A sajtó megkereséseire a dokumentumfilmes nem reagált, és elérhetőségein keresztül sem sikerült kapcsolatba lépni vele. Pesty László neve az elmúlt években közéleti tevékenysége és éles bírálatai miatt többször szerepelt a hírekben. Korábban a kormánypárthoz közel álló alkotóként tartották számon, ám 2023-ban nyilvánosan kritizálta a gazdasági elit bizonyos csoportjait.

Politikai konfliktusok és beváltatlan ígéretek

Pesty 2023 augusztusában tett kijelentéseiben olyan üzleti körökről beszélt, akik véleménye szerint etikátlan módon szereznek meg vállalkozásokat. A dokumentumfilmes konkrét bizonyítékok és nevek nyilvánosságra hozatalát ígérte. Állítása szerint az elkövetők beazonosíthatók voltak, ám a beígért dokumentumok végül nem kerültek a nyilvánosság elé.

Egy korábbi interjúban kilencven százalékos esélyt adott annak, hogy kellemetlen bizonyítékok látnak napvilágot a következő hónapokban. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója akkor úgy reagált, hogy az egész jelenséget csupán médiahekknek tekinti. Pesty emellett több kormányközeli véleményvezérrel, köztük Rákay Philippel is nyilvános vitába keveredett.

A rendőrség jelenleg is keresi a dokumentumfilmest. Az I. kerületi kapitányság kéri, hogy aki információval rendelkezik Pesty László hollétéről, jelentkezzen a megadott elérhetőségeken. Az eltűnés körülményeiről egyelőre nem közöltek további részleteket a hatóságok.

(Forrás: telex.hu)
Kép: Telex/Youtube- screenshot

Bardóczi Sándor főtájépítész a Magyar Kertépítők Országos Szövetségének egri konferenciáján ismertette a főváros megváltozott kertészeti irányelveit. A szakember szerint a korábbi évtizedek gyakorlatával ellentétben a Főkert kisebb méretű faültetésekre tér át.

A döntést egy 2021-ben, a Tabánban végzett kísérlet eredményeivel indokolták. Ott egy úgynevezett Miyawaki-erdőt alakítottak ki, ahol sűrűn ültetett erdészeti csemeték fejlődtek. A megfigyelések szerint ezek a növények lombtömegben túlnőtték a hagyományos módszerrel ültetett, előnevelt társaikat.

Technológiai váltás a városi környezetben

A klímaváltozás okozta aszály és a csökkenő talajvízszint miatt a többször iskolázott, nagy méretű fák túlélési esélyei romlottak. Bardóczi kifejtette, hogy az előnevelt példányok gyakran évekig tartó stagnálást mutatnak az ültetés után. Ezzel szemben az erdészeti csemeték alkalmazkodóképessége magasabb.

Az új protokoll szerint az ültetőgödrök méretét a korábbi 1-1,5 méterről 2 méter szélességre és 1,2 méter mélységre növelik. A talajszerkezetet speciális, barna kőszén salakot és komposztot tartalmazó keverékkel javítják. Ez az anyag jobb vízháztartást és szellőzést biztosít a gyökérzetnek.

A kisebb méretű fák védelme érdekében megváltozik a karózási technika is. A jövőben gúla alakú, megdöntött szerkezeteket alkalmaznak, amelyek nagyobb öntözőtányér kialakítását teszik lehetővé. A fák törzsét fehér festékkel védik a hőingadozás okozta kéreghasadástól.

Civil bevonás az öntözésbe

A fenntartási nehézségek miatt a Főkert ismét meghirdeti az „Önkéntes vízadás” programot. Cserna Hajnalka, a Főkert egységezet-vezetője beszámolt a korábbi kampány sikereiről. Az adatok szerint a résztvevők 400 ezer liter vizet juttattak ki a közterületi növényeknek.

Bár az automata öntözőrendszerek kiépítése továbbra is cél marad, a szakemberek szerint a lakossági szerepvállalás kulcsfontosságú a fiatal állomány túléléséhez. A program célja a lokálpatrióta közösségek erősítése is a klímaváltozás elleni küzdelemben.

(Forrás: telex.hu)