Gazdaság
A GKI felmérése szerint átlagosan 6,6 százalékos béremelés várható 2025-ben
A GKI Gazdaságkutató Zrt. februári felmérése szerint a vállalatok átlagosan 6,6%-os béremelést terveznek 2025-ben. A felmérésben 5 fő feletti cégek vettek részt. A béremelési szándékra vonatkozó kérdésre 1321 cég válaszolt a 1408-ból. A GKI közlése szerint a tervezett átlagos béremelés mértéke 6,6%, létszámmal súlyozva 6,3%. A GKI becslése szerint a várható infláció 4,5% körül alakulhat, ami 2%-os reálbérnövekedést jelenthet.
A felmérés szerint a tervezett béremelés mértéke függ a szektortól és a cégmérettől is.
A GKI adatai szerint az építőiparban a béremelés várható mértéke 6,1%. Az ipari cégeknél 6,2%-os béremelés várható.
A kereskedelmi cégeknél a dolgozók 7%-os béremelésre számíthatnak. A szolgáltató szektorban a prognosztizált növekmény 7,2%. A GKI szerint minden szektorban reálbér-növekedés várható.
A felmérés szerint a legkisebb, 5-9 fő közötti cégek negyede nem tervez béremelést. A nagyobb vállalatok közül 10-13% tervezi változatlanul hagyni a béreket.
Az 5% alatti bérfejlesztést tervező cégek aránya a legkisebb vállalatoknál 23%, a két középső méretkategóriában 29-30%, az 51-250 fő közötti cégeknél 34%. A 6%-ot meghaladó bérnövekedést tervező cégek aránya 53-61% között alakul. A 10-20 fős vállalatok 11%-a, a 21-50 fős vállalatok 9%-a tervez 10% fölötti béremelést. A legkisebb és a legnagyobb vállalatoknál a 10% fölötti béremelést tervezők aránya 7%.
Elemzés:
Az eredeti cikk több ponton is sugallja, hogy a béremelések mértéke kedvező a munkavállalók számára, például a „feszes munkaerőpiac kikényszeríti az infláció feletti béremeléseket” megfogalmazás, vagy a „legoptimistábbak a munkaadók a szolgáltató szektorban” kijelentés. Ezek a megfogalmazások pozitív konnotációt hordoznak, és befolyásolhatják az olvasó véleményét.
A cikkben feltételezésként tálalt következtetés a reálbér-növekedés, melynek mértéke a GKI által becsült inflációs adaton alapul. Amennyiben az infláció mértéke eltér a becsülttől, a reálbérek változása is másképp alakulhat.
A cikkben leírt állítások a GKI Gazdaságkutató Zrt. felmérésén alapulnak, melynek eredményei a megkérdezett vállalatok válaszait tükrözik. A felmérés eredményei nem feltétlenül reprezentálják a teljes magyarországi vállalati szektort.
A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a magyarországi vállalatok többsége tervez béremelést 2025-ben, de a mértéke eltérő lehet a különböző szektorokban és cégméretekben.
A tervezett béremelések hatása a magyar közéletre több tényezőtől függ, például a tényleges infláció mértékétől, a gazdasági növekedéstől és a munkaerőpiaci helyzettől. A béremelések növelhetik a fogyasztást és a gazdasági aktivitást, de inflációs nyomást is gyakorolhatnak.
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Gazdaság
A kormány 150 üzemet ígért, de csak 46 új gyáripari fejlesztést adtak át tavaly
Szektoriális eloszlás és tulajdonviszonyok
A megvalósuló beruházások jelentős része meghatározott iparágakban koncentrálódik. A gyűjtés szerint a 41 gyár közül a tizenegy legnagyobb projekt az autóiparhoz vagy az akkumulátorgyártáshoz köthető. Ezek a szektorok jelenleg nemzetközi szinten is lassuló tendenciát mutatnak. A tulajdonosi szerkezetet tekintve a magyar érdekeltségű beruházások száma 12, ami a teljes lista kevesebb mint egyharmada.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy hónappal ezelőtti nyilatkozatában az elmúlt négy évet a magyar gazdaság beruházási szempontból legsikeresebb időszakának nevezte. A miniszter szerint a nemzetközi válságok ellenére a mutatók pozitívak. Ezzel szemben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hivatalos közlései eltérő folyamatokról tanúskodnak.
A beruházási volumen alakulása
A statisztikai adatok szerint a 2021 és 2025 közötti négyéves ciklusban a beruházások volumene összességében 23,8 százalékkal csökkent. Ez az adat közvetlen ellentmondásban áll a kormányzati sikerkommunikációval. Az elemzők rámutatnak, hogy a gazdasági teljesítmény és a politikai ígéretek közötti rés a 2025-ös év első negyedévében vált a leglátványosabbá.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
Az eredeti szöveg célja a kormányzati gazdaságpolitika hiteltelenítése a politikai ígéretek (150 gyár) és a statisztikai valóság (41 gyár, csökkenő volumen) szembeállításával. A szerző a kormányzati szereplőket inkompetensnek vagy szándékosan félrevezetőnek láttatja.
A forrásszöveg erősen szubjektív, dehumanizáló és ironikus jelzőket használ a semleges tájékoztatás helyett. Példák: „csúfos gazdasági fiaskó”, „mellétrafálásairól hírhedtté vált Nagy Márton”. Ezek a kifejezések nem tényeket közölnek, hanem az olvasó érzelmi viszonyulását próbálják előre meghatározni a szereplőkkel szemben.
A cikk aszimmetrikus: míg a kormányzati oldaltól csak rövid, a statisztikákkal cáfolt idézeteket emel be, addig a 24.hu gyűjtését és a KSH adatait megkérdőjelezhetetlen igazságként tálalja. Nem szólaltat meg független gazdasági elemzőt, aki magyarázatot adhatna a beruházási volumen visszaesésének globális okaira.
A szöveg elhallgatja a nemzetközi gazdasági környezet hatásait (pl. német autóipar válsága, magas kamatkörnyezet), amelyek magyarázhatják a beruházások csökkenését Szijjártó Péter optimizmusától függetlenül. Továbbá nem definiálja, pontosan mit tekint a kormány „új gyárnak” (pl. bővítés vs. zöldmező), ami alapvető lehet a számok közötti eltérés megértéséhez.
(Forrás: AlfaHir.hu)
Kép: Facebook/screenshot
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Gazdaság
Száz dollár fölé emelkedett az olajár a közel-keleti támadások miatt
Támadások a kereskedelmi útvonalak ellen
A Hormuzi-szorosban több kereskedelmi hajót is találat ért az elmúlt órákban. A thaiföldi lajstromban szereplő Mayuree Naree tulajdonosa megerősítette, hogy a fedélzeten tartózkodó három legénységi tag sorsa bizonytalan. A térség államai rendkívüli biztonsági intézkedéseket vezettek be a tengeri forgalom védelme érdekében.
Irak leállította olajkikötőinek működését, miután a Perzsa-öbölben két tartályhajót robbanás ért. A mentőegységek 38 embert kimentettek, egy személy azonban életét vesztette. Jelentések szerint a támadásokat robbanószerrel megrakott egységek hajtották végre. Bahreinben a hatóságok kijárási korlátozást rendeltek el Muharrak kormányzóságban az üzemanyag-tárolókat ért csapások miatt.
Omán kiürítette Mina al Fahal fő olajexport-terminálját, miután egy másik kikötői létesítményt dróntámadás ért. A katonai események közvetlen hatást gyakoroltak a devizapiacokra is. Reggel nyolc óra harminc perckor a dollár árfolyama 336,5 forintra, az euróé pedig 389 forintra emelkedett a bankközi piacon.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
Az eredeti beszámoló a pánikhangulat fokozására törekszik a „háború” és a „globális ellátási válság” kifejezések hangsúlyozásával. A szöveg célja az Irán és a Nyugat közötti feszültség elkerülhetetlen eszkalációjának sugallása.
A forrásszöveg érzelmileg telített metaforákat használ, például: „keresztbe tett a szerdai csillapodó áraknak”. Ez a megfogalmazás megszemélyesíti a válságot, és szubjektív színezetet ad a gazdasági folyamatoknak. Az iráni szóvivő idézése („Készüljenek fel arra, hogy az olaj hordónkénti ára 200 dollár lesz”) a fenyegető hangvétel erősítését szolgálja.
A szöveg nem részletezi a támadások pontos technikai hátterét és az esetleges diplomáciai közvetítési kísérleteket. Elhallgatja továbbá a nemzetközi energiapiac egyéb kínálati forrásait, amelyek tompíthatják a válságot, így a kép egyoldalúan katasztrofálisnak tűnik.
(Forrás: AlfaHir.hu)
Fotó: Adem Percem via Pexels
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Közélet-Politika2 napja
A Tisza Párt 115 parlamenti mandátumot szerezne a 21 Kutatóközpont márciusi mérése alapján
-
Közélet-Politika2 napja
Elutasította az Európai Parlament az Orbán Viktor elleni állítólagos fenyegetésről szóló vitát
-
Közélet-Politika2 napja
Jogi lépéseket fontolgat a CÖF a bekemenet2026.hu domain átirányítása miatt
-
Közélet-Politika2 napja
Közel félmillió határon túli magyar regisztrált az országgyűlési választásra
-
Közélet-Politika2 napja
Magyar Péter Mohácson ismertette választási programját és helyi jelöltjét
-
Belföld2 napja
Orosz kibertámadás bénította meg a mezőberényi polgármesteri hivatalt
-
Belföld2 napja
Az óbudai MSZP Szabó Tímea visszalépését sürgeti a Tisza Párt támogatottsága miatt
-
Közélet-Politika2 napja
Hadházy Ákos: Ha a Fidesz nyer, nem fogjuk elfogadni!