére, és arra, hogy a magyar kormánynak is fel kell készülnie az ilyen jellegű támadásokra.

(Forrás: telex.hu)