A 444 információi szerint az SK On Co. Ltd. magyarországi üzemeiben elbocsátások történtek. A dél-koreai vállalatnak három gyára van Magyarországon: az SK On Hungary Kft.-nek egy-egy Komáromban és Iváncsán, valamint az SK Battery Manufacturing Kft.-nek (SKBM) egy Komáromban. A portál értesülései szerint az iváncsai üzemben körülbelül tizenkét munkavállaló munkaviszonya szűnt meg március 5-én. Az információk szerint a munkavállalók főállású magyar állampolgárok, operátorok és műszakvezetők voltak.
A portál információi szerint a vállalat további leépítéseket tervez. Azt is közölték, hogy február végén az iváncsai gyár pénzügyi dolgozóit kezdték elküldeni, és a tervek szerint a komáromi pénzügyesek intézik majd az iváncsai gyár pénzügyi ügyeit.
A dolgozók között az a feltételezés terjed, hogy főleg a betegség miatt sokat hiányzó munkavállalókat bocsátották el. Egyesek szerint a következő napokban további elbocsátásokat jelenthetnek be.
Az iváncsai mellett Komáromban is folytatódtak az elbocsátások, és az SK Battery Manufacturingnél is elkezdődtek. A portál forrásai szerint február 28-án, pénteken, majd március elején az SKBM-től mérnököket, mérnökasszisztenseket, technikusokat és műszakvezetőket küldtek el.
A vállalat az elmúlt egy évben több mint ezer külsős és több mint ötszáz belsős munkatársától vált meg.
Március 7-én jelentették be, hogy Szolnokon építi fel első európai üzemét a KunlunChem kínai elektrolitgyártó cég. Szijjártó Péter közleményében megemlítette, hogy az elmúlt tíz évben a kormány hatvannégy nagy kínai beruházást támogatott.
Az SK a komáromi beruházáshoz 2018-ban 8,2 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott. Az iváncsai üzem létesítéséhez 76 milliárd forinttal járult hozzá az állam.
A támogatásokat elvileg azzal a feltétellel nyújtják, hogy a vállalat meghatározott ideig foglalkoztat egy bizonyos számú munkavállalót.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaA Telex februárban megkérdezte a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, hogy vissza kell-e fizetnie az SK On-nak vagy az SK BM-nek az állami támogatást, ha a létszámuk egy bizonyos szint alá csökken. A minisztérium válaszában közölte, hogy nem kérnek vissza pénzt az SK-tól.
A Telex forrásai szerint az SK el akarja kerülni a tömeges létszámleépítés bejelentését, ezért igyekszik a munkavállalókkal közös megegyezéssel szerződést bontani. Ez általában úgy történik, hogy a felmondás esetén járó végkielégítéshez képest egy vagy két havi plusz bért, és bizonyos esetekben azt ajánlják fel, hogy a felmondási idő alatt nem kell dolgozni.
A portál úgy tudja, hogy ezt a legtöbb érintett dolgozó elfogadja.
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke novemberben felhívta a figyelmet arra, hogy a „munkahely teremtési támogatás” címén állami pénzeket kapó vállalatok alkalmazottaik elbocsátása esetén sem fizetik vissza ezeket az összegeket.
Februárban Lukács László, a Jobbik frakcióvezetője Orbán Viktor ülésszakot megnyitó beszédére reagálva elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormány támogatja az akkumulátorgyárak létesítését, amelyek „mágnesként vonzzák az idegen dolgozókat, akik elveszik a magyarok munkáját, és alacsonyan tartják a béreket”.
A politikus véleménye szerint az akkugyártás nem a jövő, és ebben nem kell követni a német gazdaságot.
Elemzés
Az eredeti cikk több ponton is érzelmi hatást gyakorolt az olvasóra. Például a „komoly elbocsátások zajlanak” kifejezés a helyzet súlyosságát hangsúlyozza. A „dolgozók kiszolgáltatott helyzetét kihasználó trükközése” megfogalmazás pedig negatív színben tünteti fel a vállalatot. A Jobbik politikusainak idézése pedig egyértelműen politikai kontextusba helyezi az eseményeket.
A cikkben több feltételezés is szerepel, melyeket következtetésként tálalnak. Például a „dolgozók körében olyan pletyka is terjed, hogy főleg olyanokat küldtek el, akik az utóbbi időben betegség miatt többet hiányoztak” állítás egy megalapozatlan feltételezés, melyet tényként kezelnek.
A cikkben szereplő állítások valóságtartalmát nehéz teljes mértékben megítélni, mivel a források nem nyilvánosak, hanem a 444 portál értesüléseire épülnek. Az elbocsátások ténye valószínűsíthető, de a pontos számok és okok további vizsgálatot igényelnek.
A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy az SK On magyarországi tevékenysége nem a tervek szerint alakul, és a vállalat költségcsökkentésre kényszerül. Az is felmerül, hogy az állami támogatások felhasználása nem teljesen átlátható, és a vállalat esetleg nem tartja be a foglalkoztatási kötelezettségeit.
Az esemény hatással lehet a magyar közéletre, különösen a munkaerőpiacra és a kormány gazdaságpolitikájára. Az elbocsátások növelhetik a munkanélküliséget a régióban, és kérdéseket vethetnek fel az állami támogatások hatékonyságával kapcsolatban. A Jobbik politikusainak nyilatkozatai pedig azt mutatják, hogy az ellenzék a témát politikai célokra kívánja felhasználni.
