OkosHír:
A Népszava információi szerint a felzárkóztatási támogatások 93 százaléka nem lenne elérhető akkor sem, ha a kormányzat minden vitás kérdésben megállapodna az Európai Unió intézményeivel. Ezzel szemben Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter egy korábbi tájékoztatón azt mondta, hogy a 2026 végéig történő megegyezés esetén az országot „semmilyen kár” nem érné.
Gulyás Gergely szerint a felfüggesztett források kérdése a 2026-2027-es időszakban válik majd relevánssá, amikor ezeket a forrásokat fel kellene használni. A miniszter állítása szerint idén hárommilliárd euró érkezése várható, ami megfelel a terveknek.
A kormányzat álláspontja szerint több mint egymilliárd eurónyi felzárkóztatási támogatás elérhetetlenné válása nem jelent forrásvesztést. Ezek a támogatások jelentős részét teszik ki a Magyarországra érkező uniós pénzeknek, összesen 21,7 milliárd eurót. A pályázók ezeket fokozatosan használják fel, nagyrészt kormányzati előfinanszírozással. A kormány a fejlesztések befejezése után kérheti a költségek megtérítését az Európai Uniótól, akár 2029-ig.
A legfrissebb adatok szerint eddig 1,8 milliárd eurónyi uniós kifizetés történt, ami a teljes keret 8,3 százaléka. A 21,7 milliárd eurónyi felzárkóztatási támogatásból körülbelül 12-12,5 milliárd euró vált lehívhatóvá tavaly. A kormány szerint ezt a keretet csak 2026-2027 körül érné el az ország.
A nem lehívható rész legnagyobb részét, 6,3 milliárd eurót a jogállamisági feltételességi eljárás keretében zárolták a tagállamok 2022-ben. Ezen felül, az év elején több mint egymilliárd euró vált elérhetetlenné.
A kormány azt tervezi, hogy a 2028-ban induló következő költségvetési tárgyalások során törekszik a helyzet „reparálására”, ahol egyhangú döntés szükséges. Emellett egy menekültügyi bírság miatt is levonások történnek közvetlenül a számlákról, ami nem része a feltételességi eljárásnak, de folyamatos veszteséget okoz.
Az Európai Unió bírósága tavaly júniusban szabta ki a bírságot, mert a kormány szándékosan kijátssza a közös menekültpolitikát. A kormányzat korábban elismerte, hogy egy féléves időszakban nem érkezett felzárkóztatási forrás a költségvetésbe, ami egybeesett a kétszáz millió eurós átalány és a napi egymillió eurós bírság behajtásának kezdetével.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaA Népszava szerint a bírság és az év elején elérhetetlenné vált pénz alapján a felzárkóztatási források hét százaléka már akkor sem lenne elérhető, ha minden korlátozást feloldanának. A lap számításai szerint az átalánnyal együtt 477 millió euróval számoltak, ehhez adták az év elején elvesztett több mint egymilliárd eurót.
A Népszava cikke csak a felzárkóztatási forrásokra fókuszált. A feltételességi eljárás a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (kekvákat) és az ilyen hátterű intézményeket is eltiltotta az uniós kötelezettségvállalástól, ami 21 magyar és egy osztrák egyetemet érint. Ez minden uniós forrásra vonatkozik, beleértve a közvetlen támogatásokat is.
A modellváltó egyetemek már 2023 nyarán eurómilliós veszteségekre panaszkodtak. A kiesett pénz pontos számszerűsítése nehéz, mivel ezeket az egyetemeket kihagyják bizonyos pályázatokból, még olyanokból is, amelyeket a korlátozások elvileg nem érintenek.
A kormány hivatalosan nem pótlékként indított programokat hirdetett meg akkortájt, amikor 2024 januárja körül a tárgyalások megrekedtek. A tiltás főként a Horizont Európa kutatási programnál és az Erasmus+ oktatási cseréknél okoz nehézségeket. A kormány HU-rizont és Pannónia néven indított hasonló programokat.
A kekvák átláthatatlansági és összeférhetetlenségi problémái miatt döntöttek a kötelezettségvállalási tiltásról. A Magyar Nemzeti Bank ügye is azt mutatja, hogy ezek a problémák nem csak az uniós pénzeket érinthetik. Az MNB alapítványának tulajdonában lévő Optima 127,5 milliárd forintos kölcsönt kapott a kecskeméti Neumann János Egyetem mögött álló kekvától. Az Állami Számvevőszék szerint a pénzt a saját szabályait és a törvényes előírásokat is megszegve fektették be.
A kormány egy módosítást fogadtatott el a kekvák ügyében, de az Európai Bizottság ezt elégtelennek látta. A testület felsorolta, min kellene változtatni, de a kormány úgy látja, hogy teljesítette az elvárásokat, és diszkriminatív nyomásgyakorlásra panaszkodott.
Az Európai Bizottság és a tagállamok elvárták az igazságügyi reformok végrehajtását, amelyek korábban blokkolták a 21,7 milliárdos felzárkóztatási támogatások nagy részét. A kormány 2023 decemberében pipáltatta ki az igazságügyi reformokat, de a 24.hu szerint a Kúriának már fél éve nincs egyetlen megválasztott kollégiumvezetője sem.
Az Európai Bizottság jogállamiságért felelős tagja, Michael McGrath találkozott Varga Zs. Andrással, a Kúria elnökével, és Tuzson Bence igazságügyi miniszterrel is. A bírák függetlenségéről, a véleménynyilvánításuk szabadságáról, valamint az uniós jog elsődlegességéről beszéltek.
A reformok része volt egy új ügyelosztási rendszer és az Országos Bírói Tanács megerősítése. A bírák önigazgatási szervének előző elnöke tavaly decemberben mondott le.
McGrath látogatása során a bírák fizetése is szóba került, és találkozott az OBT decemberben megválasztott elnökével, Pecsenye Csabával.
Februárban Bóka János és Navracsics Tibor Brüsszelben tárgyaltak, de a nyilvános információk szerint inkább a következő uniós költségvetésről volt szó. Az egyoldalú kekvás módosító, valamint a Gulyás által is elismételt, évekig tartó halogatásra utaló álláspont nem afelé mutat, hogy gyors megoldásra lehet számítani az uniós támogatásoknál.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
Az eredeti cikk több ponton is megkísérelte befolyásolni az olvasót. A megfogalmazások gyakran negatív kontextusba helyezték a kormányzati intézkedéseket és kommunikációt, például a „magyarázkodás” szó használatával. A cikk feltételezéseket tálalt következtetésként, például amikor azt sugallta, hogy a kormány szándékosan halogatja a megállapodást az uniós források felhasználásával kapcsolatban. Az állítások valóságtartalma nagyrészt ellenőrizhető volt a hivatkozott források alapján, de a cikk interpretációja és a tények tálalása elfogult volt.
A cikk konklúziója, hogy a kormány nem tesz eleget az uniós források megszerzéséért és felhasználásáért, ami negatív hatással lehet a magyar gazdaságra és társadalomra. Ez az esemény tovább mélyítheti a bizalmatlanságot a kormány és az Európai Unió között, valamint bizonytalanságot kelthet a magyar közéletben az uniós források jövőjét illetően.
