OkosHír: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bejelentette, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium új makrogazdasági számokkal dolgozik a 2025-ös és 2026-os évekre, ami az idei és a következő két évre is 5 százalékos költségvetési hiányt vetít előre.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a közelmúltban új makrogazdasági előrejelzéseket készített a 2025-ös és 2026-os évekre. Ennek értelmében az idei évre, valamint a következő két évre egyaránt 5 százalékos költségvetési hiánnyal számolnak. Ez azt jelenti, hogy a költségvetés három egymást követő évben 5 százalékos deficittel működhet.

Az eredeti tervek szerint az idei évre 3,7 százalékos hiányt irányoztak elő, amelyet először 4,3 százalékra, majd nemrégiben 4,5 százalékra emeltek a vártnál alacsonyabb GDP és magasabb infláció miatt. A 2026-os költségvetés tervezésekor szintén 3,7 százalékos hiánnyal kalkuláltak, ezt módosították 5 százalékra.

A miniszter a módosítások hátterében a gazdaság segítésére irányuló politikai intézkedéseket jelölte meg, amelyek a Telex cikke szerint „a politika szeretne segíteni is a gazdaságnak” megfogalmazással írt le. Hozzátette, hogy ezeket az intézkedéseket finanszírozni kell.

„Úgy tudjuk ezeket finanszírozni, ha a költségvetés hiánya 2025-ben és 2026-ban is 5 százalék lesz, éppen úgy, mint amennyi volt 2024-ben, vagyis nem tudunk hiányt csökkenteni, de nem akarunk hiányt emelni” – idézte a minisztert a beszélgetésen részt vevő lap.

Nominális adatok és államadósság

Nominális értékben ez azt jelenti, hogy:

• Az idei pénzforgalmi hiány az eddig ismert 4774 milliárd forint helyett 5055 milliárd forint lesz.
• Jövőre pedig 4218 milliárd helyett 5445 milliárd forint.

Az államadósság GDP-arányos szintje a 2024-2026 közötti időszakban várhatóan 73,5 százalék körül alakul, ami a „ne nőjön, ha már csökkenni nem tud” elv érvényesülését jelenti a lap szerint. Az idei évben ennek teljesülését az erősebb forint, jövőre pedig a várható 3,1 százalékos gazdasági növekedés támogathatja. Az idei évre vonatkozó GDP növekedési várakozás 0,5 százalék az eredetileg tervezett 3,4 százalék helyett.

Finanszírozási források és banki adóztatás

A kormány a megnövekedett kiadások finanszírozására több forrást is megjelölt:

• A magyar vállalkozásoktól és a bankoktól szedne be több adót, mintegy 400 milliárd forinttal növelve a bevételt.
• Az általános tartalékok zárolásából 192 milliárd forintot különítenének el.
• A bankadó emeléséből eredően a 2026-ra tervezett 180 milliárd forint helyett 360 milliárd forint bevételt céloz meg a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Nagy Márton a bankadó emelését a bankok magas jövedelmezőségével indokolta, annak ellenére, hogy a kormány korábban már csökkentette a bankok profitját bankadóval, kamatstoppal, az ingyenes készpénzfelvételi limit megduplázásával és ATM-telepítésekkel. A miniszter elismerte, hogy az adóváltozás tovább ronthatja a bankok és a kormány közötti viszonyt, de a költségvetés stabilitását elsődlegesnek tartja.

Emellett Magyarország devizakötvényt is kibocsátana a jövő év első felében, bár ennek részletei (devizanem, összeg) még nem ismertek.

(Forrás: 444.hu)

Kép: Nagy Márton/Facebook – Képernyőkép

OkosHír: A Tisza Párt gazdasági szakértője, Kármán András, valamint Bod Péter Ákos korábbi jegybankelnök is aggodalmát fejezte ki a washingtoni devizaswap-keretről szóló tárgyalások kapcsán, kiemelve a Magyar Nemzeti Bank (MNB) függetlenségének lehetséges sérülését.

A Tisza Párt gazdasági szakértője, Kármán András véleménye szerint a nemzetgazdasági miniszter, Nagy Márton washingtoni egyeztetései, amelyek egy esetleges devizaswap-keret felállításáról szólnak, a jegybank függetlenségének megsértését jelenthetik. Kármán András kifejtette, hogy egy ilyen megállapodás az amerikai Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank között jönne létre.

Posztjában Kármán András arról számolt be, hogy a kormány a Magyar Nemzeti Bank részvétele nélkül tárgyalt az ügyről, azonban Nagy Márton miniszter tájékoztatása szerint a miniszterelnök már értesítette a jegybank elnökét a fejleményekről.

Kiemelte, hogy az MNB-nek a jegybanktörvényben meghatározott feladatainak végrehajtása során függetlennek kell lennie, és nem kérhet, illetve nem fogadhat el utasítást sem a kormánytól, sem politikai pártoktól. Ez a rendelkezés nemcsak az MNB-törvényben, hanem az Európai Unió Alapszerződésében is szerepel. Hozzátette, hogy egy devizaswap-keret a jegybank egyik kulcsfontosságú feladatához, az árfolyampolitikához kapcsolódik.

Kármán András álláspontja szerint a jegybank feje fölött, annak részvétele nélkül megállapodni, sőt a technikai részleteket is egyeztetni, nagyon is a jegybanki függetlenség megsértésének tűnik. Üzenetében Nagy Mártonnak azt is megjegyezte, hogy míg Argentína esetében, amely pár hete hasonló megállapodást kötött az Egyesült Államokkal, ez az eljárás elfogadott lehet, addig Európában nem az.

Hétfőn Bod Péter Ákos, korábbi jegybankelnök, közgazdász, politikus és egyetemi tanár a washingtoni találkozó után Orbán Viktor által bejelentett amerikai pénzügyi védőpajzsot „valószínűleg blöffnek” értékelte. Szerinte ez egy „a médiának szóló, gazdaságilag nehezen értelmezhető nagy bejelentés”, amely mögött, ha lesz is valami, arról majd a szakértőkkel kezdenek tárgyalni.

Az Egyesült Államok által a „spekulációs támadások” ellen Magyarországnak ígért pénzügyi védőpajzs részleteiről egy korábbi cikkben olvasható bővebb információ.

(Forrás: telex.hu)

Kép: Kármán András/Facebook