Technológia és Tudomány
Növekszik a Földre visszatérő műholdak és rakétatestek száma
OkosHír: Szakértői becslések szerint naponta legalább három régi műhold vagy rakétatest lép be a Föld légkörébe. A Space.com szerint ez a szám növekedhet a jövőben.
Az Európai Űrügynökség Űrkörnyezeti Jelentése szerint 2024-ben körülbelül 1200 nagyobb objektum tért vissza a légkörbe, emellett számos űrszemét-töredék is. A becslések szerint a Föld körül 45 700 darab, tíz centiméternél nagyobb űrszemét kering.
Az újonnan keletkezett űrszemét egy része a működésképtelenné vált műholdakból származik. Orbitális ütközések és robbanások következtében további 3000 nyomon követhető töredék keletkezett. Jelenleg körülbelül 9300 aktív űrszonda kering a Föld körül.
A jelentés szerint az űrtevékenység mértéke befolyásolja az űr és a felső légkör környezetét. Jonathan McDowell űrszemét-szakértő a Space.com-nak elmondta, hogy április 4-én két Starlink műhold és egy 43 éves orosz Kosmos-1340 kémműhold lépett be a légkörbe.
McDowell szerint a Starlink műholdak jelentős arányban képviseltetik magukat a visszatérő műholdak között. Ha a SpaceX folytatja a Starlink konstelláció bővítését, napi 15 visszatérés is előfordulhat. Az Amazon is tervezi a Kuiper konstelláció telepítését, és a kínai megakonstelláció műholdjainak száma is növekszik. Az elkövetkező 5-10 évben a használaton kívüli műholdak száma várhatóan emelkedni fog.
Az ilyen konstellációkban a régi műholdakat általában ötévente cserélik. Az űrszemét további felhalmozódásának megakadályozása érdekében a cél az, hogy a Föld körüli pályán mozgó műholdakat a küldetésük befejezésétől számított öt éven belül eltávolítsák.
A légkörkutatók szerint a légkör felső rétegeiben elégő űrszemét mennyisége növekszik. A műholdak főként alumíniumból készülnek, ami égés során alumínium-oxidot termel. Az alumínium-oxid felgyorsíthatja az ózonréteg lebomlását, és hozzájárulhat a felső légkör hőmérséklet-változásaihoz.
A visszatérő műholdak számának növekedése növelheti annak a kockázatát, hogy egyes törmelékek nem égnek el teljesen, hanem a Földre zuhannak. McDowell szerint az emberekre leselkedő kockázat jelenleg alacsony, de a visszatérések számának növekedésével ez a kockázat is növekedhet.
Mivel a Föld felszínének nagy részét óceán vagy lakatlan terület borítja, jelenleg kicsi a valószínűsége annak, hogy egy törmelék lakott területre esik. Törmelékdarabokat azonban már találtak emberi települések közelében.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
Az eredeti cikk több ponton is érzelmi hatást gyakorol az olvasóra. A címben szereplő „minden nap legalább három régi műhold vagy rakétatest esik vissza a Földre” megfogalmazás figyelemfelkeltő, de nem feltétlenül tükrözi a helyzet súlyosságát, inkább a szenzációhajhászás irányába mutat. A cikk több helyen is feltételezéseket fogalmaz meg következtetésként, például amikor azt állítja, hogy az űrszemét mennyisége növekszik, anélkül, hogy ezt konkrét adatokkal támasztaná alá. A cikkben szereplő állítások alapvetően megfelelnek a valóságnak, de a tálalás módja némileg eltúlzó lehet. A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy az űrszemét problémája egyre nagyobb kihívást jelent a jövőre nézve, és a légkörkutatók aggodalmai jogosak lehetnek. Az esemény hatása a magyar közéletre közvetlenül nem releváns, de az űrszemét problémájának globális jellege miatt a téma a nemzetközi együttműködés szempontjából fontos lehet.
Technológia és Tudomány
Az Apple az iPhone-gyártást Indiába helyezheti át az Egyesült Államok számára
OkosHír: A Financial Times értesülései szerint az Apple azt tervezi, hogy 2026-ra az Egyesült Államok piacára szánt iPhone-ok teljes gyártását Kínából Indiába helyezi át. Az Engadget szerint a döntés hátterében az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi feszültségek és a Donald Trump által bevezetett vámok állnak.
Az Apple 2007 óta gyártja termékeinek nagy részét Kínában. A vállalat azzal számol, hogy az indiai gyártással elkerülheti a magasabb vámokat. Jelenleg az indiai áruk után 10 százalékos vámot kell fizetni az Egyesült Államokban, és az iPhone vámmentes. Ezzel szemben a kínai árukra kivetett vámok elérhetik a 145 százalékot, az elektronikai cikkek esetében pedig a 20 százalékot.
Az Apple 2017-ben kezdett iPhone-okat gyártani Indiában. 2023-ban a cég azt közölte, hogy három éven belül akár 50 millió iPhone-t is gyárthatnak az országban. A legfrissebb jelentések szerint a célkitűzés 60 millió darabra módosult, ami a jelenlegi termelés duplája lenne.
Április elején Donald Trump 90 napra felfüggesztette az USA által kivetett vámokat azon országok esetében, amelyek nem vezettek be ellenvámokat Amerikával szemben. Ez az intézkedés Indiára is vonatkozik. A 90 nap elteltével India ismét 26 százalékos vámokkal szembesülhet, ami az Egyesült Államok által eredetileg kivetett vám mértéke volt.
Korábbi hírek szerint az Apple 600 tonnányi, 1,5 millió darab iPhone-t szállított Indiából az USA-ba teherszállító repülőgépeken, hogy elkerülje a vámokat. A Reuters névtelenséget kérő forrásai szerint a cég Indiában növelte a termelést és a szállítás volumenét az Egyesült Államokba. Egy informátor azt állította, hogy az Apple lobbizott az indiai repülőtéri hatóságoknál a vámkezelési eljárás időtartamának csökkentése érdekében.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
Az eredeti cikk a Financial Times és az Engadget értesüléseire hivatkozva mutatja be az Apple potenciális gyártásáthelyezését Indiába. A cikk említi Donald Trump szerepét a vámok bevezetésében, ami befolyásolhatta az Apple döntését. A cikkben szereplő állítások tényeken alapulnak, azonban a források megbízhatósága nem minden esetben ellenőrizhető. A cikk konklúziója, hogy az Apple a vámok elkerülése és a kedvezőbb indiai helyzet kihasználása érdekében helyezheti át a gyártást. Ez az esemény potenciálisan befolyásolhatja a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokat és az ellátási láncokat.
Technológia és Tudomány
A Lyme-kór tünetei antibiotikumos kezelés után is fennmaradhatnak a Northwestern Egyetem szerint
OkosHír: A Northwestern Egyetem közleménye szerint a Lyme-kór tünetei egyes esetekben a sikeres kezelés után is évekig fennállhatnak. A ScienceDaily által is közölt információk szerint ennek hátterében az állhat, hogy a szervezet a betegséget okozó baktérium maradványaira reagál. Egy 2022-es kutatás szerint a Lyme-kórban fertőzöttek 14 százalékánál jelentkezik antibiotikum-kezelés utáni Lyme-kór (Post Treatment Lyme Disease – PTLD). A Northwestern Egyetem kutatói szerint a Borrelia burgdorferi baktérium lebomlik a kezelés során, azonban sejtmembránjának maradványai a májban és az ízületekben megrekedhetnek. Brandon L. Jutras bakteriológus szerint hasonló mechanizmus állhat a hosszú-covid jelenség mögött is, bár a két betegséget eltérő kórokozók okozzák.
A legtöbb baktérium sejtmembránjában peptidoglikán található. Jutras leírása szerint ez az anyag védőrétegként veszi körül a baktériumokat. Sok antibiotikum, például a penicillin, ezt a peptidoglikánt támadja, mivel ez az anyag a baktériumokra jellemző és létfontosságú számukra.
A Lyme-kórt okozó baktérium esetében a peptidoglikán a kezelés után hetekig, hónapokig a szervezetben maradhat. A kutatók szerint ennek oka, hogy szerkezete módosul, és a baktérium sejthalála után a túlélő molekulák a májba kerülnek, amelyet a szerv a módosulás miatt nem képes lebontani. A módosulatlan peptidoglikán a kutatók szerint gyorsan kiürülne a szervezetből.
A kutatók véleménye szerint a PTLD kialakulásának kisebbik oka a fent említett folyamat. A nagyobb szerepet az játszhatja, hogy egyes betegek genetikailag hajlamosabbak a PTLD kialakulására. Az immunrendszer válaszreakciója egyénenként eltérő lehet: egyeseknél hevesebb immunválasz alakul ki, ami a tünetek súlyosbodásához vezethet, míg mások immunrendszere figyelmen kívül hagyja a megmaradt molekulákat.
Jutras szerint a tünetek kialakulásában nem a molekulák jelenléte a döntő, hanem az, hogy az egyén hogyan reagál a jelenlétükre.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
Az eredeti cikk objektív hangvételre törekszik, de tartalmazhat enyhe sugalmazást a hosszú-covid és a Lyme-kór közötti párhuzam felállításával. A cikk főként tényszerű információkat közöl egy kutatás eredményeiről, azonban a következtetések egy része feltételezésen alapul, különösen a PTLD kialakulásának okaira vonatkozóan. Az állítások a Northwestern Egyetem kutatóinak véleményére és egy 2022-es kutatásra támaszkodnak. A cikk konklúziója, hogy a PTLD kialakulásában az immunrendszer egyéni reakciója kulcsfontosságú tényező lehet. Az esemény hatása a magyar közéletre közvetlenül nem értelmezhető, mivel a cikk orvosi témát dolgoz fel.
(Forrás: telex.hu)
Kép: Pexels.com
-
Közélet1 napja
Jakupcsek lemondta a Női Sikernapon való részvételt Magyar Péter meghívása miatt
-
Közélet3 napja
Menczer Tamás nyilatkozata Magyar Péterrel kapcsolatban
-
Közélet3 napja
Pankotai Lili 123 ezer forintos bírságot kapott egy tüntetés után
-
Hírek2 napja
Donald Trump Jr. találkozott Szijjártó Péterrel Budapesten
-
Közélet2 napja
Szentkirályi Alexandra kritikát fogalmazott meg Magyar Péter szereplésével kapcsolatban
-
Bulvár2 napja
Hadházy Ákos fotót posztolt ifjabb Mészáros Lőrincről
-
Belföld1 napja
A kórházi klímák leállása várható, haváriaalapot különítettek el
-
Hírek2 napja
Kövér László 11 millió forintra büntetett egy momentumos képviselőt