Belföld
A budapesti aluljárók helyzete: bezárások, tervek és alternatívák
A nyolcvanas években a körúti aluljárók gyakori helyszínei voltak igazoltatásoknak. Az aluljárók azóta sokféle funkciót betöltöttek, többek között közlekedési folyosóként, találkozóhelyként és üzletsorokként is szolgáltak. Azonban mára egyes aluljárók állapota leromlott, és kihasználtságuk is csökkent.
A főváros tavasszal döntést hozhat három pesti aluljáró éjszakai lezárásáról. A Blaha Lujza téri aluljáróban a boltok fele jelenleg is működik, de a BKV területe tisztábbnak és rendezettebbnek tűnik, mint az aluljáró köztéri része. A BKV a Fővárosi Közgyűlés megbízása alapján vizsgálja a Blaha Lujza téri aluljáró éjszakai lezárásának lehetőségét.
Vitézy Dávid fővárosi képviselő szerint a Blaha Lujza téren, a Ferenciek terén és a Deák téren zajlanak előkészületek az éjszakai lezárásra. Vitézy javaslata szerint a BKV vehetné át a szóban forgó aluljárók kezelését.
Zubreczki Dávid építészeti szakíró szerint a hatvanas években a városi közlekedés tervezésekor az autóforgalom akadálymentesítése érdekében a gyalogosokat aluljárókba terelték. Az Astoria metrómegállóhoz kapcsolódóan épült az első budapesti, termes aluljáró. Az aluljárók eredetileg a korszerű és tiszta közlekedés szimbólumai voltak.
Az Astoria aluljáróban az üzlethelyiségek mind ki vannak adva, és a gyalogosforgalom jelentős. A Deák téri aluljáróban is működik több üzlet, de az egyik eladó szerint a lezárásokkal kapcsolatos tervek miatt bizonytalanság tapasztalható. A Ferenciek terei aluljáró viszont elhanyagoltnak tűnik, kevés üzlettel és gyér forgalommal. A Kálvin téri aluljáró egy része kihasználatlan, míg a 4-es metróhoz vezető folyosón korábban egy szórakozóhely működött.
A Nyugati téri aluljáró építészetileg sikeresnek mondható, de a pályaudvar irányában bazársor alakult ki. A főpolgármester korábban kifogásolta az aluljárós sütödék szagát. A Westend bevásárlóközpont felé vezető folyosón üzletek sorakoznak.
Erő Zoltán főépítész szerint a budapesti aluljárók egy részében funkcióváltás vagy bezárás időszerű lehet. A Váci utcai lezárt aluljáró hasznosítására korábban felmerült a föld alatti parkoló kialakítása. A Fővárosi Önkormányzat a Fidesz-frakció javaslatára megvizsgálja, hogy lehet-e aluljárószakaszokból múzeumot kialakítani. Erő Zoltán szerint vendéglátóhelyek kialakítása is szóba jöhet, és egyes aluljárórészeket időszakosan szociális céllal is hasznosíthatnának.
A Fővárosi Önkormányzat sajtóosztálya tájékoztatása szerint megkezdődtek a szakmai egyeztetések az aluljárók lehetséges lezárásáról. A lezárásokat befolyásolja az éjszakai közlekedés átalakítása és egy aluljáró-revitalizációs program is. A Fővárosi Önkormányzatnak 65 aluljárója van, melyek kijáratait egyenként meg kell vizsgálni a lezárások szempontjából. A lezárás szociális kérdéseket is felvet, mivel nehezebb helyzetbe hozhatja a fedél nélkül élőket.
Elemzés:
Az eredeti cikk narratív stílusban, személyes élményekkel és véleményekkel átszőve mutatta be a budapesti aluljárók helyzetét. Az író érzelmi hatást gyakorolt az olvasóra a leírások és a szóhasználat révén. Például a „Személyi igazolványt!” kezdetű bekezdés egy negatív élményt idéz fel, ami befolyásolhatja az olvasó véleményét az aluljárókban uralkodó közbiztonságról. A cikk feltételezéseket is tartalmazott, például amikor a járókelők aluljárón való átkelésének okait találgatja. Az eredeti cikkben tett állítások valóságtartalma nehezen ellenőrizhető, mivel sok szubjektív véleményt és benyomást tartalmaz.
A cikkben leírtakból az a konklúzió vonható le, hogy a budapesti aluljárók helyzete vegyes képet mutat. Egyes aluljárók kihasználtak és jól működnek, míg mások elhanyagoltak és funkciójukat vesztették. A főváros tervezi egyes aluljárók lezárását, ami szociális kérdéseket is felvet. Az aluljárók jövője bizonytalan, de a főváros keresi a lehetséges hasznosítási módokat.
Az esemény hatása a magyar közéletre abban állhat, hogy a döntéshozók kénytelenek figyelembe venni a lakosság véleményét és a szociális szempontokat az aluljárókkal kapcsolatos döntések meghozatalakor. A téma felhívja a figyelmet a közterületek állapotára és a hajléktalan emberek helyzetére is.
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Belföld
Több mint 2,6 milliárd forintért hirdették meg a Szőlő utcai javítóintézet épületét
Büntetőeljárás és fogva tartások
Az intézmény 2025 májusában került a figyelem középpontjába, amikor a rendőrség őrizetbe vette az akkori igazgatót. Az év végére a nyomozás kiterjedt, és a gyanúsítottak száma kilencre emelkedett. A köznyelvben Szőlő utcai botrányként emlegetett ügyben több egykori alkalmazott érintett.
A bíróság január közepén újabb három hónappal meghosszabbította négy kulcsszereplő letartóztatását. Az érintettek között van az intézmény volt vezetője, egy gyermekfelügyelő, egy nevelő és egy rendészeti feladatokat ellátó munkatárs. Az ügyészség indítványát a szökés és a tanúk befolyásolásának veszélye miatt fogadta el a törvényszék.
A nyomozás jelenlegi szakaszában kilenc gyanúsítottat tartanak számon, akik közül többek ellen kényszerintézkedés van érvényben. Az ingatlan értékesítése párhuzamosan zajlik a jogi felelősségre vonással, így az épület a jövőben már nem tölt be szociális vagy javítónevelési funkciót.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A forrásanyag célja az állami vagyonértékesítés tényének összekapcsolása egy folyamatban lévő büntetőüggyel. A narratíva azt sugallja, hogy az intézmény bezárása és elárverezése elkerülhetetlen következménye a vezetőséget érintő bűncselekményeknek, miközben az ingatlanpiaci aspektust (2,6 milliárdos érték) is hangsúlyozza.
Az eredeti forrás a „Szőlő utcai botrány” kifejezéssel kriminalizálja az egész intézményt. A „kevesebb nyilvánosságot kaptak” fordulat használatával a szerző sejtető módon utal arra, hogy bizonyos részletek vagy szereplők rejtve maradnak a közvélemény előtt, ami fokozza a bizalmatlanságot.
A szöveg nem tér ki az ott elhelyezett kiskorúak sorsára: hová szállították őket, és biztosított-e a szakmai felügyeletük az új helyszíneken? Emellett hiányzik a kormányzati indoklás arra vonatkozóan, hogy miért az értékesítés, és miért nem a struktúraváltás vagy az intézményi reform mellett döntöttek a bűncselekmények feltárása után.
(Forrás: telex.hu)
Kép: Szakáts Réka/Okoshír
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Belföld
Pintér Bence: Összevonták a győri Városrendészet gazdálkodása miatt indult nyomozásokat
A Vas Vármegyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatósága elrendelte a hatáskörébe tartozó, hivatali visszaélés gyanúja miatt indított eljárás egyesítését a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányságon zajló nyomozással. Ez utóbbi eljárás jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt indult Pintér Bence győri polgármester feljelentése alapján.
A polgármester még 2025 decemberében kezdeményezett jogi lépéseket a Városrendészetnél tapasztalt gazdálkodási folyamatok miatt. A feljelentés közvagyont érintő visszaélésekre, pénzkezelési és szerződéses szabálytalanságokra, valamint vagyonkezelési problémákra hivatkozott. A gyanú szerint az intézmény szakmai igazgatója megfelelő jogkör nélkül igazolt nagy összegű kifizetéseket.
Személyi és pénzügyi szabálytalanságok a vádak tükrében
A vizsgálat középpontjában Miletics Mór, a Városrendészet korábbi szakmai igazgatója áll. A polgármester állítása szerint a köztisztviselő nem rendelkezett a pozíció betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel és vezetői kinevezéssel. Ennek ellenére összesen körülbelül 12 millió forintnyi kifizetést igazolt le. A belső ellenőrzés ezen összegek mögött nem talált tényleges teljesítést.
A feljelentés további pontjai szerint a szakmai igazgató 2024-ben polgármesteri engedély nélkül vett fel több millió forintos jutalmat. A városvezetés kifogásolja továbbá egy nagy értékű gépjármű szabálytalan bérlését is. Emellett a feltárt adatok szerint további 10 millió forint értékben történtek szabálytalannak minősített autó- és motorbeszerzések az intézménynél.
Rendszerszintű felülvizsgálat Győrben
A Városrendészet ügye nem az egyetlen büntetőjogi eljárás, amelyet a jelenlegi városvezetés kezdeményezett. Pintér Bence az elmúlt hónapokban több önkormányzati területen is vizsgálatokat indított. 2025 szeptemberében a Vaskakas–Schäffer-épületegyüttes eladása miatt tett feljelentést különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával.
A polgármesteri hivatal a Győr Projekt Kft. működését is érintette jogi lépésekkel. Ebben az esetben a gyanú szerint a közbeszerzési értékhatár kikerülése érdekében kötöttek szerződéseket 2025-ben. A rendőrségi nyomozások jelenleg is folyamatban vannak, a hatóságok az ügyek egyesítésével a gazdálkodási visszaélések összefüggéseit vizsgálják.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A szöveg Pintér Bence polgármester politikai elszámoltatási narratíváját közvetíti. A cél az előző vezetéshez vagy a hivatali apparátushoz köthető gazdálkodási hibák rendszerszintű korrupcióként való bemutatása, igazolva a polgármester eddigi feljelentéseinek jogosságát.
Az eredeti forrás erősen támaszkodik a negatív konnotációjú kifejezésekre: „gyanús gazdálkodás”, „anomáliák”, „luxusautó”. Ezek a szavak nem jogi kategóriák, hanem az olvasó erkölcsi ítéletét hivatottak befolyásolni a bizonyítékok teljes körű ismertetése előtt.
A hír egyoldalú forrásolást alkalmaz. Kizárólag Pintér Bence Facebook-bejegyzésére épít, aki az ügyben érintett fél (feljelentő). Az eredeti szöveg nem szólaltatja meg a vádolt Miletics Mórt, sem a rendőrség hivatalos szóvivőjét, így a rendőrségi határozat tartalmát is csak a polgármester értelmezésében ismerhetjük meg.
Nem derül ki, hogy a Városrendészet vagy az érintett cégek korábbi belső ellenőrzései miért nem jelezték ezeket a problémákat korábban. Hiányzik a pontos jogi háttér is: a „szakmai igazgató” titulus és a kifizetési jogkörök közötti pontos önkormányzati szabályozás ismertetése nélkül a „jogkör nélküli igazolás” vádja nehezen mérlegelhető az olvasó számára.
(Kép: Pintér Bence/Facebook)
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Közélet-Politika3 napja
Rekordszámú külképviseleti regisztráció várható az áprilisi választáson
-
Közélet-Politika8 órája
Jogerős ítélet: Nem a Tisza Párt készítette az Index által bemutatott adótervezetet
-
Közélet-Politika2 napja
Zelenszkij: Hogyan láthatná Orbán, hogy a föld alatt mi történik a csővel?
-
Belföld1 napja
Több mint 471 ezer határon túli magyar regisztrált az áprilisi választásokra
-
Közélet-Politika12 órája
A Kúria határozata szerint a közmédia Facebook-oldalán is kötelező a kiegyensúlyozott tájékoztatás
-
Belföld3 napja
Biztonsági protokollmulasztás gyanúja miatt töröltek kormányzati fotókat Paksról
-
Közélet-Politika2 napja
Magyar Péter bejelentette a Tisza Párt országos listájának vezetőit
-
Közélet-Politika3 napja
Adatvédelmi vizsgálatot kezdeményez a Medián a kiszivárgott adatok ügyében