A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) megtartotta hagyományos Gazdasági Évnyitóját, ahol Orbán Viktor miniszterelnök és Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke is beszédet mondott. Az eseményen a gazdasági és geopolitikai helyzetet érintő kérdések kerültek terítékre. Orbán Viktor a Portfolio tudósítása szerint „érdekesnek” nevezte Varga Mihály kijelentését a türelmes monetáris politikáról. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a gyermeket vállaló anyák élethosszig tartó adómentessége megmarad. A gazdaságpolitika pillérei között említette az adócsökkentéseket, a foglalkoztatás bővítését, a vállalkozások támogatását, a befektetések ösztönzését, a költségvetési hiány kordában tartását, valamint a békepárti álláspontot. Elismerte, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti vámháború kedvezőtlenül érintheti a magyar gazdaságot, de reményét fejezte ki, hogy egy külön amerikai-magyar gazdasági egyezmény ezt ellensúlyozhatja. A miniszterelnök szerint az Európai Unió a 3% alatti fiskális hiányszabály elengedésére készül, és Németország fegyverkezésbe kezdett, ami rövid távon kedvező lehet a magyar gazdaság számára.

Varga Mihály az infláció elleni gazdaságpolitika fontosságát hangsúlyozta, kiemelve, hogy az infláció befolyásolja a 2025-re kitűzött makrogazdasági célokat. Célja az infláció csökkentése és az árstabilitás helyreállítása. Az infláció szeptember óta emelkedik, de az árfolyam erősödése mérséklő hatású lehet. A piaci szolgáltatások inflációja magas szinten maradt, ami figyelmeztető jel, mivel súlya a fogyasztói kosárban jelentős. Varga Mihály a jegybank, a kormány és a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) együttműködését sürgette a piaci szolgáltatások árképzésének kezelésére. Elmondta, hogy a költségvetés fegyelmezett, a gazdaság külső egyensúlyi pozíciója javult, és 2024 végén visszatért a gazdasági növekedés. A bankrendszer szerinte egészséges, és van tér a hitelezés bővítésére.

Varga Mihály szerint az európai gazdaság versenyhátrányban van, és több országban gyorsul az infláció. A világpiacon az élelmiszer- és nyersanyagárak ismét növekedtek, a jegybankok pedig mérséklik a koronavírus-válság alatt felépített eszközportfóliójukat. Európa több területen is kiadásnövelésre készül, például a védelmi kiadások, az energiaátmenet, a német infrastruktúra és a digitalizáció terén. A hosszú távú finanszírozási költségek emelkednek, és a külső környezet kiszámíthatatlansága óvatosságot indokol.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a vállalatok jelentős része a kereslet élénkülésére számít, és több mint a felük növelni tervezi beruházási kiadásait. A vállalatok többsége szerint a stabil árszínvonal és a megrendelések növekedése javítaná leginkább a helyzetüket. A kormány a termelékenység növelését több eszközzel is segíti, például a hitelezéssel. A Széchenyi Kártya Hitelprogram fenntartása jelentős költséget jelent a költségvetésnek. A KIVA értékhatárának emelését tervezik. A miniszter szerint a magyar gazdaság duális, a kkv-k termelékenysége alacsonyabb, mint a nagyvállalatoké. Magyarország az EU-ban a 18. helyen áll az effektív minimálbér euróban számolt összege alapján, és van esély az 1000 eurós minimálbér elérésére 2028-ra. A minimálbér emelésének hatása részben megjelenik az országos átlagbérben, és javítja a termelékenységet.

Nagy Márton szerint rövid távon az infláció a legnagyobb kihívás, de a reálbéremelkedés kompenzálta a lakosságot az infláció okozta veszteségekért. Az élelmiszerinfláció emelkedik, és a kormány komplex akciótervvel harcol az árnövelők ellen, amely önkéntes árcsökkentést, haszonkulcs-korlátozást és hatósági árak bevezetését tartalmazhatja. A Magyarországon megjelent ragadós körömfájás betegség hatással lehet az élelmiszerárakra. A nyugdíjasok számára áfa-visszatérítést helyeztek kilátásba. A miniszter szerint elindult a fordulat a magyar gazdaságban, és több mutatószám (foglalkoztatás, reálbérek, fogyasztás, turizmus, hitelezés, lakáspiac, autópiac, építőipar) pozitív tendenciát mutat. Az államok fejlesztő államokká váltak, és Kína, az USA és Németország is belépett a gazdasági világversengésbe.

Nagy Elek, az MKIK elnöke a Demján Sándor tőkeprogramot hozta fel példaként a kormánnyal való együttműködésre. A kamara saját alapkezelővel rendelkezik, és a kamarai hálózat segítségével találják meg a növekedési potenciállal rendelkező kkv-kat. A nemzetközi közbeszerzési tapasztalatok átvétele a hazai gazdasági szereplőket erősítheti. A hazai tulajdonú cégek helyzetbe hozását sürgette a közbeszerzésekben, és a magyar exportáló vállalatok megsegítésének szükségességéről beszélt. A kkv-k számára az adózás bonyolultsága jelenti a legnagyobb problémát. Példaként a KATA átalakítását hozta fel, és felvetette, hogy az új rendszerben a vállalkozó számlázhatna a cégek felé is, de a megrendelő adózna. Az adminisztrációs terhek csökkentése prioritás, különösen a vendéglátás, a turizmus és a kereskedelem területén, a digitális megoldások bevezetésével. Egyszerűsített, szektor specifikus adó bevezetését is felvetette, különös tekintettel a vendéglátó szektorra.

Nagy Elek szerint a kamarai reneszánsz a vállalkozásokat helyezi a középpontba, és a kamara jövőképe, hogy a magyar vállalkozók azt érezzék, hogy a kamara értük van. A tudásalapú gazdaságfejlesztésben rejlik a magyar út, és ökoszisztéma építésére van szükség. A mesterséges intelligencia használatával komoly hatékonyság növekedés érhető el, és Palkovics László kormánybiztos ezzel összefüggő feladatokat kapott. A magyar vállalkozások legégetőbb problémáira rövid távú, adat alapú megoldások szükségesek, és a kormány, a nemzeti bank és a kamarák együttműködése hozhatja el a megoldást.

Elemzés

Az eredeti cikk több ponton is elfogult lehetett, ami a megfogalmazásban és a hangsúlyokban mutatkozott meg. Például, a kormány intézkedéseit pozitív színben tüntette fel anélkül, hogy kritikusan megvizsgálta volna azok hatásait. A cikk helyenként következtetésként tálalt feltételezéseket, például a vámháború hatásainak ellensúlyozásával kapcsolatban. Az eredeti cikkben tett állítások valóságtartalmát nehéz teljes mértékben felmérni a források hiánya miatt. A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a kormány és a gazdasági szereplők közötti együttműködés kulcsfontosságú a gazdasági kihívások kezelésében. Az esemény hatása a magyar közéletre abban állhat, hogy a kormány gazdaságpolitikai irányvonalát megerősíti, és a gazdasági szereplők számára támpontot nyújt a jövőbeli tervezéshez.

(Forrás: portfolio.hu)