Gazdaság
Kormányzati intézkedések az élelmiszerárak emelkedése kapcsán
A kormány 2025 januárja óta foglalkozik az élelmiszerárak növekedésének kérdésével, miután az infláció mértéke 2024 novembere óta emelkedett, és 2025 januárjában elérte az 5,5 százalékot. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az élelmiszerek ára átlag feletti mértékben nőtt: januárban éves szinten 6 százalékkal, decemberhez képest pedig 1,9 százalékkal.
A KSH adatai szerint 2025 januárjában jelentős áremelkedés volt tapasztalható a tej (5,8%), a kávé (4,9%), a csokoládé (4,7%), valamint a zöldség és gyümölcs (4,4%) és a liszt (3,8%) esetében.
A februári inflációs adatok közzététele a következő héten várható. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy szombati rendezvényen azt nyilatkozta, hogy az élelmiszerinfláció várhatóan eléri a 7%-ot, akár már februárban.
A kormány korábban bejelentette, hogy az online árfigyelőben szereplő termékek körét 100-ra bővíthetik. Az árfigyelő oldal 2023 közepe óta működik, és lehetővé teszi a nagyobb üzletek árainak összehasonlítását.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) élelmiszer-kiskereskedő tagvállalatai korábban jelezték, hogy a beszállítóknak is részt kell venniük az árak mérséklésében. Az OKSZ szerint az áremelkedésért nem kizárólag a kereskedők felelősek.
A kormány tárgyalásokat folytatott az OKSZ-szel és más ágazati szereplőkkel, például a Tej Terméktanáccsal. A tejtermékek ára az elmúlt hónapokban jelentősen emelkedett.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter február 10-én egy Facebook-bejegyzésben említést tett egy esetleges újabb árstop bevezetéséről.
A kormány 2021 őszén vezetett be árstopot egyes alapvető élelmiszerekre. Először hat, majd 2022 novemberétől további két termék árát rögzítették. Az első körben érintett termékek ára nem lehetett magasabb, mint a 2021. október 15-i ár. Ezek a termékek a következők voltak: kristálycukor, búzafinomliszt (BL 55), finomított napraforgó-étolaj, házi sertéscomb, csirkemell, csirke far-hát, csirkefar, csirkeszárnyvég és az ultramagas hőmérsékleten hőkezelt, 2,8% zsírtartalmú tehéntej. Később a tyúktojás és az étkezési burgonya is bekerült a körbe, ezek ára nem lehetett magasabb a 2022. szeptember 30-i árnál.
A kormány az árstop mellett a kiskereskedelmi láncoktól önkéntes profitkorlátozást vár el.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) levelet írt több élelmiszerpiaci érdekképviseleti szervezetnek, mivel a GVH szerint általánossá vált, hogy olyan közleményeket adnak ki, melyek szerint bizonyos termékek árának emelése szükséges.
A kormány bejelentette, hogy októbertől a nyugdíjasok visszaigényelhetik az áfát bizonyos alapvető élelmiszerek után. Ez a tejtermékekre, a zöldségekre és a gyümölcsökre vonatkozik, de csak azokra, amelyek áfatartalma magasabb, mint 5 százalék. A visszatérítés felső határa várhatóan 15 ezer forint lesz. A nyugdíjasok egy kártyát kapnak, amellyel a vásárláskor regisztrálják a visszatérítendő áfa összegét.
A rendszer részletei, különös tekintettel az őstermelők és a piaci árusok helyzetére, még kidolgozás alatt állnak.
Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének képviselője szerint problémát jelent, hogy az őstermelőktől vásárolt zöldség és gyümölcs után nem lehet áfát visszaigényelni, ami versenyhátrányt okozhat számukra.
A kormány felszólította a boltokat, hogy csökkentsék az áraikat. A Nemzetgazdasági Minisztérium önkéntes árcsökkentést vár el a kereskedelmi szereplőktől, elsősorban az alapvető élelmiszerek esetében.
Nagy Márton bejelentett egy három lépésből álló akciótervet, melynek részletei egyelőre nem ismertek.
Az OKSZ korábban közölte, hogy az élelmiszer-kiskereskedők eddig is számos akciót kínáltak, és a jövőben is folytatják az árcsökkentést célzó tevékenységüket. A szervezet hangsúlyozta, hogy a beszállítói együttműködés nélkül nem lehet tartós árcsökkentést elérni.
A februári inflációs adatokból lehet majd következtetni arra, hogy megindult-e valamilyen árcsökkenés.
Egy korábbi árstop intézkedés áruhiányhoz vezetett, és kérdéses, hogy összességében képes-e fékezni az inflációt. Az árstop kivezetésekor jelentős áremelkedés következhet be az érintett termékeknél. Emellett a kisebb boltokra is negatív hatással lehet, mivel a megnövekedett kereslet elszívhatja a vásárlóikat.
Elemzés
Az eredeti cikk több ponton is érzelmi befolyásolásra törekedett. Például a „kormány kommunikációs offenzívájának fő célpontjai a kiskereskedelmi láncok, közülük is a nagyobb multik” megfogalmazás egy negatív képet fest a kiskereskedelmi láncokról, ami befolyásolhatja az olvasó véleményét. A „kormány ultimátumot adott a boltoknak” kifejezés pedig drámai hatást kelt, ami szintén nem objektív tájékoztatás. Emellett a cikkben találhatók feltételezések is, például amikor azt írja, hogy „az árstop lebegtetése lehet csupán kommunikációs stratégia is a kormány részéről”. Ez egy spekuláció, nem pedig tény.
A cikkben tett állítások nagyrészt megfelelnek a valóságnak, amennyiben a KSH és más szervezetek által közölt adatokra támaszkodnak. Azonban a következtetések és a jövőre vonatkozó előrejelzések már kevésbé megalapozottak, és inkább a szerző véleményét tükrözik.
A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a kormányzat aktívan próbálja kezelni az élelmiszerárak emelkedését, de az intézkedések hatékonysága és a piaci szereplők reakciói továbbra is kérdésesek. Az események hatással lehetnek a magyar közéletre, különösen a vásárlóerőre és a kiskereskedelmi szektorra.
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
OkosHír: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bejelentette, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium új makrogazdasági számokkal dolgozik a 2025-ös és 2026-os évekre, ami az idei és a következő két évre is 5 százalékos költségvetési hiányt vetít előre.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a közelmúltban új makrogazdasági előrejelzéseket készített a 2025-ös és 2026-os évekre. Ennek értelmében az idei évre, valamint a következő két évre egyaránt 5 százalékos költségvetési hiánnyal számolnak. Ez azt jelenti, hogy a költségvetés három egymást követő évben 5 százalékos deficittel működhet.
Az eredeti tervek szerint az idei évre 3,7 százalékos hiányt irányoztak elő, amelyet először 4,3 százalékra, majd nemrégiben 4,5 százalékra emeltek a vártnál alacsonyabb GDP és magasabb infláció miatt. A 2026-os költségvetés tervezésekor szintén 3,7 százalékos hiánnyal kalkuláltak, ezt módosították 5 százalékra.
A miniszter a módosítások hátterében a gazdaság segítésére irányuló politikai intézkedéseket jelölte meg, amelyek a Telex cikke szerint „a politika szeretne segíteni is a gazdaságnak” megfogalmazással írt le. Hozzátette, hogy ezeket az intézkedéseket finanszírozni kell.
„Úgy tudjuk ezeket finanszírozni, ha a költségvetés hiánya 2025-ben és 2026-ban is 5 százalék lesz, éppen úgy, mint amennyi volt 2024-ben, vagyis nem tudunk hiányt csökkenteni, de nem akarunk hiányt emelni” – idézte a minisztert a beszélgetésen részt vevő lap.
Nominális adatok és államadósság
Nominális értékben ez azt jelenti, hogy:
- Az idei pénzforgalmi hiány az eddig ismert 4774 milliárd forint helyett 5055 milliárd forint lesz.
- Jövőre pedig 4218 milliárd helyett 5445 milliárd forint.
Az államadósság GDP-arányos szintje a 2024-2026 közötti időszakban várhatóan 73,5 százalék körül alakul, ami a „ne nőjön, ha már csökkenni nem tud” elv érvényesülését jelenti a lap szerint. Az idei évben ennek teljesülését az erősebb forint, jövőre pedig a várható 3,1 százalékos gazdasági növekedés támogathatja. Az idei évre vonatkozó GDP növekedési várakozás 0,5 százalék az eredetileg tervezett 3,4 százalék helyett.
Finanszírozási források és banki adóztatás
A kormány a megnövekedett kiadások finanszírozására több forrást is megjelölt:
- A magyar vállalkozásoktól és a bankoktól szedne be több adót, mintegy 400 milliárd forinttal növelve a bevételt.
- Az általános tartalékok zárolásából 192 milliárd forintot különítenének el.
- A bankadó emeléséből eredően a 2026-ra tervezett 180 milliárd forint helyett 360 milliárd forint bevételt céloz meg a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Nagy Márton a bankadó emelését a bankok magas jövedelmezőségével indokolta, annak ellenére, hogy a kormány korábban már csökkentette a bankok profitját bankadóval, kamatstoppal, az ingyenes készpénzfelvételi limit megduplázásával és ATM-telepítésekkel. A miniszter elismerte, hogy az adóváltozás tovább ronthatja a bankok és a kormány közötti viszonyt, de a költségvetés stabilitását elsődlegesnek tartja.
Emellett Magyarország devizakötvényt is kibocsátana a jövő év első felében, bár ennek részletei (devizanem, összeg) még nem ismertek.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk célja, hogy tájékoztassa az olvasót a kormányzati makrogazdasági tervek módosításáról és a költségvetési hiány növekedéséről, miközben erősen kritikus hangnemben mutatja be ezeket az intézkedéseket, a „választás előtti osztogatás” következményeként beállítva azokat. A cikk a kormány pénzügyi felelőtlenségét és politikai motivációit sugallja.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk narrátora számos alkalommal használ érzelmileg töltött, ítélkező kifejezéseket. Például az „akkora osztogatásba kezd” és a „brutális osztogatása” kifejezések negatív konnotációt hordoznak, és a kormány intézkedéseit pazarlóként vagy felelőtlenként állítják be, anélkül, hogy semlegesen ismertetnék azokat. A „megborult költségvetés” szintén egy szubjektív, dramatizáló megfogalmazás. Az „Orbánék osztogatásával kapcsolatban felmerülő kérdés” kollektívan ítéli meg a kormányt, és a „választás előtti szavazatszerző intézkedések” pejoratív módon utal a politikai motivációkra, anélkül, hogy a cikk részletesen elemezné vagy bizonyítaná ezeket a motivációkat. A „jóléti, szavazatszerző osztogatásba kezd” szintén egy értékítéletet tartalmazó megfogalmazás. Ezek a kifejezések nem szakmai terminológiák, hanem a szerző véleményét tükrözik.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk Nagy Márton miniszter bejelentéseire épül, azonban a bejelentett tényeket azonnal a szerző saját értelmezésével és kritikájával keretezi. Például a hiány növelésének okaként a szerző közvetlenül a „kormányzat választás előtt brutális osztogatását” jelöli meg, anélkül, hogy ezt a miniszter szavaihoz kötné, vagy más forrásból származó elemzéssel támasztaná alá. Bár a miniszter egy idézetét („a politika szeretne segíteni is a gazdaságnak”) a Telexre hivatkozva említi, a cikk egészének hangvétele és a cselekmények motivációinak leírása a szerző előfeltevéseit tükrözi, nem pedig kiegyensúlyozott forrásokra támaszkodik. A „kőbe vésettek a választás előtti szavazatszerző intézkedések, azokat teljesíteni kell” állítás szintén a szerző interpretációja, nem egy idézett forrás véleménye.
- Hiányzó Kontextus és Tények: A cikk nem szolgáltatott bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a „brutális osztogatás” vagy a „jóléti, szavazatszerző osztogatás” pontosan milyen intézkedéseket takar, és hogyan számszerűsíthető a hatásuk a költségvetési hiányra. Bár említi, hogy „ebben a cikkünkben levezettük”, a jelen cikkben nem kerül bemutatásra a részletes levezetés. Az ok-okozati összefüggés, miszerint a költségvetés stabilitása azért válik fontossá, „mert a kormány választás előtt nagyjából 2000 milliárd forintos jóléti, szavazatszerző osztogatásba kezd”, a cikk narrátora által bemutatott állítás, amelynek alátámasztására a jelen szövegben nem található részletes bizonyíték vagy alternatív gazdasági magyarázat.
Kép: Nagy Márton/Facebook – Képernyőkép
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
OkosHír: A Tisza Párt gazdasági szakértője, Kármán András, valamint Bod Péter Ákos korábbi jegybankelnök is aggodalmát fejezte ki a washingtoni devizaswap-keretről szóló tárgyalások kapcsán, kiemelve a Magyar Nemzeti Bank (MNB) függetlenségének lehetséges sérülését.
A Tisza Párt gazdasági szakértője, Kármán András véleménye szerint a nemzetgazdasági miniszter, Nagy Márton washingtoni egyeztetései, amelyek egy esetleges devizaswap-keret felállításáról szólnak, a jegybank függetlenségének megsértését jelenthetik. Kármán András kifejtette, hogy egy ilyen megállapodás az amerikai Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank között jönne létre.
Posztjában Kármán András arról számolt be, hogy a kormány a Magyar Nemzeti Bank részvétele nélkül tárgyalt az ügyről, azonban Nagy Márton miniszter tájékoztatása szerint a miniszterelnök már értesítette a jegybank elnökét a fejleményekről.
Kiemelte, hogy az MNB-nek a jegybanktörvényben meghatározott feladatainak végrehajtása során függetlennek kell lennie, és nem kérhet, illetve nem fogadhat el utasítást sem a kormánytól, sem politikai pártoktól. Ez a rendelkezés nemcsak az MNB-törvényben, hanem az Európai Unió Alapszerződésében is szerepel. Hozzátette, hogy egy devizaswap-keret a jegybank egyik kulcsfontosságú feladatához, az árfolyampolitikához kapcsolódik.
Kármán András álláspontja szerint a jegybank feje fölött, annak részvétele nélkül megállapodni, sőt a technikai részleteket is egyeztetni, nagyon is a jegybanki függetlenség megsértésének tűnik. Üzenetében Nagy Mártonnak azt is megjegyezte, hogy míg Argentína esetében, amely pár hete hasonló megállapodást kötött az Egyesült Államokkal, ez az eljárás elfogadott lehet, addig Európában nem az.
Hétfőn Bod Péter Ákos, korábbi jegybankelnök, közgazdász, politikus és egyetemi tanár a washingtoni találkozó után Orbán Viktor által bejelentett amerikai pénzügyi védőpajzsot „valószínűleg blöffnek” értékelte. Szerinte ez egy „a médiának szóló, gazdaságilag nehezen értelmezhető nagy bejelentés”, amely mögött, ha lesz is valami, arról majd a szakértőkkel kezdenek tárgyalni.
Az Egyesült Államok által a „spekulációs támadások” ellen Magyarországnak ígért pénzügyi védőpajzs részleteiről egy korábbi cikkben olvasható bővebb információ.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk célja az volt, hogy rávilágítson a magyar kormány devizaswap-tárgyalásai körüli aggodalmakra, különös tekintettel a Magyar Nemzeti Bank függetlenségének lehetséges sérelmére. A cikk a Tisza Párt gazdasági szakértőjének és egy korábbi jegybankelnöknek a kritikáját helyezi előtérbe, ezzel is megerősítve a jegybanki függetlenség kérdését. A narratíva egyértelműen a kormányzati eljárás kritikus megközelítésére irányul.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk narrátora enyhén manipulatív nyelvezetet használ bizonyos helyeken. Például a „Nagy Márton mindenkit megnyugtatott, hogy a miniszterelnök már tájékoztatta a fejleményekről a magyar jegybank elnökét” megfogalmazás hordozhat némi iróniát, sugallva, hogy a „megnyugtatás” ellenére a helyzet mégis aggályos. Hasonlóképpen, az Orbán Viktor által „belengetett amerikai pénzügyi védőpajzsot” kifejezés a „belengetett” szóval egy könnyedebb, kevésbé megalapozott ígéret képét festi le, ahelyett, hogy semlegesen „bejelentett”-ként hivatkozna rá. Ezek a szóválasztások finoman befolyásolhatják az olvasó percepcióját a kormányzati kommunikáció hitelességéről.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk forráskezelése kiegyensúlyozatlan. Két kritikus hangot szólaltat meg (Kármán András, Tisza Párt; Bod Péter Ákos, korábbi jegybankelnök), akik egyaránt aggályokat fogalmaznak meg a jegybanki függetlenséggel és a kormányzati eljárással kapcsolatban. Bár megemlíti Nagy Márton miniszter állítását, miszerint a miniszterelnök tájékoztatta az MNB elnökét, ez nem egyenértékű egy részletes kormányzati magyarázattal vagy ellenérvvel. A cikk nem tartalmazza a kormány vagy a Nemzetgazdasági Minisztérium hivatalos álláspontját, vagy egy szakértő ellenvéleményét, amely alátámasztaná a kormányzati eljárás jogszerűségét vagy indokoltságát. Ez az egyensúlyhiány megerősíti a kritikus narratívát.
Kép: Kármán András/Facebook
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Gulyás Gergely: Új esély a békére, változik a széljárás Washingtonban és Európában
Nemzetbiztonsági aggályok ellenére kapott magyar állampolgárságot Hilarion metropolita
A kormány megduplázza a nevelőszülők alapdíját
Magyarország zöld utat kaphat a HIMARS-rendszer beszerzésére
Súlyos baleset Somogyban: Vádat emeltek a 148 km/órával száguldó sofőr ellen
Kritikus a főváros pénzügyi helyzete: Karácsony Gergely tárgyalásra hívja a kormányt a Kúria döntése után
Jogi támogatás mindenkinek: Száz ügyvéd várja a rászorulókat a Budapesti Ügyvédi Kamara Pro Bono Napján
Kiterjesztett hatósági jogkörök és szigorodó bírságok: Jelentős közlekedési reform előtt áll Magyarország
Váratlan fordulat: Az amerikai képviselőház a jövő héten szavaz az Epstein-akták nyilvánosságra hozataláról
Menczer Tamás: Kérdések merültek fel az ukrajnai EU-támogatások elszámolásával kapcsolatban
Rendőrök elől menekült, sínekre hajtott: Súlyos vádak egy többszörös visszaeső sofőr ellen Baján
Kiderült: Rekordidő alatt nyílt meg az ENSZ egyetemi intézet Kőszegen
Éles kritikák Brüsszelből: Az Európai Bíróság elnöke bírálta Magyarország uniós forráskezelését
Meglepő diplomáciai fordulat: Trump parfümöt ajándékozott és személyes kérdéseket tett fel a szíriai elnöknek
Moszkva: Pokrovszk „megtisztítva”, Ukrajna akadályozza a fogolycserét és a tárgyalásokat
Véget ért a 43 napos válság: Trump aláírta a költségvetési törvényt
Lázár János: Hatalmas küzdelem elé nézünk, a szavazókat kiskanállal kell összeszedni
YouGov felmérés: A németek kétharmada ellenzi a dízel- és benzinautók betiltását
Felfüggesztett börtönbüntetés egy dán férfinak: filmekből kivágott meztelen jeleneteket terjesztett a Redditen
439 milliós elvonás: pereli az államot a II. kerület, precedens született a főváros ügyében
Lázár János figyelmeztet: Hatalmas küzdelem vár a Fideszre, a szavazókat „kiskanállal kell összeszedni”
Menczer Tamás „óriási buktának” nevezte a Tisza Párt bevándorláspolitikai kijelentéseit
Babiš magyarázatot ígért az elnöknek az összeférhetetlenségi ügyben
Súlyos ítélet Szegeden: Tíz év fegyház vár a szamurájkarddal támadó emberrablókra
London és Brüsszel lép: Új szankciók jönnek az orosz LNG ellen, Ukrajna is jelentős támogatást kap
Orbán Viktor: Olyan gyermek, akit családtámogatás nem ér el, Magyarországon nincs
Magyar Péter: Orbán Viktor nem maradhat miniszterelnök a mélyszegénységről tett kijelentései után
Nagy Márton újratervez: Jelentős költségvetési kiigazítások várhatók 2025-re és 2026-ban
Dömötör Csaba: 70 ezer milliárd forintnyi háborús kiadás terheli az európai gazdaságot
Iskolából vittek el egy diákot Szlovákiában, aki „Fico áruló” feliratot festett a járdára
Orbán Viktor Rónai Egonnal beszélget az ATV új műsorában
Gigantikus bontási hullám a Liszt Ferenc Repülőtérnél: 169 épületet érint az új gyorsforgalmi út építése
KSH Jelentés: 4,3 százalékon maradt az infláció októberben, folytatódott a gáz drágulása
Kármán András és Bod Péter Ákos is megszólalt a devizaswap-tárgyalásokról
Lázár János: Hatalmas küzdelem elé nézünk, a szavazókat kiskanállal kell összeszedni
Menczer Tamás „óriási buktának” nevezte a Tisza Párt bevándorláspolitikai kijelentéseit
Orbán Viktor szerint már rég csődben van Budapest, Karácsony Gergely tárgyalást sürget
Németország pénzügyi támogatást küld Ukrajnának fűtés és áramellátás biztosítására
Cseh Katalin új pártot alapít, szerinte túl sok a tesztoszteron, és túl kevés az emberség a magyar politikában
Kritikus a főváros pénzügyi helyzete: Karácsony Gergely tárgyalásra hívja a kormányt a Kúria döntése után
Szuverenitásvédelmi Hivatal: Élesedik a vita a „hírszerzési tevékenység” és a külföldi finanszírozás értelmezéséről
Belső feszültségek a Munkáspártban: Felmerült Keir Starmer leváltásának lehetősége
Moszkva: Pokrovszk „megtisztítva”, Ukrajna akadályozza a fogolycserét és a tárgyalásokat
Magyar származású író diadalmaskodott: David Szalay nyerte a rangos Booker-díjat
Magyar Levente: Európának meg kell találnia az egyensúlyt Kína gazdasági előretörésével és az orosz biztonsági kihívással szemben
Fokozódó feszültség: Az Egyesült Államok legnagyobb hadihajója érkezett Latin-Amerikába
London és Brüsszel lép: Új szankciók jönnek az orosz LNG ellen, Ukrajna is jelentős támogatást kap
Véget ért a 43 napos válság: Trump aláírta a költségvetési törvényt
Vöröses sarki fény ragyogott a Dunakanyar felett éjszaka
Kiderült: Németország 20 Airbus H145M helikoptert vásárol közel 1 milliárd euróért
-
Közélet-Politika2 napjaOrbán Viktor: Olyan gyermek, akit családtámogatás nem ér el, Magyarországon nincs
-
Közélet-Politika2 napja
Magyar Péter: Orbán Viktor nem maradhat miniszterelnök a mélyszegénységről tett kijelentései után
-
Gazdaság3 napjaNagy Márton újratervez: Jelentős költségvetési kiigazítások várhatók 2025-re és 2026-ban
-
Közélet-Politika3 napja
Dömötör Csaba: 70 ezer milliárd forintnyi háborús kiadás terheli az európai gazdaságot
-
Külföld3 napja
Iskolából vittek el egy diákot Szlovákiában, aki „Fico áruló” feliratot festett a járdára
-
Közélet-Politika3 napja
Orbán Viktor Rónai Egonnal beszélget az ATV új műsorában
-
Belföld3 napja
Gigantikus bontási hullám a Liszt Ferenc Repülőtérnél: 169 épületet érint az új gyorsforgalmi út építése
-
Hírek3 napja
KSH Jelentés: 4,3 százalékon maradt az infláció októberben, folytatódott a gáz drágulása
