OkosHír: Az ukrajnai háború 2020 és 2024 között növelte az európai fegyverigényeket, beleértve a vadászgépeket és a hosszútávú rakétákat. Az Euractiv szerint Európa az Amerikai Egyesült Államok legnagyobb fegyvervásárlójává vált. A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) kutatása szerint az USA fegyvereladásainak 35%-a irányult Európába, szemben a korábbi 13%-kal. Ebből 10% Ukrajnába került, ahol Oroszország és Ukrajna között fegyveres konfliktus zajlik.
Az ukrán fegyvervásárlás az amerikai fegyverekből a 2015-2019-es időszakhoz képest százszorosára nőtt. Európa egésze 155%-os növekedést mutatott, és további rendelések várhatók. A jövőben dől el, hogy az európai országok az amerikai vagy a kontinens gyártóitól szerzik be a szükséges fegyvereket.
A fegyverexportőr országok top 10-es listáján Oroszország 7,8%-kal a harmadik helyre csúszott, míg Franciaország a második helyre került 9,6%-kal. Olaszország a hatodik helyre ugrott előre, a globális eladások 4,8%-át jegyezve.
Nyugat-Európa és az USA együttesen a világ fegyverexportjának közel 75%-át bonyolítják le.
A Közel-Keleten, bár csökkent az összkereslet, az amerikai fegyvereladások 33 százalékát tették ki. Szaúd-Arábia Ukrajnánál is nagyobb értékben vásárolt fegyvereket, 12 százalékos részesedésével a legnagyobb felvásárlóvá vált.
A legkelendőbb termékek a vadászrepülőgépek, a modern, nagy hatótávolságú és a szárazföldi támadórakéták voltak, ez utóbbiak közel 50%-át az USA-ban gyártották.
Oroszország exportja csökkenni kezdett a háború kitörése és a szankciók bevezetése előtt. A csökkenés 64%-os volt az előző időszakhoz képest.
India és Kína már 2022 előtt elkezdte csökkenteni az oroszországi fegyverbeszerzéseit.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaTiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
Az eredeti cikk több ponton is elfogult megfogalmazásokat tartalmazott. Például a „tetemes keresletnek örvendhettek” kifejezés érzelmileg túlzó, és nem objektív. A „három éve tart az orosz megszállás elleni háború” megfogalmazás a konfliktust egyoldalúan mutatja be. A cikkben a „VELÜK SZEMBEN AZ OROSZOK EXPORTJA MÁR A HÁBORÚ KIROBBANTÁSA ÉS A SZANKCIÓK ELŐTT IS ELKEZDETT CSÖKKENNI” mondat kiemelése és nagybetűs írása a hangsúlyozás szándékát mutatja, ami nem objektív újságírói gyakorlat. Az átfogalmazott cikk célja, hogy ezeket a manipulatív elemeket eltávolítsa, és csak a tényeket közölje.
A cikkben tett állítások nagyrészt megfelelnek a valóságnak, amennyiben a SIPRI kutatásaira és az Euractiv információira támaszkodnak. Azonban a megfogalmazás módja befolyásolhatta az olvasó véleményét.
A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy az ukrajnai háború jelentős hatással van a globális fegyverkereskedelemre, különösen az európai és amerikai piacokon. Az orosz fegyverexport csökkenése és a nyugati fegyvergyártók előretörése a globális erőviszonyok átrendeződését vetíti előre.
Az esemény hatással lehet a magyar közéletre is, különösen a honvédelmi kiadások, a biztonságpolitikai prioritások és a nemzetközi kapcsolatok terén.
(Forrás: portfolio.hu)
Kép: Pexels.com
