A héten a német 10 éves államkötvények hozama egy nap alatt 25 bázisponttal emelkedett. Hasonló mértékű változásra 1990 márciusa óta nem volt példa. A hozamok emelkedése más államkötvények piacán is éreztette hatását. Szerdán a német 10 éves államkötvény hozama 25 bázisponttal, 2,8 százalékra nőtt. A hozamemelkedést az idézte elő, hogy a piaci szereplők nagymértékben adtak el német államkötvényeket. Ezt megelőzően Friedrich Merz bejelentette, hogy a német gazdaságpolitikában változások várhatók a következő két hétben.

Merz bejelentése szerint a német törvényhozás két speciális költségvetési alapot hoz létre a védelmi kiadások és az infrastruktúra-befektetések finanszírozására. Ezeken keresztül a következő 10 évben 1000 milliárd eurót költenének el. Az alapok létrehozásának célja a német adósságfék-intézményének megkerülése, ami korlátozza az államháztartás gazdasági ciklusokkal kiigazított hiányát.

A tervezett költekezés inflációs várakozásokkal járhat, és növelheti a német államadósságot. A befektetők emiatt nagyobb hozamokat várhatnak el a német kötvények után, és eladhatják a már meglévő kötvényeiket. A német államnak valószínűleg újabb kötvényeket kell kibocsátania, ami tovább növelheti a kínálatot, és csökkentheti az árakat.

A németországi kötvényeladási hullám más európai országokra is átterjedt. A befektetők arra számíthatnak, hogy a német kormány költekezése más államokat is hasonló lépésekre ösztönöz, ami Európa-szerte növelheti az inflációs várakozásokat. A folyamatok hatással voltak az amerikai és japán kötvénypiacokra is.

Egyes vélemények szerint az európai kormányok azért is költekezhetnek bátrabban, mert Donald Trump kormányzása alatt Európának többet kell költenie a saját védelmére. Angela Merkel kormánya a 2008-as válság hatására vezette be az adósságfék-szabályt, ami egyes vélemények szerint hozzájárult Olaf Scholz kormányának bukásához.

Donald Trump politikája egyes elemzők szerint megváltoztatta a világrendet. Az ukrán katonai segélyek leállítása ráébresztette az európai vezetőket, hogy Európának magának kell gondoskodnia a védelméről, ami a hadi kiadások növelését és a védelmi ipar újjáélesztését teszi szükségessé.

Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető stratégája szerint a helyzet választás elé állította a következő német kormányt: vagy Európa és Németország biztonságát, vagy a fiskális dogmatizmust kell feláldozni. A CDU a biztonság mellett döntött, és bejelentette az adósságféket megkerülő 1000 milliárdos csomagot. A terv megvalósításához a Bundestagban kétharmados többségre van szükség.

A kötvénypiacokon elindult folyamat folytatódhat. Móró Tamás szerint a 3 százalékos hozam lehet a 10 éves német állampapíroknál a lélektani határ. Az emelkedő hozamok hatással lehetnek az Európai Központi Bank döntéseire is.

Az emelkedő hozamok nehézséget okozhatnak egyes európai gazdasági szereplőknek, de hosszabb távon a nagyobb állami költekezés élénkítheti az európai növekedést. Móró szerint a magyar gazdaság is profitálhat a német hadiipari és infrastrukturális fejlesztésekből.

A piaci szereplők most arra számítanak, hogy a fordulat sikerül. Ha Merz terve elbukik, az negatívan hathat a német és európai részvénypiacokra, de a kötvények hozamai visszaeshetnek.

Elemzés

• Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk több helyen érzelmileg túlfűtött kifejezéseket használt (pl. „katasztrofális tárgyalás”, „felrázták a német politikai elitet”, „szisztematikusan nekiállt szétverni az eddigi világrendet”), amelyek befolyásolhatták az olvasó véleményét.
• Feltételezések: A cikk több következtetést tálalt feltételezésként (pl. „aztán Németországból átgyűrűzött lényegében minden európai országba, aminek az oka valószínűleg az, hogy a befektetők arra számítanak”, „nemcsak azért lehet arra számítani, hogy a német után a többi európai kormány is bátrabban fog költekezni, mert eddig a német szigor tartotta vissza a többieket”), anélkül, hogy ezeket kellően alátámasztotta volna.
• Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő tények (pl. a kötvényhozamok emelkedése, Merz bejelentése) valósak, de az ok-okozati összefüggések és a jövőbeli hatások leírása spekulatív.
• Konklúzió: A cikkben leírtakból az a konklúzió vonható le, hogy a német gazdaságpolitikában jelentős változások várhatók, amelyek hatással lehetnek az európai és a globális gazdaságra is.
• Hatás a magyar közéletre: A német gazdaságpolitikai változások közvetett hatással lehetnek a magyar gazdaságra is, például a hadiipari kapcsolatokon keresztül.

(Forrás: telex.hu)