A kormány 2025 januárja óta foglalkozik az élelmiszerárak növekedésének kérdésével, miután az infláció mértéke 2024 novembere óta emelkedett, és 2025 januárjában elérte az 5,5 százalékot. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az élelmiszerek ára átlag feletti mértékben nőtt: januárban éves szinten 6 százalékkal, decemberhez képest pedig 1,9 százalékkal.
A KSH adatai szerint 2025 januárjában jelentős áremelkedés volt tapasztalható a tej (5,8%), a kávé (4,9%), a csokoládé (4,7%), valamint a zöldség és gyümölcs (4,4%) és a liszt (3,8%) esetében.
A februári inflációs adatok közzététele a következő héten várható. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy szombati rendezvényen azt nyilatkozta, hogy az élelmiszerinfláció várhatóan eléri a 7%-ot, akár már februárban.
A kormány korábban bejelentette, hogy az online árfigyelőben szereplő termékek körét 100-ra bővíthetik. Az árfigyelő oldal 2023 közepe óta működik, és lehetővé teszi a nagyobb üzletek árainak összehasonlítását.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) élelmiszer-kiskereskedő tagvállalatai korábban jelezték, hogy a beszállítóknak is részt kell venniük az árak mérséklésében. Az OKSZ szerint az áremelkedésért nem kizárólag a kereskedők felelősek.
A kormány tárgyalásokat folytatott az OKSZ-szel és más ágazati szereplőkkel, például a Tej Terméktanáccsal. A tejtermékek ára az elmúlt hónapokban jelentősen emelkedett.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter február 10-én egy Facebook-bejegyzésben említést tett egy esetleges újabb árstop bevezetéséről.
A kormány 2021 őszén vezetett be árstopot egyes alapvető élelmiszerekre. Először hat, majd 2022 novemberétől további két termék árát rögzítették. Az első körben érintett termékek ára nem lehetett magasabb, mint a 2021. október 15-i ár. Ezek a termékek a következők voltak: kristálycukor, búzafinomliszt (BL 55), finomított napraforgó-étolaj, házi sertéscomb, csirkemell, csirke far-hát, csirkefar, csirkeszárnyvég és az ultramagas hőmérsékleten hőkezelt, 2,8% zsírtartalmú tehéntej. Később a tyúktojás és az étkezési burgonya is bekerült a körbe, ezek ára nem lehetett magasabb a 2022. szeptember 30-i árnál.
A kormány az árstop mellett a kiskereskedelmi láncoktól önkéntes profitkorlátozást vár el.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) levelet írt több élelmiszerpiaci érdekképviseleti szervezetnek, mivel a GVH szerint általánossá vált, hogy olyan közleményeket adnak ki, melyek szerint bizonyos termékek árának emelése szükséges.
A kormány bejelentette, hogy októbertől a nyugdíjasok visszaigényelhetik az áfát bizonyos alapvető élelmiszerek után. Ez a tejtermékekre, a zöldségekre és a gyümölcsökre vonatkozik, de csak azokra, amelyek áfatartalma magasabb, mint 5 százalék. A visszatérítés felső határa várhatóan 15 ezer forint lesz. A nyugdíjasok egy kártyát kapnak, amellyel a vásárláskor regisztrálják a visszatérítendő áfa összegét.
A rendszer részletei, különös tekintettel az őstermelők és a piaci árusok helyzetére, még kidolgozás alatt állnak.
Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének képviselője szerint problémát jelent, hogy az őstermelőktől vásárolt zöldség és gyümölcs után nem lehet áfát visszaigényelni, ami versenyhátrányt okozhat számukra.
A kormány felszólította a boltokat, hogy csökkentsék az áraikat. A Nemzetgazdasági Minisztérium önkéntes árcsökkentést vár el a kereskedelmi szereplőktől, elsősorban az alapvető élelmiszerek esetében.
Nagy Márton bejelentett egy három lépésből álló akciótervet, melynek részletei egyelőre nem ismertek.
Az OKSZ korábban közölte, hogy az élelmiszer-kiskereskedők eddig is számos akciót kínáltak, és a jövőben is folytatják az árcsökkentést célzó tevékenységüket. A szervezet hangsúlyozta, hogy a beszállítói együttműködés nélkül nem lehet tartós árcsökkentést elérni.
A februári inflációs adatokból lehet majd következtetni arra, hogy megindult-e valamilyen árcsökkenés.
Egy korábbi árstop intézkedés áruhiányhoz vezetett, és kérdéses, hogy összességében képes-e fékezni az inflációt. Az árstop kivezetésekor jelentős áremelkedés következhet be az érintett termékeknél. Emellett a kisebb boltokra is negatív hatással lehet, mivel a megnövekedett kereslet elszívhatja a vásárlóikat.
Elemzés
Az eredeti cikk több ponton is érzelmi befolyásolásra törekedett. Például a „kormány kommunikációs offenzívájának fő célpontjai a kiskereskedelmi láncok, közülük is a nagyobb multik” megfogalmazás egy negatív képet fest a kiskereskedelmi láncokról, ami befolyásolhatja az olvasó véleményét. A „kormány ultimátumot adott a boltoknak” kifejezés pedig drámai hatást kelt, ami szintén nem objektív tájékoztatás. Emellett a cikkben találhatók feltételezések is, például amikor azt írja, hogy „az árstop lebegtetése lehet csupán kommunikációs stratégia is a kormány részéről”. Ez egy spekuláció, nem pedig tény.
A cikkben tett állítások nagyrészt megfelelnek a valóságnak, amennyiben a KSH és más szervezetek által közölt adatokra támaszkodnak. Azonban a következtetések és a jövőre vonatkozó előrejelzések már kevésbé megalapozottak, és inkább a szerző véleményét tükrözik.
A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a kormányzat aktívan próbálja kezelni az élelmiszerárak emelkedését, de az intézkedések hatékonysága és a piaci szereplők reakciói továbbra is kérdésesek. Az események hatással lehetnek a magyar közéletre, különösen a vásárlóerőre és a kiskereskedelmi szektorra.
