OkosHír: A Nagisz Csoport a Hortobágyi Nemzeti Park közelében található baromfitelepein a madárinfluenza elleni védekezés nehézségei miatt átállítja a termelést.
Czinege László, a cégcsoport képviselője szerint a klímaváltozás következtében a vadmadarak hosszabb ideig tartózkodnak Európában, ami növeli a madárinfluenza terjedésének kockázatát. A telepek egymáshoz közeli elhelyezkedése (3-5 km) tovább nehezíti a védekezést.
Kovács Herman elmondta, hogy a cég több mint 60 évig foglalkozott pulyka szülőpár tartással, és komoly járványvédelmi rendszert működtetett. Azonban az elmúlt három évben folyamatosan küzdöttek a madárinfluenzával, ami számos telepet érintett. A kanadai telepeken alkalmazott járványvédelmi rendszert honosították, de 2020-ban ez sem volt elegendő a telepek védelmére.
A cég ezért úgy döntött, hogy a kockázatos pulykatartás helyett brojlercsirke-nevelésre áll át. A pulyka szülőpárok 56 hétig vannak az ólban, míg a brojlercsirkék tartási ideje csak 42 nap, és ellenállóbbak a fertőzésekkel szemben. A pulykafogyasztás a Horeca-szektor bezárásával visszaesett, és nem is tért vissza a korábbi szintre, míg a csirkehús népszerűsége nőtt.
Czinege László szerint a Covid-járvány és a madárinfluenza együttesen okozták a pulykafogyasztás visszaesését. A pulyka fogékonyabb a betegségekre, ezért a szülőpár telepeket is kiürítették. A pulykapiacon hiány alakult ki, és a fogyasztók az olcsóbb fehérjeforrások felé fordultak.
A Nagisz Csoport első lépésként 2025 végére 8,4 millió napos madarat tervez lehelyezni, ebből 8 milliót vágócsirkeként értékesítenek. Három éven belül a kibocsátás elérheti a 20 milliót, amennyiben a tervezett fejlesztések megvalósulnak.
A pulyka- és brojlercsirke-tartás technológiájában a klímavezérlés hasonló, de az etető- és itatórendszereket cserélni kellett. A telepeket számítógép vezérli, ami a klímát, a hűtést, fűtést és szellőztetést szabályozza. Az etetés és itatás automata rendszereken keresztül történik, emberi beavatkozás nélkül. A takarmány saját keverőüzemben készül, fenyő gyalulóforgácsot használnak alomként, és a trágya egy gombakomposzt-készítő céghez kerül.
Kovács Herman elmondta, hogy a naposcsibék a derecskei keltető üzemben kelnek ki, így a teljes folyamatot egy kézben tartják. A tyúk növendék- és tojótelepeket a Hortobágyi Nemzeti Park közeléből kevésbé kitett régiókba (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyékbe) helyezik át. Emellett három új, egyenként 2 milliós éves kibocsátású brojlertelep építését tervezik.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaA megújuló energia jelenleg a teljes energiaigény 10-15%-át fedezi, de vizsgálják a biogáz üzemek létesítésének lehetőségét. Napelemeket telepítenek, és minden új pályázatban vállalják újabb megújuló energiaforrások kiépítését.
Kovács Herman szerint a cég folyamatos létszámhiánnyal küzd, nemcsak a baromfi-, hanem a többi ágazatban is. A magasabb technológiai színvonal miatt magasabb szaktudással rendelkező munkaerőre van szükség, különösen a műszaki területen. A Debrecen környékére települő ipari beruházások elszívják a munkaerőt, ezért vizsgálják a külföldi munkavállalók behozatalának lehetőségét. A fiatal generáció kevésbé érdeklődik az ágazat iránt.
A régió bérpiaci kihívásai jelentősek, a bérek az országos átlagnál nagyobb mértékben nőnek. A cég igyekszik versenyképes munkakörülményeket teremteni és fejleszteni a munkavállalóit.
Czinege László elmondta, hogy a manuális tojófészkek automata fészkekre cserélésével megfelezték a munkaerőigényt. A derecskei keltetőben is kevesebb munkaerővel látják el ugyanazt a mennyiségű keltetett napost. Az új brojlertelepek egységesebbek és jobban automatizálhatók lesznek.
Kovács Herman szerint egyelőre három új brojlertelepet és nyolc új tojó- és szülőpár tyúktelepet terveznek építeni, miközben a meglévő épületek színvonalát is javítják. Az átalakítás 40 milliárd forintos beruházást igényel.
Kovács Herman kiemelte, hogy a premixeket és tápokat saját receptúra alapján gyártják, és külső partnerek felé is értékesítenek. A takarmánykeverő kapacitásának kétharmada a belső integrációt szolgálja ki, egyharmada pedig külső piacokra kerül. A NAGISZ csirkét sok esetben NAGISZ takarmánnyal takarmányozzák külsősök. A brojlernevelést saját csirkével és saját táppal végzik, hogy bemutassák a takarmányuk képességeit.
Czinege László szerint a takarmányozás egy folyamatosan fejlesztendő terület, és kísérleteket folytatnak az állat számára legideálisabb beltartalom megtalálására. A biológiai tényezők változása miatt folyamatosan adaptálni kell a technológiai folyamatokat.
A brojlercsirkék 1 kg testtömeg-gyarapodáshoz körülbelül 1,5-1,55 kg takarmányt fogyasztanak. A takarmányköltség a csirke teljes előállítási költségének mintegy 58-60%-át teszi ki. Az elmúlt pályázati ciklusban 30%-kal sikerült növelni a takarmánykeverő kapacitásait. A takarmány-előállítás során precíziós technológiákat alkalmaznak az alapanyagok pontos adagolásához.
A folyamatos fejlesztések és technológiai újítások révén egyre jobb eredményeket tudnak elérni, ami hosszú távon komoly potenciált jelent. A precíziós gazdálkodás nemcsak a hatékonyságot növeli, hanem biztosítja a fenntartható fejlődést is.
A cikk megjelenését a NAGISZ Csoport támogatta.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk nyelvi eszközökkel való hatása: A cikk helyenként pozitív színben tünteti fel a Nagisz Csoport tevékenységét, kiemelve a fejlesztéseket és a technológiai újításokat. Enyhe elfogultság érzékelhető a cégcsoport népszerűsítésére.
- Feltételezések és következtetések: A cikk következtetésként tálalja a cégcsoport jövőbeli sikereit, feltételezve, hogy a fejlesztések és a technológiai újítások automatikusan jobb eredményekhez vezetnek.
- Állítások valóságtartalma: A cikkben tett állítások a cégcsoport közlésén alapulnak, melyek valóságtartalmát külső források nem támasztják alá.
- Konklúzió: A cikk a Nagisz Csoport tevékenységének átalakításáról és fejlesztéseiről tájékoztat, kiemelve a madárinfluenza elleni védekezés fontosságát és a technológiai innováció szerepét.
- Hatás a magyar közéletre: A cikk rávilágít a mezőgazdasági ágazat kihívásaira, mint a munkaerőhiány és a klímaváltozás hatásai, valamint bemutatja, hogyan próbálnak a cégek ezekre a problémákra reagálni.
