Az Alternatíva Németországért (AfD) párt egyik politikusa, Rüdiger Lucassen, a sorkatonaság visszaállítását és atomfegyverek beszerzését vetette fel egy nyilatkozatban. Lucassen szerint Németországnak atomfegyverekre van szüksége, és a sorkatonaságot ismételten be kell vezetni, mindkét nem számára. A politikus szerint az alaptörvényt módosítani kell a szükséges reformok érdekében.
„Nem állítom, hogy Vlagyimir Putyin meg akarja támadni Németországot, de ez egy lehetőség”
– mondta Lucassen.
Lucassen véleménye szerint, ha Európa elveszíti az amerikai nukleáris védőernyőt, akkor saját magának kell lépéseket tennie. Ezzel összefüggésben Németországnak is reagálnia kell.
Hannes Gnauck, az AfD parlamenti képviselője is támogatta az atomfegyverek fejlesztésének gondolatát. Emellett úgy véli, hogy Németországnak a kereskedelem és az energiaellátás terén továbbra is stratégiai partnerségben kell maradnia Oroszországgal.
„Viszont nem felejthetjük el, hogy Oroszország nem a barátunk, és nem is az ellenségünk”
–tette hozzá Gnauck.
Gnauck szerint abban az esetben, ha az Egyesült Államok kilép a NATO-ból, Németországnak kell átvennie a vezető szerepet.
Alice Weidel, a párt társelnöke egy korábbi televíziós vitában Oroszországgal kapcsolatban vitába keveredett a többi jelölttel. Azt mondta, hogy a német kormány hibája miatt Oroszország már nem semleges országként tekint Németországra. Robert Habeck zöldpárti alkancellár erre reagálva azt mondta, hogy Weidel az egyetlen pártvezető az országban, aki szerint a háborúért nem Vlagyimir Putyin a felelős.
Elemzés:
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaAz eredeti cikk több ponton is érzelmi befolyásolásra törekedett. A „szélsőjobboldali” jelző használata az AfD pártra negatív konnotációt hordoz, és befolyásolhatja az olvasó véleményét. A cikk kiemeli, hogy az AfD eddig „baráti hangnemet ütött meg Oroszországgal kapcsolatban”, ami ellentétben állhat a mostani nyilatkozatokkal, ezzel is keltve egyfajta meglepetést vagy ellentmondást az olvasóban.
A cikkben szereplő állítások valóságtartalma nehezen ellenőrizhető teljes mértékben. A politikusok kijelentései tényként szerepelnek, de az, hogy Oroszország valóban potenciális veszélyt jelent-e Németországra, spekulatív. Az is feltételezés, hogy az Egyesült Államok kiléphet a NATO-ból.
A cikk konklúziója, hogy az AfD politikájában változás következhet be Oroszországgal kapcsolatban. Ez a változás hatással lehet a német belpolitikára és külpolitikára is, különösen az Oroszországhoz való viszonyulás terén.
Az esemény hatása a magyar közéletre közvetetten jelentkezhet. Ha Németország Oroszországgal kapcsolatos politikája megváltozik, az befolyásolhatja az Európai Unió Oroszországhoz való viszonyát is, ami Magyarországra is hatással lehet.
