Hírek

Eli Cohen miniszter bejelentette a gázai áramszolgáltatás leállítását

OkosHír: Eli Cohen energiaügyi miniszter vasárnap jelentette be a Gázai övezet áramellátásának leállítását. A döntés egy héttel azután született, hogy Izrael felfüggesztette a segélyszállítmányokat a területre, ahol több mint kétmillió ember él.

A miniszter egy videónyilatkozatban közölte, hogy minden eszközt felhasználnak a túszok szabadon bocsátása és a Hamász gázai jelenlétének felszámolása érdekében.

Az áramszolgáltatás leállítása várhatóan érinti a sótalanító üzemek működését, amelyek a tiszta ivóvíz biztosításához szükségesek. A kormányzat nem zárta ki a vízellátás leállításának lehetőségét sem.

A tűzszüneti tárgyalások várhatóan hétfőn folytatódnak Katarban. Izrael célja a tűzszünet első szakaszának meghosszabbítása. A Hamász a második fázis tárgyalásait sürgeti, ami magában foglalná a túszok szabadon engedését, az izraeli erők kivonását és a háború befejezését.

A Hamász információk szerint 24 élő túszt tart fogva, és 35 holttestet őriz. A szervezet közölte, hogy az ellátás megszüntetése a túszokat is érinti, és bejelentette, hogy az egyiptomi közvetítőkkel folytatott legutóbbi tárgyalási forduló nem hozott eredményt.

A gázai parti terület infrastruktúrája jelentős károkat szenvedett a háborúban. A megmaradt áramellátást generátorok és napelemek biztosítják. Az ENSZ emberi jogi hivatala pénteken a létfontosságú ellátmányok megvonását kollektív büntetésnek minősítette.

A Hamász támogatja egy független technokratákból álló bizottság létrehozását, amely a palesztin választásokig irányítaná Gázát a Ciszjordániában székelő Palesztin Hatóság égisze alatt. Izrael elutasítja a Palesztin Hatóság bármilyen szerepvállalását Gázában, és nem javasolt alternatív megoldást a háború utáni irányításra.

A Hamász 2023. októberi támadása során körülbelül 1200 embert ölt meg Izraelben, többségében civileket, és 251 túszt ejtett. Az izraeli katonai offenzíva során a Hamász által irányított Egészségügyi Minisztérium szerint több mint 48 000 palesztin halt meg Gázában. Azt nem közölték, hogy közülük hányan voltak fegyveresek.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk több ponton is érzelmi hatást kívánt elérni az olvasónál. Például a „minden rendelkezésre álló eszközt bevetnek” kifejezés a miniszter szájából elhangozva határozottságot sugall, de valójában nem konkrét, így manipulatív lehet. A cikkben az ENSZ emberi jogi hivatala véleményének említése (kollektív büntetés) egyértelműen elítélő hangvételű, ami befolyásolhatja az olvasó véleményét. A cikk konklúziója, hogy a helyzet eszkalálódik, és a humanitárius válság tovább mélyül Gázában. Az események hatással lehetnek a nemzetközi diplomáciai erőfeszítésekre és a közel-keleti konfliktus további alakulására.

(Forrás: portfolio.hu)

Hírek

Árrésstop: Kereskedelmi korlátozások és eltérő vélemények a kiskereskedelmi szektorban

OkosHír:

A kormány által bevezetett árrésstop március 17-én lépett hatályba, és elvileg május 31-ig tart. A rendelet értelmében az árrés nem haladhatja meg a 2023 januárjában alkalmazott átlagos árrés mértékét, és legfeljebb 10 százalék lehet.

A rendelet a következő termékekre vonatkozik: friss, hűtött és fagyasztott húsok (csontos, bőrös, filézett, darabolt, szeletelt vagy darált, csomagolás nélküli és csomagolt formában is), beleértve a laktózmentes változatokat is. A rendelet előírja, hogy ezeket a termékeket folyamatosan elérhetővé kell tenni a 2024-es évben értékesített átlagos napi mennyiség szintjén.

Azok a kereskedők, akik 2023-ban 1 milliárd forintnál nagyobb bevételt termeltek, és egy terméket nem forgalmaztak 2023 januárjában, az utolsó havi átlagos árrés mértékét követhetik, legfeljebb 10 százalékos határig. A saját márkás termékek aránya nem haladhatja meg a 2023. január és február hónapban értékesített teljes mennyiségi arányukat. Ha egy kereskedő az adott terméket 2023. január és február hónapban nem forgalmazta, akkor az utolsó havi arányt kell figyelembe venni.

A rendelet betartását a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi, és jogsértés esetén bírságokat szabhat ki. Az árrés megsértése esetén termékkategóriánként öt millió forint bírság szabható ki. A saját márkás termék arányának túllépése, készlethiány, vagy a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása esetén is bírság szabható ki. Súlyos jogsértés esetén az üzlet működését is felfüggeszthetik.

Fodor Attila szerint a szupermarketekben nagyobb az árrésstoppos termékek részaránya, ami miatt a működésük veszteségessé válhat. Fodor Attila szerint a magyar tulajdonú üzletek bezárása veszélyeztetheti a lakóhely-közeli üzletek működését és a kisebb települések ellátását.

Neubauer Katalin szerint a vásárlók elfordulhatnak a kisebb és közepes üzletektől, és a diszkontokban, szupermarketekben szerezhetik be az olcsóbb termékeket.

A Nemzetgazdasági Minisztérium által kommunikált árrések, nem általánosak. Nagy Márton miniszter egy Facebook-videóban említette, hogy a tejfölön, vajon, gyümölcsjoghurton és tehéntúrón jelentős árrés lehet.

Tőzsér Judit szerint a Lidl boltjaiban nem lehet vásárolni az árrésstoppal érintett termékkörből, ha a vevő áfás számlát kér.

Hevesi Nóra, a Tesco kommunikációs vezetője szerint a Tesco is mennyiségi korlátozást vezetett be.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk helyenként érzelmileg befolyásoló nyelvezetet használt, például a „veszélybe kerülhet” kifejezés a kis települések ellátásával kapcsolatban.
A cikkben Nagy Márton Facebook videójában elhangzott állításokat tényként közli, anélkül, hogy ezeket az állításokat más forrásból megerősítené.
A cikk konklúziója, hogy az árrésstop negatív hatással lehet a kiskereskedelmi szektorra és a vásárlókra. Ez a következtetés a szakértői véleményekre és a bevezetett korlátozásokra alapul, de a rendelet esetleges pozitív hatásait nem említi.
Az esemény hatással lehet a magyar közéletre, mivel a kiskereskedelmi árak és a vásárlói szokások fontos témák a közvéleményben.

(Forrás: portfolio.hu)

Tovább

Hírek

Államtitkár véleménye az ukrajnai helyzetről és az EU jövőjéről

OkosHír:

Zsigmond Barna Pál államtitkár a közösségi médiában közzétett bejegyzésében értékelte az orosz-ukrán konfliktus aktuális helyzetét és az Európai Unió ezzel kapcsolatos politikáját.

Az államtitkár szerint az elmúlt hetekben előrelépések történtek a béke irányába, ami az új amerikai kormányzatnak köszönhető. Ezzel szemben Brüsszel álláspontja szerinte továbbra is a konfliktus eszkalációját támogatja, új forrásokat keresve és egy 800 milliárd eurós felfegyverkezési programot, valamint közös hitelfelvételt sürgetve. Az államtitkár szerint egyesek „kis szuverenitásért” cserébe zálogba adnák Magyarország szuverenitását Ukrajnáért.

Zsigmond Barna Pál hangsúlyozta, hogy a 800 milliárd eurós felfegyverkezési programot Magyarország nem támogatja, mert nem látják a fedezetét. Véleménye szerint a program csődbe vinné Európát, ami az orosz-ukrán háború elhúzódásával felgyorsulna. Kiemelte, hogy Európát eddig is számos gazdasági kár érte Ukrajna miatt, beleértve a mezőgazdaságban, a fuvarozásban, az energiaárakban és az inflációban okozott károkat.

Az államtitkár kijelentette, hogy Magyarország kiáll a béke mellett, és nem támogatja az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat, mivel azok szerinte a háború meghosszabbítását szolgálják. Ellenzik a közös hitelfelvételt is, mivel az szerinte adósságunióba taszítaná a tagállamokat, és Magyarország nem válhat újabb politikai zsarolás eszközévé.

Zsigmond Barna Pál közölte, hogy ellenzik Ukrajna EU-csatlakozását, mivel az jelenleg irreális. Szerinte egy háborúban álló, gazdaságilag romokban lévő ország uniós integrációja beláthatatlan következményekkel járna, és ezt a döntést nem lehet a nemzetek feje felett meghozni. Az államtitkár véleménynyilvánító szavazást kezdeményez, hogy a magyar emberek elmondhassák véleményüket Európa jövőjéről és Magyarország szuverenitásának védelméről.

Az államtitkár szerint Magyarország nem hagyja, hogy Brüsszel aláássa a nemzeti érdekeket, és kiáll a béke mellett.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk érzelmileg befolyásoló nyelvezetet használt, például a „hála az új amerikai békepárti kormányzatnak” kifejezéssel, ami feltételezi, hogy az új kormányzat automatikusan a béke mellett van. A „Brüsszel továbbra is a háború pártján áll” megfogalmazás pedig egyoldalúan állítja be az EU-t.
Feltételezések: A cikk több feltételezést is tartalmaz, amelyeket következtetésként tálal, például a 800 milliárd eurós program hatásaira vonatkozóan. Ezek az állítások nem feltétlenül vannak alátámasztva konkrét adatokkal.
Állítások valóságtartalma: A cikkben tett egyes állítások, mint például az Ukrajna EU-csatlakozásának „teljesen irreális” volta, véleményen alapulnak, és nem objektív tények.
Konklúzió: A cikk konklúziója, miszerint Magyarország kiáll a béke mellett, egyértelműen sugallja, hogy a többi szereplő (pl. Brüsszel) nem a béke mellett áll, ami egyoldalú megközelítés.
Hatás a magyar közéletre: Az ilyen cikkek polarizálhatják a magyar közéletet, erősítve a kormány és az EU közötti ellentétet, valamint befolyásolhatják a közvéleményt az ukrajnai konfliktussal és az EU-val kapcsolatban.

(Forrás: demokrata.hu)

Tovább