Gazdaság

Kormányzati intézkedések az élelmiszerárak emelkedése kapcsán

A kormány 2025 januárja óta foglalkozik az élelmiszerárak növekedésének kérdésével, miután az infláció mértéke 2024 novembere óta emelkedett, és 2025 januárjában elérte az 5,5 százalékot. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az élelmiszerek ára átlag feletti mértékben nőtt: januárban éves szinten 6 százalékkal, decemberhez képest pedig 1,9 százalékkal.

A KSH adatai szerint 2025 januárjában jelentős áremelkedés volt tapasztalható a tej (5,8%), a kávé (4,9%), a csokoládé (4,7%), valamint a zöldség és gyümölcs (4,4%) és a liszt (3,8%) esetében.

A februári inflációs adatok közzététele a következő héten várható. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy szombati rendezvényen azt nyilatkozta, hogy az élelmiszerinfláció várhatóan eléri a 7%-ot, akár már februárban.

A kormány korábban bejelentette, hogy az online árfigyelőben szereplő termékek körét 100-ra bővíthetik. Az árfigyelő oldal 2023 közepe óta működik, és lehetővé teszi a nagyobb üzletek árainak összehasonlítását.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) élelmiszer-kiskereskedő tagvállalatai korábban jelezték, hogy a beszállítóknak is részt kell venniük az árak mérséklésében. Az OKSZ szerint az áremelkedésért nem kizárólag a kereskedők felelősek.

A kormány tárgyalásokat folytatott az OKSZ-szel és más ágazati szereplőkkel, például a Tej Terméktanáccsal. A tejtermékek ára az elmúlt hónapokban jelentősen emelkedett.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter február 10-én egy Facebook-bejegyzésben említést tett egy esetleges újabb árstop bevezetéséről.

A kormány 2021 őszén vezetett be árstopot egyes alapvető élelmiszerekre. Először hat, majd 2022 novemberétől további két termék árát rögzítették. Az első körben érintett termékek ára nem lehetett magasabb, mint a 2021. október 15-i ár. Ezek a termékek a következők voltak: kristálycukor, búzafinomliszt (BL 55), finomított napraforgó-étolaj, házi sertéscomb, csirkemell, csirke far-hát, csirkefar, csirkeszárnyvég és az ultramagas hőmérsékleten hőkezelt, 2,8% zsírtartalmú tehéntej. Később a tyúktojás és az étkezési burgonya is bekerült a körbe, ezek ára nem lehetett magasabb a 2022. szeptember 30-i árnál.

A kormány az árstop mellett a kiskereskedelmi láncoktól önkéntes profitkorlátozást vár el.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) levelet írt több élelmiszerpiaci érdekképviseleti szervezetnek, mivel a GVH szerint általánossá vált, hogy olyan közleményeket adnak ki, melyek szerint bizonyos termékek árának emelése szükséges.

A kormány bejelentette, hogy októbertől a nyugdíjasok visszaigényelhetik az áfát bizonyos alapvető élelmiszerek után. Ez a tejtermékekre, a zöldségekre és a gyümölcsökre vonatkozik, de csak azokra, amelyek áfatartalma magasabb, mint 5 százalék. A visszatérítés felső határa várhatóan 15 ezer forint lesz. A nyugdíjasok egy kártyát kapnak, amellyel a vásárláskor regisztrálják a visszatérítendő áfa összegét.

A rendszer részletei, különös tekintettel az őstermelők és a piaci árusok helyzetére, még kidolgozás alatt állnak.

Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének képviselője szerint problémát jelent, hogy az őstermelőktől vásárolt zöldség és gyümölcs után nem lehet áfát visszaigényelni, ami versenyhátrányt okozhat számukra.

A kormány felszólította a boltokat, hogy csökkentsék az áraikat. A Nemzetgazdasági Minisztérium önkéntes árcsökkentést vár el a kereskedelmi szereplőktől, elsősorban az alapvető élelmiszerek esetében.

Nagy Márton bejelentett egy három lépésből álló akciótervet, melynek részletei egyelőre nem ismertek.

Az OKSZ korábban közölte, hogy az élelmiszer-kiskereskedők eddig is számos akciót kínáltak, és a jövőben is folytatják az árcsökkentést célzó tevékenységüket. A szervezet hangsúlyozta, hogy a beszállítói együttműködés nélkül nem lehet tartós árcsökkentést elérni.

A februári inflációs adatokból lehet majd következtetni arra, hogy megindult-e valamilyen árcsökkenés.

Egy korábbi árstop intézkedés áruhiányhoz vezetett, és kérdéses, hogy összességében képes-e fékezni az inflációt. Az árstop kivezetésekor jelentős áremelkedés következhet be az érintett termékeknél. Emellett a kisebb boltokra is negatív hatással lehet, mivel a megnövekedett kereslet elszívhatja a vásárlóikat.

Elemzés

Az eredeti cikk több ponton is érzelmi befolyásolásra törekedett. Például a „kormány kommunikációs offenzívájának fő célpontjai a kiskereskedelmi láncok, közülük is a nagyobb multik” megfogalmazás egy negatív képet fest a kiskereskedelmi láncokról, ami befolyásolhatja az olvasó véleményét. A „kormány ultimátumot adott a boltoknak” kifejezés pedig drámai hatást kelt, ami szintén nem objektív tájékoztatás. Emellett a cikkben találhatók feltételezések is, például amikor azt írja, hogy „az árstop lebegtetése lehet csupán kommunikációs stratégia is a kormány részéről”. Ez egy spekuláció, nem pedig tény.

A cikkben tett állítások nagyrészt megfelelnek a valóságnak, amennyiben a KSH és más szervezetek által közölt adatokra támaszkodnak. Azonban a következtetések és a jövőre vonatkozó előrejelzések már kevésbé megalapozottak, és inkább a szerző véleményét tükrözik.

Hirdetés

A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a kormányzat aktívan próbálja kezelni az élelmiszerárak emelkedését, de az intézkedések hatékonysága és a piaci szereplők reakciói továbbra is kérdésesek. Az események hatással lehetnek a magyar közéletre, különösen a vásárlóerőre és a kiskereskedelmi szektorra.

(Forrás: portfolio.hu)

Gazdaság

Trump vámokkal fenyegeti Kanadát és az Európai Uniót

OkosHír:

Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, március 27-én a Truth Social platformon közzétett egy bejegyzést, amelyben vámokkal fenyegette Kanadát és az Európai Uniót. A bejegyzés szerint, ha az Európai Unió és Kanada együttműködnek az Egyesült Államok gazdasági károsításában, az Egyesült Államok jelentős vámokat vet ki mindkettőre.

A bejegyzés nem részletezi, hogy Trump milyen konkrét lépésekben látja az említett országok Amerika-ellenes együttműködését. Az sem egyértelmű, hogy Trump az Európai Uniót egyetlen országnak tekinti-e, vagy más oka volt a pontatlan megfogalmazásnak.

Az Egyesült Államok korábban 25 százalékos védővámokat vezetett be Kanada és az Európai Unió ellen. A kanadai vámokat április 2-ig felfüggesztették. Kanada és az Európai Unió is ellenvámokat jelentett be válaszul. Mark Carney kanadai miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is kritizálták a vámintézkedéseket.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk több ponton is érzelmileg befolyásoló nyelvezetet használt. Például a „már megint” kifejezés sugallja, hogy Trump viselkedése ismétlődő és negatív. A „Trump pontosan miben látja Kanada és az EU Amerika-ellenes összeesküvését” mondat összeesküvés-elméletet sejtet, ami nem feltétlenül állja meg a helyét. A „ha elvesztette volna a fonalat” megjegyzés pedig lekicsinylő Trump intézkedéseivel kapcsolatban. A cikkben tett állítások megfelelnek a valóságnak, amennyiben a tények helyesek, de a megfogalmazás elfogult lehet. A cikk konklúziója az, hogy Trump vámháborút folytat, ami negatív hatással lehet a nemzetközi kereskedelemre.

(Forrás: telex.hu)

(Kép: Facebook/Donald J. Trump)

Tovább

Belföld

Budapesti Közgyűlés elfogadta a BKK és BKV 2025-ös üzleti tervét

OkosHír:

A Budapesti Közgyűlés 2025. március 27-én 22 igen szavazattal, 9 ellenében elfogadta a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a BKV idei üzleti tervét.

A Karácsony Gergely főpolgármester által benyújtott előterjesztés szerint a közösségi közlekedés használatának ösztönzése és a megfizethetőség továbbra is fontos szempont. A tarifaszövetségi megállapodás értelmében a kölcsönös bérletelfogadás 2024. március 1-jei bevezetésével kialakított bérletárak nem változnak.

Az előterjesztés szerint a jegyek árában nem tervezik az infláció teljes mértékű érvényesítését, és nem cél a más nagyvárosok díjainak meghaladása sem. Azonban az eseti és napijegyek árainak 10-20 százalékos emelése várhatóan mintegy nettó 880 millió forint többletbevételt eredményezhet évente. Ezzel a budapesti vonaljegy ára 450 forintról 500 forintra emelkedne.

A döntés értelmében a helyszínen váltott vonaljegy ára 600 forintról 700 forintra, a tíz darabos gyűjtőjegy 4000 forintról 4500 forintra, a 30 perces jegy pedig 530 forintról 600 forintra emelkedik.

A közgyűlés arról is határozott, hogy októbertől a bérlettel rendelkezők számára a 100E vonalon történő utazáshoz kedvezményes kiegészítő repülőtéri vonaljegyet vezetnek be, melynek ára az előreváltott vonaljegy árának kétszerese lesz. Az ebből adódó bevételkiesést a bruttó 2200 forintos repülőtéri vonaljegy árának bruttó 2500 forintra emelésével tervezik ellentételezni.

A testület nem tárgyalta Vitézy Dávidnak, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetőjének javaslatát a belső-erzsébetvárosi sétálóutcák kiterjesztéséről. Karácsony Gergely főpolgármester közölte, hogy Niedermüller Péter VII. kerületi polgármester egyeztetést kért az önkormányzattal a kérdésben.

A közösségi költségvetési program első négy ciklusáról készített hatásvizsgálattal kapcsolatban Vitézy Dávid javaslatára a közgyűlés úgy döntött, hogy megvizsgálják, hogyan lehet elérni, hogy a jövőben a rendelkezésre álló forrásokból olyan projektek valósuljanak meg, amelyek hatékonyabban szolgálják Budapest fejlődését, megvalósításuk gyorsabb és jobban segítik a területi kiegyenlítődést.

A képviselők döntöttek a Fővárosi Szociális Közalapítvány tagjairól is. Szentkirályi Alexandra, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője megismételte, hogy a párt továbbra sem támogatja Bódis Krisztina közalapítványi tagságát.

Bujdosó Anna (Tisza Párt) szerint olyan szakemberekre van szükség, mint Bódis Krisztina, és Incze Zsuzsa sokat tett a gyermekvédelemért.

Gulyás Gergely Kristóf (Fidesz-KDNP) felvetette, hogy a főváros egy olyan civil szervezet működését támogatja, amely drogfogyasztással kapcsolatos tanácsokat ad, és megkérdőjelezte ennek helyességét.

Karácsony Gergely válaszában hangsúlyozta, hogy a főváros elkötelezett a drogfüggők segítése mellett.

Barna Judit (Tisza Párt) jelezte, hogy pártjának fenntartásai vannak az alapítvány működésével kapcsolatban, ezért jelöltek két tagot a kuratóriumba, míg a Fidesz nem nevezett meg jelöltet.

Az árvízvédelmi pályázatok benyújtására vonatkozó javaslat tárgyalásakor civilek is felszólaltak a Római-part árvízvédelmével kapcsolatban. Az ülés előtt a Rom-part egyesület demonstrációt tartott.

Olti Gergely helyi lakos kifogásolta, hogy a Királyok útja – Nánási útra épített mobilgát kettévágná Óbudát. Tálosné Vass Katalin, a Civilek a Római-partért Egyesület képviseletében arról beszélt, hogy a Nánási úti gát nagyobb biztonságot jelent.

Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a főváros már költött uniós forrást a projektre, így ha nem tudja befejezni, vissza kell fizetnie a pénzt.

A képviselők megszavazták a Podmaniczky Mozgalom előterjesztését arról, hogy a főpolgármester tegyen javaslatot a főváros díszvilágításáról szóló önkormányzati rendelet módosítására, ami hajnali 1 óráig meghosszabbítja a díszvilágítás üzemidejét a május 15. és szeptember 30. közötti nyári időszak alatt az UNESCO világörökségi helyszínnek számító budapesti Duna-partok és a Budai Várnegyed világörökségi területén.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk több helyen is érzelmileg színezett nyelvezetet használt. Például a „nincs helye” kifejezés Bódis Krisztina közalapítványi tagságával kapcsolatban, vagy a „primitív módon támadni” Karácsony Gergely megfogalmazása.
Feltételezések: A cikkben több feltételezés is megjelent következtetésként. Például, hogy a jegyáremelésből származó többletbevétel pontosan 880 millió forint lesz, vagy hogy a Nánási úti gát nagyobb biztonságot jelent. Ezek az állítások forrásmegjelölés nélkül szerepeltek.
Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő állítások tényként kezeltek bizonyos politikai álláspontokat (pl. Bódis Krisztina véleménye a rezsicsökkentésről), anélkül, hogy ezeket kontextusba helyezték volna.
Konklúzió: A cikkből arra lehet következtetni, hogy a Budapesti Közgyűlés fontos döntéseket hozott a közlekedés, a szociális ellátás és az árvízvédelem területén, miközben politikai viták is zajlottak.
Hatás a magyar közéletre: A döntések hatással lehetnek a budapesti közlekedés áraira és minőségére, a szociális ellátórendszer működésére, valamint a Római-part árvízvédelmére. A politikai viták tovább polarizálhatják a közvéleményt.

(Forrás: demokrata.hu)

(Kép: Facebook/BKK – Budapesti Közlekedési Központ)

Tovább