Baloldali, liberális és zöld európai parlamenti képviselők levelet küldtek az összes EP-képviselőnek, amelyben arra kérik az Európai Bizottságot, hogy támogassa az európai civil szervezeteket és növelje a számukra nyújtott pénzügyi segítséget. A levél indoklása szerint egyes nemzetközi partnerek befagyasztották segélyprogramjaikat, ami több ezer európai szervezetet érinthet.

A Piotr Serafin költségvetési biztosnak címzett dokumentum a demokráciára, az emberi jogokra, a médiaszabadságra és a társadalmi befogadásra hivatkozva javasolja a kieső támogatások pótlását. A javaslat a CERV, az ESF+, a Horizon Europe, az Erasmus+, a Creative Europe, az EIDHR, az NDICI, a LIFE és az AMIF programok forrásainak növelését célozza meg.

A kezdeményezők szerint a támogatás történhet közvetlen átutalásokkal, kötelezettségvállalások visszavonásával, a létező programok százszázalékos társfinanszírozásával, vagy az uniós költségvetés kiigazításával. A kifizetések növelését „stratégiai szükségszerűségként” említik.

A képviselők az adófizetők pénzének védelmével indokolják a javaslatot, valamint a médiumok pénzügyi támogatásának növelését is szorgalmazzák, különös tekintettel az oknyomozó újságírásra. E célból a Journalism Partnerships – Pluralism (2025) és a Creative Europe programokra fordítanának több pénzt.

Egyes források szerint Donald Trump korábban felfüggesztette a USAID forrásainak kifizetését, melyekből világszerte, egyes vélemények szerint politikai célokra is finanszíroztak szervezeteket. Magyarországon egyes médiumok az elmúlt években ebből a forrásból támogatást kaptak. A National Endowment for Democracy (NED) a 2022-es kampányra is biztosított forrást a Partizánnak.

A Transparency International Magyarország és a Helsinki Bizottság is részesült korábban tengerentúli támogatásban. A Szubjektív Értékekért Alapítvány pedig 2010-ben, illetve 2019–2024 között az amerikai külügytől kapott támogatást.

Elemzés

Az eredeti cikk számos olyan nyelvi eszközt alkalmazott, amelyek befolyásolhatták az olvasó véleményét. Például a „baloldali–liberális–zöld frakciók” említése, a „nemzetközi partnereink (magyarul: az Egyesült Államok…)” megjegyzés, valamint a „bizonyos civilnek mondott, de valójában az előző amerikai vezetéstől függő aktivistacsoportok” megfogalmazás mind arra irányult, hogy az olvasóban negatív képet alakítsanak ki a támogatást kérő szervezetekről és a mögöttük álló politikai erőkkel kapcsolatban. A „dollármédia”, „globalista médium” és „Soros-hálózat” kifejezések használata tovább erősítette ezt a hatást.

A cikkben több feltételezés is következtetésként lett tálalva. Például az, hogy a USAID forrásait „politikai célokra” használták fel, vagy hogy a támogatást kapó médiumok „globalista” irányultságúak. Ezek az állítások nem feltétlenül felelnek meg a valóságnak, és további bizonyítékokra lenne szükség az alátámasztásukhoz.

A cikkben leírtakból az a konklúzió vonható le, hogy egyes európai parlamenti képviselők az Európai Bizottságtól kérnek pénzügyi támogatást civil szervezetek számára, mivel azok korábbi finanszírozási forrásai megszűntek. A cikk sugallja, hogy ezek a szervezetek politikai befolyással rendelkeznek, és a támogatásuk vitatott lehet.

Az esemény hatása a magyar közéletre abban állhat, hogy tovább mélyítheti a politikai megosztottságot a civil szervezetek finanszírozása és szerepe körül. A kérdés várhatóan élénk vitákat fog kiváltani a kormány és az ellenzék között, valamint a társadalom különböző csoportjai között is.

(Forrás: demokrata.hu)