A kormány szigorítaná a drogfogyasztók elterelésének szabályait

OkosHír: A drogügyi kormánybiztos új drogtörvényt terjesztett be, amely több ponton szigorítaná a jelenlegi szabályozást. A javaslat szerint az új pszichoaktív szerek használata bűncselekménynek minősülne, súlyosabb büntetést kapna az, aki bedrogozva követ el bűncselekményt, és a rendőrök 72 órára őrizetbe vehetnék azt, aki ön- és közveszélyes állapotban van. A törvénycsomag része az elterelés szabályainak szigorítása is. A javaslat szerint a jövőben csak az a drogfogyasztó élhetne az elterelés lehetőségével, aki elárulja a rendőrségnek, hogy kitől vette a kábítószert. Ezenkívül a drogfogyasztók legfeljebb két alkalommal élhetnének az eltereléssel.

A jelenlegi szabályozás szerint a fogyasztók kétévente élhetnek az elterelés lehetőségével. Az elterelés egy hathónapos program, amely a csekély mennyiségű kábítószer birtoklásával vagy fogyasztásával kapcsolatos ügyekben alkalmazható. Az elterelés célja, hogy a kisebb kábítószeres bűncselekményt elkövetők mentesülhessenek a büntetőeljárás következményei alól.

A javaslat indoklása szerint a szigorítás célja, hogy az elterelés ne ösztönözzön a büntetőjogi következmények nélküli szerhasználatra, és a rendőrök munkája is hatékonyabbá váljon. A kormány azt várja a szigorítástól, hogy az segítséget nyújt a drogfogyasztó számára a leszokáshoz, és elősegíti a bűnüldözői tevékenységet.

Molnárfi István ügyvéd szerint a magyar rendőrség kapacitásai végesek. Véleménye szerint a fogyasztóknak csak a kisebb hányada mondja majd el, kitől vásárolta a kábítószert, mert sokan nem ismerik a díler személyazonosságát, vagy nem akarják magukat még nagyobb bajba sodorni.

Sárosi Péter drogpolitikai szakértő szerint a rendőrség eddig is megpróbálta megtudni a fogyasztóktól, hogy kitől szerezték be a drogot. Szerinte a kevésbé tájékozott fogyasztók könnyebben elárulhatják a díler kilétét. Sárosi szerint a szigorítás inkább a látszatról szól, a tényleges haszna kérdéses.

Molnárfi István szerint, ha a fogyasztó nem mondja el, kitől vette a drogot, büntetőeljárás indul ellene, és a hatóság felajánl egy büntetővégzést. Ha az illető nem fogadja el, bíróságra kerül az ügy, ami tovább terheli az igazságszolgáltatást.

Molnárfi szerint egy kábítószerkereskedő elfogása és meggyanúsítása időigényes folyamat, ami megfigyelést, lehallgatást és a kapcsolatrendszer feltérképezését igényli. Ha a nyomozók leterheltek, kevesebb idejük marad a nagyobb kereskedők üldözésére.

Sárosi Péter szerint a szigorítással azok eshetnek el az eltereléstől, akiknek a leginkább szükségük lenne ellátásra. A rendszeresen használó, függő fogyasztókat nagyobb eséllyel kapják el többször, de a szigorítás értelmében nekik már nem járna az elterelés.

Sárosi szerint az elterelésnek fontos szerepe van abban, hogy a drogfogyasztók ellátáshoz jussanak és elinduljanak a felépülésben. A szakemberek szerint a klienseik többségénél elindul valami a foglalkozások hatására.

Az elterelésnek három típusa van: megelőző-felvilágosító szolgáltatás, egyéb szolgáltatás és függőséget gyógyító szolgáltatás. A legtöbben az első két kategóriába tartoznak, akik elterelésre mennek.

Sárosi Péter szerint az elterelésre van állami forrás, más típusú ellátásra viszont alig, folyamatosan épül le az ellátórendszer. Nincs elég pénz, szakember és férőhely, emiatt akár több hónapos várólisták is lehetnek az ellátóhelyeken.

A törvénycsomag értelmében a dizájnerdrogok is kábítószernek minősülnének, így azok használói is élhetnének az eltereléssel. A TASZ szerint az ügyészségek elkezdték a bűnügyi költségeket a kábítószerhasználókra hárítani, ami akár több százezer forint is lehet. Sárosi Péter szerint, ha ezt a dizájnerdrogok használóival fizettetnék ki, azzal még rosszabb anyagi helyzetbe kerülhetnek.

Sárosi Péter arra számít, hogy a szigorítások miatt a droghasználók rejtőzködőbbé válnak, és kevésbé bíznak az ellátórendszerben. Szerinte a dílerek is alkalmazkodni fognak a helyzethez, és egyszerre több drogot adnak el, ami kockázatosabbá teheti a drogozást.

Sárosi szerint a megbélyegzés az első számú oka annak, hogy a droghasználók miért nem kérnek segítséget a leálláshoz, és ezen az új drogtörvény nem fog segíteni.

A TASZ szerint a drogok démonizálása tévút, mert nem veszi figyelembe az alkohol szerepét, holott az erőszakos bűncselekmények jelentős részét alkoholos befolyásoltság alatt követik el. A jogvédő szervezet szerint a büntetőpolitikai üzenet nem a valódi kockázatok csökkentését szolgálja, hanem a drogfogyasztók démonizálását.

Horváth László drogügyi kormánybiztos szerint a kormány intézkedéseinek köszönhetően lényegesen kevesebb kábítószer van forgalomban, és csökkent a fogyasztók száma is. Sárosi Péter nem tartja reálisnak, hogy ilyen rövid idő alatt érdemben csökkent volna a droghasználók száma, és furcsának tartja, hogy ennyire megdrágultak volna a kábítószerek.

Sárosi Péter szerint a drogpiac a kereslet hajtja a kínálatot, és nem fordítva. Szerinte a drogfogyasztás elsődleges okaival, a szegénységgel és a kilátástalansággal nem foglalkozik a kormányzat.

Sárosi szerint mindegy, milyen szigorításokat vezet be a kormány, a legügyesebb kábítószerkereskedők a felszínen maradnak.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk számos ponton alkalmazott érzelmileg befolyásoló nyelvezetet, például a „drogfüggők” és a „drogfogyasztók” közötti különbségtétel, a „kardcsörtetés” kifejezés, valamint a „drogok démonizálása” megfogalmazás.
• A cikkben következtetésként tálalt feltételezések is szerepeltek, például az, hogy a szigorítások hatására a dílerek alkalmazkodni fognak a helyzethez, és egyszerre több drogot adnak el.
• A cikkben tett állítások egy része nem volt megfelelően alátámasztva, például a drogügyi kormánybiztos kijelentése a kábítószerek árainak emelkedéséről.
• A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a kormány szigorításai várhatóan nem fogják visszaszorítani a drogfogyasztást, és ronthatják a drogfogyasztók helyzetét.
• Az esemény hatással lehet a magyar közéletre, mivel tovább polarizálhatja a társadalmat a drogkérdésben.

(Forrás: telex.hu)