Gazdaság
Európa fegyverimportja megnőtt az ukrán háború alatt
OkosHír: Az ukrajnai háború 2020 és 2024 között növelte az európai fegyverigényeket, beleértve a vadászgépeket és a hosszútávú rakétákat. Az Euractiv szerint Európa az Amerikai Egyesült Államok legnagyobb fegyvervásárlójává vált. A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) kutatása szerint az USA fegyvereladásainak 35%-a irányult Európába, szemben a korábbi 13%-kal. Ebből 10% Ukrajnába került, ahol Oroszország és Ukrajna között fegyveres konfliktus zajlik.
Az ukrán fegyvervásárlás az amerikai fegyverekből a 2015-2019-es időszakhoz képest százszorosára nőtt. Európa egésze 155%-os növekedést mutatott, és további rendelések várhatók. A jövőben dől el, hogy az európai országok az amerikai vagy a kontinens gyártóitól szerzik be a szükséges fegyvereket.
A fegyverexportőr országok top 10-es listáján Oroszország 7,8%-kal a harmadik helyre csúszott, míg Franciaország a második helyre került 9,6%-kal. Olaszország a hatodik helyre ugrott előre, a globális eladások 4,8%-át jegyezve.
Nyugat-Európa és az USA együttesen a világ fegyverexportjának közel 75%-át bonyolítják le.
A Közel-Keleten, bár csökkent az összkereslet, az amerikai fegyvereladások 33 százalékát tették ki. Szaúd-Arábia Ukrajnánál is nagyobb értékben vásárolt fegyvereket, 12 százalékos részesedésével a legnagyobb felvásárlóvá vált.
A legkelendőbb termékek a vadászrepülőgépek, a modern, nagy hatótávolságú és a szárazföldi támadórakéták voltak, ez utóbbiak közel 50%-át az USA-ban gyártották.
Oroszország exportja csökkenni kezdett a háború kitörése és a szankciók bevezetése előtt. A csökkenés 64%-os volt az előző időszakhoz képest.
India és Kína már 2022 előtt elkezdte csökkenteni az oroszországi fegyverbeszerzéseit.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
Az eredeti cikk több ponton is elfogult megfogalmazásokat tartalmazott. Például a „tetemes keresletnek örvendhettek” kifejezés érzelmileg túlzó, és nem objektív. A „három éve tart az orosz megszállás elleni háború” megfogalmazás a konfliktust egyoldalúan mutatja be. A cikkben a „VELÜK SZEMBEN AZ OROSZOK EXPORTJA MÁR A HÁBORÚ KIROBBANTÁSA ÉS A SZANKCIÓK ELŐTT IS ELKEZDETT CSÖKKENNI” mondat kiemelése és nagybetűs írása a hangsúlyozás szándékát mutatja, ami nem objektív újságírói gyakorlat. Az átfogalmazott cikk célja, hogy ezeket a manipulatív elemeket eltávolítsa, és csak a tényeket közölje.
A cikkben tett állítások nagyrészt megfelelnek a valóságnak, amennyiben a SIPRI kutatásaira és az Euractiv információira támaszkodnak. Azonban a megfogalmazás módja befolyásolhatta az olvasó véleményét.
A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy az ukrajnai háború jelentős hatással van a globális fegyverkereskedelemre, különösen az európai és amerikai piacokon. Az orosz fegyverexport csökkenése és a nyugati fegyvergyártók előretörése a globális erőviszonyok átrendeződését vetíti előre.
Az esemény hatással lehet a magyar közéletre is, különösen a honvédelmi kiadások, a biztonságpolitikai prioritások és a nemzetközi kapcsolatok terén.
(Forrás: portfolio.hu)
Kép: Pexels.com
Gazdaság
Az EU tervezi az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentését 2028-ra
OkosHír: Az Európai Unió (EU) a REPowerEU terv keretében azt a célt tűzte ki, hogy 2028-ra megszünteti függőségét az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól. A tervezet szerint 2026-tól tilos lenne új gázszerződéseket kötni Oroszországgal, a hosszú távú szerződések pedig 2027 végéig maradhatnának érvényben.
Az Európai Bizottság jogi lehetőségeket vizsgál annak érdekében, hogy az európai vállalatok vis maiorra hivatkozva, büntetés nélkül felmondhassák orosz gázszerződéseiket. Az SPP szlovák gázipari vállalat, amely 2034-ig rendelkezik ellátási szerződéssel a Gazprommal, közölte, hogy egy EU-szintű importtilalom esetén az orosz energiacég kártérítést követelhet, még vis maiorra hivatkozás esetén is.
Szlovákia korábban jelezte, hogy az orosz energiahordozók leállítása áremelkedést okozhat Európában és veszélyeztetheti az energiaellátás biztonságát. Magyarország, Ausztria, Olaszország és Szlovákia ellenzik az orosz gázra vonatkozó szankciókat, amelyek elfogadásához jelenleg az EU összes tagállamának egyhangú támogatása szükséges.
A Reuters hírügynökség szerint a tervezett intézkedést kereskedelmi jogszabályként vezethetik be, amelynek elfogadásához 15 EU-tagállam támogatása szükséges.
Szlovákia energiaellátása nagymértékben függ az orosz forrásoktól; az ország gázszükségletének körülbelül 85 százalékát Oroszországból fedezi. Az orosz gázimport már korábban is csökkent az Ukrajnával kapcsolatos szankciók és az Északi Áramlat gázvezeték 2022-es sérülése miatt.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Nyelvi eszközök: Az eredeti cikkben az „úgynevezett REPowerEU terv” kifejezés használata enyhe szkepticizmust sugallhat. A „gazdasági öngyilkosságnak” minősítés túlzó lehet, érzelmi hatást keltve.
- Feltételezések: A cikk feltételezi, hogy az orosz gázszállítás leállítása automatikusan áremelkedéshez és az energiaellátás biztonságának veszélyeztetéséhez vezet. Ez egy lehetséges, de nem feltétlenül bekövetkező következmény.
- Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő tények (pl. az EU tervei, Szlovákia függősége, az SPP szerződése) valószínűleg megfelelnek a valóságnak, de a következményekre vonatkozó állítások (pl. áremelkedés, gazdasági öngyilkosság) inkább vélemények vagy előrejelzések.
- Konklúzió: A cikkből arra lehet következtetni, hogy az EU terve az orosz gázfüggőség csökkentésére kihívásokat jelenthet egyes tagállamok, különösen Szlovákia számára, és jogi vitákat generálhat.
Gazdaság
Az Országgyűlés elfogadta a 2026-os költségvetést
OkosHír: Az Országgyűlés elfogadta a 2026-os költségvetést. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint a költségvetés a családok támogatását, a munkahelyek megőrzését, a nyugdíjak védelmét és az ország pénzügyi stabilitásának fenntartását célozza meg.
A költségvetés a tervek szerint fedezi a családi adókedvezmény megduplázását, a többgyermekes anyák személyi jövedelemadó (szja) mentességét és a 13. havi nyugdíj kifizetését. A költségvetési hiányt a GDP 3,7 százalékában rögzítették. Az NGM közlése szerint az elsődleges egyenleg egyensúlyban van.
Az NGM kiemelte, hogy a költségvetés lehetővé teszi egy adócsökkentési program végrehajtását, melynek részeként megduplázzák a családi adókedvezményt, fenntartják a háromgyermekes anyák szja-mentességét, és 2026-tól a 40 év alatti, kétgyermekes édesanyák is szja-mentessé válnak. A családpolitikai célokra több mint 4800 milliárd forintot fordítanak, ami a rezsivédelemre szánt 800 milliárd forinttal együtt összesen 5600 milliárd forintot tesz ki.
A költségvetés 800 milliárd forintot tartalmaz a lakossági állampapírok kamataira. Az NGM szerint a költségvetés biztosítja a munkaalapú társadalom feltételeit, a magas foglalkoztatottságot és az alacsony munkanélküliséget. A minimálbér 2026 januárjától 13 százalékkal emelkedik. A nyugellátásra és nyugdíjszerű ellátásra 7700 milliárd forintot terveztek be, amely az NGM szerint garantálja a nyugdíjak reálértékének megőrzését és a 13. havi nyugdíj kifizetését. Az egészségügyi kiadások 3919 milliárd forintra emelkednek, ami 280 milliárd forinttal haladja meg az idei forrásokat.
Gazdaságfejlesztésre mintegy 5050 milliárd forintot különítettek el, amelyből 2200 milliárd forint uniós, és körülbelül 2850 milliárd forint hazai költségvetési forrás. A költségvetés fedezi a 21 pontos Új Gazdaságpolitikai Akcióterv megvalósítását. A honvédelmi kiadások elérik a GDP 2 százalékát.
A 2026-os költségvetés 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel és 3,6 százalékos inflációval számol. Az Országgyűlés által elfogadott költségvetési törvényben a benyújtott törvényjavaslathoz képest sem a hiány, sem pedig az államadósság nem változott. A parlamenti szakaszban megszavazott módosítások révén többletforrás jut a szociális, egészségügyi, sport és szabadidős, kulturális és hitéleti célokra.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk több ponton is érzelmi töltetű megfogalmazásokat tartalmazott, például amikor a kormánypárti és ellenzéki képviselők szavazási magatartását állította szembe egymással („a családok érdekében szavaztak, addig az ellenzéki képviselők ez ellen”). Ez a megfogalmazás sugallja, hogy az ellenzék a családok ellen szavazott, ami egy leegyszerűsítő és manipulatív állítás.
- A cikkben feltételezésként tálalt következtetések is megjelentek, például amikor a költségvetés kapcsán a „háborúellenes” jelzőt használták, sugallva, hogy a költségvetés automatikusan kivédi a háború káros gazdasági hatásait. Ez egy megalapozatlan állítás, mivel a költségvetés hatásai összetettek és számos tényezőtől függenek.
- Az eredeti cikkben tett állítások egy része nehezen ellenőrizhető, mivel nem tartalmaz konkrét forrásokat vagy hivatkozásokat. Például az, hogy a költségvetés „garantálja minden magyar család biztonságát”, egy túlzó és nem bizonyítható állítás.
- A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a kormány a 2026-os költségvetéssel a családok támogatását, a gazdasági stabilitást és a növekedést kívánja elősegíteni. Azonban a cikk elfogult megfogalmazásai miatt nehéz objektíven megítélni, hogy a költségvetés valóban eléri-e ezeket a célokat.
- A költségvetés elfogadása várhatóan hatással lesz a magyar közéletre, különösen a családok támogatása, a gazdasági növekedés és az államadósság alakulása tekintetében. Azonban a költségvetés pontos hatásai csak a jövőben lesznek láthatóak.
(Forrás: demokrata.hu)
Kép: Racskó Ádám/Facebook
-
Közélet2 napja
Magyar Péter: Hazaárulás a hadiipar privatizálása, a Fidesz retteg és dezinformációval támad
-
Belföld3 napja
Letartóztattak egy férfit Orbán Viktor elleni fenyegetések miatt
-
Közélet2 napja
A Duna Médiaszolgáltató visszavonta Aranyosi Péter Karinthy-gyűrűjét
-
Közélet2 napja
Magyar Péter adatbázis-szivárgásról számolt be a Tisza Párttal kapcsolatban
-
Közélet2 napja
Orbán Viktor a Fidesz és a Tisza Párt online tevékenységét hasonlította össze
-
Közélet2 napja
Szentkirályi a Fővárosi Közgyűlés elé terjeszti a Budapest Pride rendezvény kérdését
-
Közélet1 napja
Bírósági döntés: Felfüggesztették a szolidaritási hozzájárulás beszedését Budapesttől
-
Közélet2 napja
Orbán Viktor videót tett közzé Nagy Imre újratemetésének évfordulóján