OkosHír: Az Edelman Trust Barometer éves felmérése szerint a kínai kormány a polgárai körében magas, megközelítőleg 90 százalékos bizalmat élvez. Ezt az eredményt a Harvard Belfer Center és a Pew Survey felmérései is alátámasztják. A felmérések szerint Kínában magas a polgárok aránya (83 százalék), akik úgy vélik, hogy az ország jó irányba halad. Ezzel szemben a nyugati demokráciákban a kormányokba vetett bizalom és az ország irányvonalának jóváhagyása gyakran 50 százalék alatt marad.

A kínai gazdaság teljesítményéről a nyugati média és a kínai szaksajtó is beszámol a high-tech ipari forradalom kapcsán.

A Google Willow kvantumprocesszora által felállított rekord alig három hónapig tartott. Kína bejelentette, hogy új kvantumprocesszoruk nagyobb teljesítményre képes. Ezzel párhuzamosan a kínai kutatási tevékenység fellendült az amerikai kereskedelmi intézkedések hatására. A következő generációs chipekkel kapcsolatos kínai kutatási teljesítmény kétszeresen felülmúlja az amerikai eredményeket, és a csúcsminőségű chiptechnológiában is megelőzi az Egyesült Államokat.

Kínai tervezők bemutatták egy 1,6 Mach sebességű utasszállító repülőgép tervrajzát, amely a tervek szerint nagyobb hatótávolsággal és csendesebben repül, mint a Concorde.

A robotizálás terén Kína „világítás nélküli” gyárakat telepített. Példaként a Xiaomi gyárát említik, amely emberi munkaerő nélkül, éjjel-nappal üzemel, másodpercenként egy okostelefont gyártva. 2023-ban a globális robottelepítések 51 százaléka Kínában történt, ami 276 ezer új egységet jelentett. Az autó- és elektronikai gyártás dominál, Kína 2009 óta több autót gyárt, mint az Egyesült Államok és Japán együttvéve, és a világ elektronikai cikkeinek mintegy 70 százaléka Kínában készül.

Kína telepítette a legtöbb mesterséges intelligenciával segített ipari robotot, és 2020-ban megelőzte Amerikát a szakfolyóiratok idézettségét tekintve ezen a területen. A kínai MI-fejlesztések ösztönzik a tőkebefektetéseket az ország teljes hardverellátási láncában. A kínai belföldi gyártású és mesterséges intelligenciával rendelkező robotok működtetik a világ legautomatizáltabb gyárait. Kínának több intelligens gyára és automatizált kikötői terminálja van, mint bármely más országnak. A világ ipari robotjainak több mint fele kínai gyárakban található. A kínai gyártású drónok a globális fogyasztói piacok 80 százalékát fedik le.

Kína 2017-ben megelőzte az Európai Uniót a napenergia-kapacitás tekintetében 130 gigawattal, ehhez 2023-ra további 200 gigawattot adott hozzá, míg az Egyesült Államok ugyanebben az évben 130 gigawattot ért el. Kína szélenergia-kapacitása 2023-ban elérte a 450 gigawattot, ami az EU kapacitásának kétszerese. Kína gyártja a világ összes napelemgyártó berendezésének és alkatrészének jelentős részét.

Kína működteti a Tiangong űrállomást, és képes űrhajósokat küldeni és visszahozni.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk több ponton is elfogult módon közelíti meg a témát. A kínai kormány iránti bizalom mértékét feltétel nélkül elfogadja, anélkül, hogy megvizsgálná a felmérések módszertanát vagy esetleges torzításait. A cikk továbbá élénk, érzelmileg túlfűtött nyelvezetet használ, amikor Kína technológiai fejlődését írja le, például a „kvantumforradalom új építőelemeként” kifejezés. A cikkben következtetésként tálalt feltételezések is megjelennek, például amikor az amerikai exporttilalom hatására fellendülő kínai kutatási tevékenységről ír. Az USA űrkutatási eredményeinek lekicsinylése és a kínai programmal való összehasonlítás szintén elfogult megközelítést tükröz. A cikk konklúziója, miszerint Kína technológiai fölénybe került, nem feltétlenül tükrözi a valóságot, és figyelmen kívül hagyja a nyugati országok erőfeszítéseit és eredményeit. Az ilyen cikkek a magyar közéletre gyakorolt hatása kettős lehet: egyrészt felhívhatják a figyelmet Kína gazdasági és technológiai fejlődésére, másrészt viszont torz képet festhetnek a globális erőviszonyokról, és erősíthetik a Kína-párti narratívát.

(Forrás: demokrata.hu)