Az amerikai hadsereg nyomozói szerint valószínűsíthető az Egyesült Államok felelőssége a Minab városában történt iskolai tragédiában. A New York Times és több vezető hírügynökség jelentése alapján egy Tomahawk robotrepülőgép rombolta le az épületet. A támadás az Irán elleni amerikai–izraeli légicsapások első napján történt.

Az iráni hatóságok és helyi szakszervezetek adatai alapján a romok alatt 175 ember vesztette életét. Az áldozatok közül legalább 108 gyermek volt, a többiek tanárok és szülők. Izraeli katonai szóvivők korábban tagadták, hogy műveletet hajtottak volna végre a térségben.

Elavult adatok vezettek a célpont kijelöléséhez

A vizsgálat eddigi megállapításai szerint a Védelmi Hírszerző Ügynökség (DIA) katonai célpontként azonosította az épületet. Az iskola korábban valóban az iráni Forradalmi Gárda bázisához tartozott. A létesítményt azonban már a 2010-es évek közepén leválasztották a katonai objektumról. A falakat színesre festették, és sportpályákat hoztak létre a területen.

A célpontválasztást a Centcom parancsnoksága végezte el. A nyomozók vizsgálják, miért nem álltak rendelkezésre friss adatok az NGA térinformatikai ügynökségtől. A Trump-kormányzat alatt jelentős személyi változások történtek ezeknél a szerveknél. Sok szakértőt elbocsátottak, és fokozottan támaszkodni kezdtek a mesterséges intelligenciára.

Technológiai szerep és politikai válaszok

A hadsereg az Anthropic Claude nevű eszközét és a Palantir Maven Smart Systemét is használta a célpontok rendszerezésére. A tisztviselők szerint azonban nem az algoritmus hibázott, hanem emberi mulasztás történt. Donald Trump elnök kezdetben Iránt vádolta a támadással, és a lőszerek pontatlanságára hivatkozott.

Később az elnök úgy nyilatkozott, hogy a Tomahawk egy „nagyon általános” fegyver, amellyel más országok is rendelkeznek. A védelmi minisztérium adatai szerint azonban a térségben csak az Egyesült Államok vetett be ilyen típusú robotrepülőgépet. Pete Hegseth hadügyminiszter korábban a bevetési szabályok szigorúságát kritizálta, és a hatékonyság növelését szorgalmazta.

A polgári védelmi irodák leépítése

A tragédia előtt a Pentagon szinte teljesen felszámolta a civilek védelméért felelős szervezeteket (CHMR és CPCE). Hegseth miniszter korábban feleslegesnek nevezte a korlátozó szabályokat, és elbocsátotta a jogi tanácsadók nagy részét. A Centcomnál korábban tíz szakértő felügyelte a civil kockázatokat, mára csak egy maradt.

A Kongresszus demokrata tagjai nyílt meghallgatásokat követelnek az iráni háború céljairól és a felelősségről. Egyes republikánus szenátorok, köztük John Kennedy, elismerték a hibát, de szándékosságot nem feltételeznek. A Fehér Ház a folyamatban lévő nyomozás lezárultáig nem ad ki részletesebb tájékoztatást.

(Forrás: telex.hu)

(A kép illusztráció. Forrás: AI szerkesztés)

Élesedő retorikai konfliktus a kabinet és az államfő között

A bejelentést követően a kormánytagok éles kritikákat fogalmaztak meg az elnökkel szemben. Donald Tusk miniszterelnök szerint a vétó megkérdőjelezi az államfő elkötelezettségét az ország védelme iránt. Radosław Sikorski külügyminiszter szokatlan politikai akciót helyezett kilátásba: javaslata szerint minden újonnan beszerzett haditechnikai eszközön felirat hirdetné, hogy az elnök ellenezte a beszerzést.

Nawrocki aggályai között szerepel az is, hogy az Európai Unió a csomag bizonyos kitételeit felhasználva visszatarthatná a kifizetések egy részét. Az elnök szerint fennáll a veszélye annak, hogy az országnak a teljes összeg után kellene törlesztenie, miközben nem férne hozzá a teljes kerethez. Ehelyett az államfő azt javasolja, hogy Lengyelország a nemzeti bank 550 tonnás aranytartalékát használja fel a haderőfejlesztés finanszírozására.

A kormány és a jegybanki szakértők elutasítják az aranytartalék mozgósítását. Érvelésük szerint a központi bank feladata a nemzeti vagyon megőrzése és a stabilitás biztosítása, nem pedig a kockázatos piaci műveletekben való részvétel. A vita kimenetele meghatározhatja a lengyel védelmi képességek fejlesztésének ütemét a következő évtizedben.

(Forrás: telex.hu)
Kép: Karol Nawrocki/Facebook