Kína meghosszabbítja az EU-ból importált borpárlatok dömpingellenes vizsgálatát

OkosHír:

A kínai kereskedelmi minisztérium szerdán bejelentette, hogy három hónappal, július 5-ig meghosszabbítja az Európai Unióból importált borpárlatokra vonatkozó dömpingellenes vizsgálatot. A minisztérium közleménye szerint a hosszabbítás oka az ügy összetettsége.

Kína 2024 októberében ideiglenes dömpingellenes intézkedéseket vezetett be, 34,8 és 39 százalék közötti vámot vetve ki az Európai Unióból származó borpárlatokra. Ez az intézkedés az EU azon döntésére válasz, mely szerint büntetővámot vetnek ki a Kínában gyártott elektromos autókra.

A vámok leginkább a francia konyakgyártókat érintik, beleértve az LVMH tulajdonában álló Hennessy és Rémy Martin márkákat. Ezeknek a vállalatoknak 39, illetve 38,1 százalékos letétet kell fizetniük a Kínába importált borpárlatok után.

A francia konyakipar 2025 februárjában közölte, hogy exportjuk értéke 2024-ben közel negyedével esett vissza, és a dömpingellenes vámok bevezetése óta havi 50 millió eurós veszteséget szenvedtek el.

Az Egyesült Államokban a nagy autógyártók járműeladásai 2025 márciusában emelkedtek. A gyártók összesen 1,6 millió járművet értékesítettek, ami 13,6 százalékos éves növekedést jelent. Az első negyedévben több mint 3,9 millió autót adtak el. Az autógyártók többsége az elektromos járművek értékesítésének növekedéséről számolt be. Ez az emelkedés az áprilisban bevezetni tervezett autóimport vámok előtti időszakra esik.

Becalel Szmotrics izraeli pénzügyminiszter rendeletet írt alá az Egyesült Államokból érkező árukra kivetett importvámok eltörléséről. A lépést a kneszet pénzügyi bizottságának még jóvá kell hagynia, de a miniszterelnök és a gazdasági miniszter támogatja. Az izraeli adóhatóság és a pénzügyminisztérium szerint az importvám eddig évi 42 millió sékelt (több mint négymilliárd forint) hozott az államkasszának.

Izrael és az Egyesült Államok között 1985 óta szabadkereskedelmi egyezmény van érvényben, ami szinte minden termékre, beleértve az iparcikkeket, vámmentességet biztosít. Ugyanakkor vámot kellett fizetni bizonyos mezőgazdasági termékek, például mandula, bor és burgonya importja után. Szmotrics szerint a lépés célja a zéró vámtarifa-politika előmozdítása és a kereskedelmi kapcsolatok megőrzése az Egyesült Államokkal.

Izraeli gazdák tiltakoznak a vámok eltörlése ellen, a mezőgazdasági termelők szövetsége szerint ez hosszú távú károkat okozhat Izraelnek gazdasági és biztonsági szempontból. A földművelésügyi minisztérium is ellenezte a döntést.

Az olasz agrártermékek, köztük a prosecco bor és a parmezánsajt exportját is érinthetik az Egyesült Államokban tervezett vámok, a Confagricoltura mezőgazdasági szervezet adatai szerint. Az Európa és az Egyesült Államok közötti termékexport kérdése J.D. Vance amerikai alelnök április 18. és 20. közötti római látogatásán is napirenden van.

Luca Zaia, Veneto kormányzója szerint a tárgyalások megoldást hozhatnak. Massimiliano Giansanti, a Confagricoltura elnöke szerint az Egyesült Államok a második legnagyobb piac Olaszország számára. Az Egyesült Államokba exportált olasz agrár-élelmiszeripari termékek értéke 2024-ben megközelítette a 8 milliárd eurót, melyből 2 milliárdot a borok tettek ki. A vámok bevezetése érintheti az olívaolaj, a tészta, a sajtok exportját is. Giansanti szerint a minőségi termékek egy ideig alkalmazkodhatnak, de a tervezett vámok mindenkit károsítanak.

Ettore Prandini, a Coldiretti termelői szövetség elnöke szerint a Veneto és Friuli-Venezia Giulia régiók prosecco-exportját is veszélyeztetik a vámok. Az Illy Caffe ügyvezető igazgatója, Cristina Scocchia bejelentette, hogy ha a vámok a kávészektort is elérik, akkor termelésük egy részét az Egyesült Államokba helyezhetik át.

A forint árfolyama erősödött a reggeli és délelőtti órákban. Az amerikai vámbejelentésekre a Fehér Ház Rózsakertjében kerül sor helyi idő szerint délután 4 órakor (magyar idő szerint este 10 óra). Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője szerint a gépjárművekre vonatkozó 25%-os globális vám április 3-tól lesz érvényes.

A vámok pontos formája egyelőre nem ismert, de egyes hírek szerint egy 20%-os univerzális vám bevezetése is felmerült. Scott Bessent pénzügyminiszter szerint a viszonossági vámok egy felső határt jelentenek, ami csökkenthető, ha az érintett országok teljesítik az adminisztráció követeléseit.

Kereskedelmi partnerek ellenlépéseket terveznek. Mark Carney kanadai miniszterelnök és Claudia Sheinbaum mexikói elnök egyeztetett a kereskedelmi intézkedések elleni fellépésről. Az amerikai vállalatok szerint már most érzékelhető a „Vásárolj kanadait” mozgalom hatása.

A Yale Egyetem Költségvetési Laboratóriuma szerint egy 20%-os vám bevezetése átlagosan legalább 3400 dollárral növelné az amerikai háztartások kiadásait. A befektetők február közepe óta közel 5 ezer milliárd dollár értékben adtak el amerikai részvényeket, az Atlanta Federal Reserve Bank felmérése szerint pedig a vállalati pénzügyi vezetők áremelkedésre, valamint a foglalkoztatás és a növekedés visszaesésére számítanak.

Marc Ferracci francia ipari miniszter szerint Európa arányosan fog reagálni a vámokra, de nem fogja eszkalálni a feszültséget. Ferracci szerint a kereskedelmi háborúk csak veszteseket eredményeznek.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk több ponton is érzelmileg befolyásoló nyelvezetet használt, például a „sújtja” szó használatával a francia konyakgyártók kapcsán. A cikkben feltételezésként tálalt információk is szerepeltek, például az autóeladások növekedésének és a vámok bevezetésének összekapcsolása. A cikkben leírt állítások megfelelnek a valóságnak, amennyiben a hivatkozott források (MTI) hitelesek. A cikkből arra lehet következtetni, hogy a vámok bevezetése negatív hatással lehet a nemzetközi kereskedelemre és a fogyasztókra. Az események hatása a magyar közéletre közvetett, a forint árfolyamának ingadozásában és az európai uniós válaszintézkedésekben nyilvánulhat meg.

(Forrás: portfolio.hu)