Külföld

Donald Trump 20 százalékos vámot vetett ki az európai exporttermékekre

OkosHír: Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke szerdán 20 százalékos vámot vezetett be az európai exporttermékekre. Európai közgazdászok és pénzügyi elemzők a vámok bejelentése után módosították az eurózónára vonatkozó növekedési prognózisaikat. Az idei évre 0,3-0,5 százalékpontos csökkenést jósolnak. Elemzők szerint a vámok negatív hatással lehetnek az áruforgalomra, a fogyasztói bizalomra és a beruházási kedvre.

Az ABN Amro vezető közgazdásza, Bill Diviney szerint a vámok következtében az euróövezet gazdasági növekedése a következő negyedévekben stagnálhat, vagy akár enyhe recesszió is bekövetkezhet 2025 harmadik negyedévében. Diviney előrejelzése szerint az év végére fokozatos fellendülés várható, amennyiben a vámok részleges visszavonása vagy más piacok felé történő export-átcsoportosítás valósul meg.

Az ABN Amro elemzése szerint a globális kereslet csökkenése miatt az Európai Központi Bank (EKB) inflációs célja is veszélybe kerülhet, mivel az energiaárak csökkenhetnek. A Bank of America elemzői, köztük Ruben Segura Cayuela szerint a vámintézkedések globálisan 0,5 százalékponttal csökkenthetik a világgazdasági növekedést. Szerintük Európa is jelentős veszteségeket szenvedhet, ami az EKB-t kamatcsökkentésre ösztönözheti. A Bank of America becslése szerint az EKB már áprilisban kamatot csökkenthet, szeptemberre pedig az irányadó kamat 1,5 százalékra süllyedhet.

Az ING lefelé módosította az euróövezet GDP-előrejelzését 2025-re 0,7 százalékról 0,6 százalékra, 2026-ra pedig 1,4 százalékról 1,0 százalékra. Az ING elemzői szerint a bizonytalan környezet miatt a kereskedelem, a lakossági fogyasztás és a vállalati beruházások is visszaeshetnek.

A Goldman Sachs elemzői szerint az EKB várhatóan júliusig 1,75 százalékra csökkenti az irányadó kamatot, és áprilisban valószínű a következő kamatvágás.

A Kiel Institute for the World Economy számításai szerint a vámok hatása a reáltermelésben, az árindexekben és a teljes exportmennyiségben is jelentős lehet. A Kiel becslése szerint a reáltermelésben az Egyesült Államok GDP-növekedése 1,69 százalékponttal csökkenhet 2025-ben. A globális átlagos visszaesés 0,83 százalék körül lehet, Kína esetében pedig 0,61 százalékot prognosztizálnak 2025-re. Az európai országok közül Németországban és Franciaországban 0,15 és 0,3 százalék közötti GDP-csökkentő hatást tulajdonítanak a vámoknak.

Az árindex-változások tekintetében az Egyesült Államokban 7,26 százalékos emelkedést jeleznek, míg Kínában és Japánban deflációs tendenciák indulhatnak meg (előbbi országban -2,63 százalék, utóbbiban -1,79 százalék). Európában Németország és Franciaország esetében enyhe deflációra számítanak.

A teljes export volumenét tekintve az Egyesült Államok exportja közel 20 százalékkal zuhanhat. Kína exportjának 2,87 százalékos visszaesésére számítanak, míg Európában Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság exportvolumene 0,4 és 0,7 százalék közötti visszaesést mutathat.

Elemzők szerint Trump vámpolitikájában a szabályozás gyakran változik. A bizonytalanság jellemzően nem kedvez a gazdasági növekedésnek.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk számos olyan nyelvi eszközt alkalmazott, amelyek befolyásolhatták az olvasó véleményét. Például a „igazán az Egyesült Államoknak fájhat majd” kifejezés egy véleményt tükröz, nem pedig egy tényt. A „gazdasági cunaminak” nevezés drámai hasonlat, amely érzelmi reakciót válthat ki.

A cikkben szereplő állítások alapvetően megfelelnek a valóságnak, amennyiben a közölt előrejelzések és elemzői vélemények az adott időpontban releváns információkon alapulnak. Azonban fontos megjegyezni, hogy a gazdasági előrejelzések bizonytalanságot hordoznak.

A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy Donald Trump vámintézkedései negatív hatással lehetnek a világgazdaságra, különösen az Egyesült Államokra és Európára. A bizonytalanság növekedése tovább ronthatja a helyzetet.

Ez az esemény valószínűleg hatással lesz a magyar közéletre is, mivel Magyarország gazdasága szorosan kapcsolódik az európai és a világgazdasághoz. A vámok és a gazdasági lassulás befolyásolhatják a magyar exportot, a beruházásokat és a foglalkoztatást.

(Forrás: portfolio.hu)

Hirdetés

Külföld

Trump nyilatkozata az orosz-ukrán háborúról és a Zelenszkij-találkozóról

OkosHír: Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, a Truth Social közösségi oldalon közzétett egy bejegyzést, amelyben az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos álláspontját fejtette ki. A bejegyzés Rómából hazafelé tartva, a Ferenc pápa búcsúztató szertartásán való részvételt követően jelent meg.

Trump kijelentette, hogy „semmi nem indokolta”, hogy Oroszország rakétákat indítson lakott területekre Ukrajnában. Ezt a helyzetet értékelve azt feltételezte, hogy az orosz elnök esetleg nem a háború befejezésére törekszik, hanem az idő húzására. Trump azt vetette fel, hogy a helyzet kezelésének egyik módja lehet Oroszországgal szembeni további szankciók bevezetése.

A bejegyzésben Trump ismételten bírálta Barack Obama és Joe Biden volt amerikai elnökök tevékenységét, hangsúlyozva, hogy szerinte nincs köze az ukrajnai konfliktushoz. Úgy fogalmazott, hogy a háború „az első naptól kezdve vesztes háború volt”, és véleménye szerint nem történt volna meg, ha ő lett volna az elnök. Hozzátette, hogy jelenleg az Obama és Biden által „hátrahagyott rendetlenséget” próbálja eltakarítani.

Szombaton Donald Trump a Vatikánban rövid megbeszélést folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A várakozások ellenére nem került sor egy hosszabb, második találkozóra. Szerhij Nyikiforov, az ukrán elnök sajtótitkára szerint ennek oka a két elnök időbeosztása volt.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk milyen nyelvi eszközökkel próbált hatni az olvasóra? Az eredeti cikk érzelmileg túlfűtött nyelvezetet használt, például a „semmi nem indokolta”, „esztelen háború”, „vesztes háború” kifejezésekkel, hogy befolyásolja az olvasó véleményét.
Voltak-e benne következtetésként tálalt feltételezések? Igen, a cikk feltételezésként tálalta Trump azon véleményét, miszerint az orosz elnök „csak húzza az időt”, és hogy a háború nem történt volna meg, ha Trump lenne az elnök. Ezek az állítások nem tényeken alapulnak, hanem spekulációk.
A cikkben tett állítások megfelelnek-e a valóságnak? A cikkben szereplő tények (találkozók, nyilatkozatok) valósak, de az értelmezésük és a következtetések szubjektívek.
Milyen konklúzióra lehet következtetni a cikkben leírtakból? A cikkből arra lehet következtetni, hogy Trump kritikus az orosz-ukrán háborúval és az előző amerikai elnökök politikájával kapcsolatban, és kész új megoldásokat javasolni a konfliktus kezelésére.
Milyen hatással lehet ez az esemény a magyar közéletre? Az, hogy Trump, mint egy befolyásos politikus, mit mond egy háborúról, befolyásolhatja a magyar közvéleményt is a témával kapcsolatban.

(Forrás: demokrata.hu)

Tovább

Külföld

A Pentagon leállított egy bemutatót Elon Musknak kínai háborús tervekről

OkosHír: A Wall Street Journal értesülései szerint az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) munkatársai egy bemutatót terveztek Elon Musknak, amelyben a Kína elleni esetleges háborúban bevethető, szigorúan titkos amerikai fegyvereket mutatták volna be. A bemutatót a Pentagon vezető jogtanácsosa állította le.

A lap szerint a minisztérium magas rangú tisztviselői már elkezdték összeállítani a bemutatót a szövetségi kormányzat karcsúsításával megbízott Elon Musknak.

A Wall Street Journal cikke szerint Musknak, akinek Kínában jelentős üzleti érdekeltségei vannak, 29 szigorúan titkos technológiát mutattak volna meg, amelyeket egy esetleges háborúban Kína ellen vetnének be. A cikk szerint ezek az amerikai hadsereg legszigorúbban őrzött titkai közé tartoznak, és jellemzően csak egy szűk kör ismeri őket.

A tervezett bemutatóról értesült a Pentagon vezető jogtanácsosa, aki leállíttatta azt, és érdeklődött Pete Hegseth védelmi miniszter egyik magas rangú munkatársánál, hogy ki hagyta azt jóvá. A Wall Street Journal szerint Musk végül nem kapta meg az információkat, és az sem derült ki, hogy kinek az utasítására kezdték el a bemutatót megszervezni.

A bemutatót március 21-re tervezték. A Wall Street Journal és a New York Times március 20-án közölte, hogy a védelmi minisztérium aznap arra készült, hogy megmutassa Elon Musknak az amerikai hadsereg szigorúan titkos háborús tervét Kína ellen, mert az üzletember látni akarta azt. A sajtóban megjelent beszámolók szerint ez feldühítette a Fehér Házat és Donald Trumpot is, aki a sajtóból értesült a tervezett bemutatóról.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk célja a tényszerű tájékoztatás volt, de helyenként érzékelhető benne egyfajta értetlenség vagy kritika a bemutató ötletével kapcsolatban. A cikkben szereplő állítások a Wall Street Journal információin alapulnak, de a források nem kerültek közvetlenül ellenőrzésre.

A cikk konklúziója, hogy a Pentagonban ellentmondásos elképzelések lehetnek az információk megosztásával kapcsolatban, különösen, ha az érintett személynek jelentős üzleti érdekeltségei vannak az érintett országban. Az esemény hatása a magyar közéletre közvetlenül nem releváns, de felvet kérdéseket a kormányzati információk kezelésével és a magánszektorral való kapcsolatával kapcsolatban.

(Forrás: telex.hu)

Tovább